Sürgősen ki kell(ene) építeni az állatmenhelyet Szenttamáson
Sajtótájékoztatót hívott össze csütörtökön a szenttamási BAK Állatvédő Egyesület elnöke, Svetlana Đordin. A újságírókkal való találkozónak egyetlen napirendi pontja volt, ez pedig a község területén lévő kóbor kutyák és macskák begyűjtésének folyamata és a községből való elszállítása. Mint elhangzott, a kóbor állatok begyűjtését eddig az Avenija MB magáncég végezte, és az innen 250 kilométerre lévő a Novo Selo-i gyűjtőállomásra vitte. Ez a cég egyébként nem erre a tevékenységre van bejegyezve a gazdasági regiszterben, hanem a rágcsálók és egyéb kártevők irtására, illetve az épületek fertőtlenítésére. Meg nem erősített információ szerint 23 községben dolgozik.
− A törvény értelmében tilos a kóbor állatokat körzeti menhelyre szállítani, ugyanis minden községnek kötelessége biztosítani egy saját területéhez tartozó állatmenhelyet. Ez a mostani megoldás tehát ideiglenes, mint ahogyan az is, hogy a begyűjtött kóbor állatokat a szomszédos községben lévő állatmenehelyre szállítsák. A Szenttamáson, Kishegyesen, Temerinben és Karlócán összefogott állatokat eddig a verbászi menhelyre szállították. A másik fontos dolog, hogy az állatok szállításához biztosítani kell a megfelelő feltételeket, tehát a törvényben meghatározott szállítójárművet, továbbá az állategészségügyi törvény szerint egyetlen állatot sem szabad egyik községből a másikba szállítani, ha azt előzőleg nem vizsgálták meg. Szükség van tehát egy külön állatorvosi vizsgálatra is – magyarázta az egyesület elnöke. Rámutatott, a néhány nappal ezelőtt végzett kóbor állatok begyűjtésénél egyik szabályt sem tartották be, az állatokat ugyanis nem az erre képzett emberek fogták össze, továbbá az említett cég dolgozói az épületek takarításával és fertőtlenítésével vannak megbízva.
− Egyáltalán nem világos, hogy milyen kritériumok alapján lett alkalmazva az említett vállalat a Graditelj Közvállalat részéről, és erre a kérdésre választ várunk – mondta Svetlana Đordin. Hozzátette, a 2008 óta működő BAK egyesület folyamatosan rámutatott, hogyan oldhatóak meg a kóbor állatok okozta problémák, és mi mindent kell előkészíteni egy állatmenhely megépítéséhez.
− Az EU-s szabályok alapján egyetlen állatmenhely sem fogadhat be 150 kóbor állatnál többet. Ez egy olyan kapacitás, amit folyamatos felügyelet alatt lehet tartani. Ugyanakkor felmértük a helyzetet, miszerint a kóbor állatok etetéséért és elhelyezéséért a szomszédos községnek fizetett, továbbá a kutyaharapás utáni kártérítések címén kifizetett összegeket inkább a kóbor állatok úgynevezett transzponderrel (mikrochip) való ellátására, oltására és ivartalanítására kell(ene) fordítani, amivel megelőzhető lenne a baj. Ezek a dolgok ugyanis a kóbor állatok számának csökkenéséhez vezetnek, és ami még fontosabb, minden elveszett vagy utcára csapott állatnak ismert lenne a gazdija. Az eddigi gyakorlat bebizonyította, ha a kutyát nem látták el chippel, és az megharapott valakit, a kártérítést a községnek kellett fizetni. A község ezeket az eszközöket a költségvetésből fizeti, a költségvetés pedig a polgárok pénze. Ha viszont ismert lenne a gazdi, akkor ezeket a költségeket neki kellene fizetni, amiből arra következtethetünk, hogy sokkal kevesebb kutya kerülne az utcára – mutatott rá a szenttamási egyesület elnöke. Mint mondta, olyan esetek is előfordultak, hogy hamis kutyaharapást színlelve egyesek visszaéltek a helyzettel, és kértek kártérítést a községtől, hiszen a kifizetendő összeg magassága egy-egy kutyaharapás után elérheti a 100‒120 ezer dinár is.
− Egyesületünk többször is figyelmeztetett, hogy kóbor állatok kérdését sokkal kisebb összegből, tartósan meg lehet(ne) oldani. Ugyanez a helyzet a befogadóállomás kiépítésével is. Megvannak a felmérések, a tervek, dokumentáció egy része is, csak a jóakarat, pontosabban a rábólintás hiányzik – mondta végezetül Svetlana Đordin a BAK elnöke.
Paraczky László
