Művelődés

Szenttamas.rs

A KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR DRAMATIKUS JÁTÉKAI
A karácsonyi ünnepkör dramatikus hagyománya

November hónap végétől kezdődik a karácsonyi ünnepkör, amelynek gazdag a hagyományvilága és szokásrendje. A téli ünnepkör jeles napjai: András napja (november 30.), Borbála napja (december 4.) a hajadon lányok, a bányászok és tüzérek védőszentje, Miklós napja  (december 6.), Luca napja (december 13.), Tamás napja (december 21.), karácsony (december 25.), István napja (december 26.), Aprószentek napja (december 28.), János napja, a borszentelés ünnepe (december 28.), Szilveszter (december 31.), kiskarácsony (január 1.), vízkereszt (január 6.), András napja (november 30.). Mindegyik ünnephez számtalan babona, hiedelem és népszokás, többek között dramatikus népszokás is kötődik.
A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legnépszerűbb, többszereplős dramatikus népszokása. Az egyházi eredetű népi játékban Jézus születésének történetét mutatják be: „A betlehemes játékok tárgya a bibliai történet, középpontjában magyar nyelvterületen a pásztorjáték áll. A mezőn alvó pásztorokat az angyal keltegeti és az újszülött Jézushoz küldi. A pásztorok közt a főszereplő a süket öreg pásztor, akinek tréfás félreértései a humor fő forrását képezik. A magyar játékok további mozzanatai a következők: a szent család szállást keres, a pásztorok és a napkeleti királyok ajándékot hoznak a kisdednek. A játék részét képezheti Herodes találkozása a napkeleti királyokkal, tanácskozása vezéreivel stb., de ez külön vízkereszti játék tárgya is lehet.” A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet előadása, az adománygyűjtés.
A vajdasági helységek betlehemes játékait Papp György gyűjtötte össze 1994-ben publikált Betlehemnek nyissunk ajtót! című kötetében, a Magyarországon évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Betlehemes Találkozó játékszövegei pedig a „...hanem vagyok Úristen követje...” című szöveggyűjteményben jelentek meg. A szenttamási betlehemes játék szövege ez utóbbiban jelent meg.

A szenttamási betlehemes játék feltárása

1995-ben a szenttamási Citerazene-barátok Klubja meghívást kapott a Nemzetközi Betlehemes Találkozóra, amelyet 1990 óta minden évben a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus szervez. Zatkó Ibolya, a klub vezetője kísérletet tett a szenttamási betlehemes játék összegyűjtésére, lejegyzésére, de a megkérdezettektől azt a választ kapta, hogy Szenttamáson nem volt hagyománya a betlehemezésnek. Később mások is próbálkoztak a téli ünnepkör e dramatikus játékának felelevenítésével, de ők sem jártak sikerrel.

Szenttamási betlehemesek 2007-ben a Nemzetközi Betlehemes Találkozón Debrecenben:
Fenyvesi Donald (Heródes), Fullajtár Arnold (betyár), Názor Jozef (öreg juhász), Fodor Zalán és Varga Valér (pásztorok), Horváth Judit, Oroszi Bernadetta, Paracki Laura és Kuszli Melinda (angyalok)

A szenttamásiak a Nemzetközi Betlehemes Találkozókon – Kecskeméten, Budapesten és Debrecenben – nagyszalontai betlehemes játékkal léptek fel, és vendéglátóik vagy az értékelő bizottság tagjai mindig azt a kérdést tették fel nekik, miért nem szenttamási betlehemest játszanak.
A 2009. évi sorrendben 19. Nemzetközi Betlehemes Találkozón Debrecenben a szenttamásiak helyi betlehemes játékkal szerepeltek, s ez Gion Nándor szenttamási írónak köszönhető, aki a Latroknak is játszott tetralógiában és a Sortűz egy fekete bivalyért című regényében említi, Az angyali vigasság című novelláskötetében pedig részletesen le is írja a karácsonyi ünnepkör szokásait: „Ahogy megjött a tél, én hozzákezdtem megszervezni az angyali vigasságot, vagyis a karácsonyi dalok éneklését. Az előző években is minden télen Virág Péter, Hodonicki Oszkár és én esténként végigjártuk a környező utcákat, és karácsonyi dalokat énekeltünk a házak előtt, [...] sok-sok hó esett, fehéren feltornyosult az utcákban, azután kitisztult az ég, és keményre fagyott minden, egyszóval csikorgó hideg lett, ilyenkor igazán nem volt könnyű háztól házig vinni az angyali vigasságot. [...] Megkezdtük hát a házról házra járást, énekeltük a Mennyből az angyalt, a Dudást, a Csordapásztorokat, meg azt, hogy Fel nagy örömre és a többi karácsonyi dalt, amit ilyenkor illett énekelni, órák hosszat toporogtunk a megfagyott havon, fáztunk, de azért hősiesen kitartottunk, sőt még tetszett is a dolog.” (Az angyali vigasság, 27.) Az angyali vigasság című kötet novelláit a házról házra járkóló, angyali vigasságot vivő gyerekek kötik össze. A narrátor visszaemlékezik arra a télre, amikor nagy hó esett, és barátaival karácsonyi énekeket énekeltek az utcabelieknek. Éneklés közben sok minden történt velük, sok mindent láttak, ez az élményanyag formálja a novellák cselekményét.

    

Szenttamási betlehemező csoport a XIX. Nemzetközi Betlehemes Találkozón Debrecenben (2009):
Iván Violetta, Bakos Edina, Fenyvesi Martina, Ergelašev Krisztina, Nesebik Noémi,
Kuszli Dorina, Szabados Noémi, Kovács Flóra, Kovács Blanka (felkészítő tanár),
Molnár Lóránt, Kiss Tamás, Fullajtár Viktor

A kötet utolsó előtti, Füstszagú karácsony című novellája a karácsony esti házról házra járást írja le: „Karácsony estéjén Szivelék házából indítottuk az angyali vigasságot. [...] Burai J., Szivel Sanyi és én odamentünk a karácsonyfához, száraz szalmát tömtünk a facipőnkbe, aztán lábunkra szorítottuk a facipőnket, és mentünk kifelé, Szivel Sanyi egy üres zsákot hozott a hóna alatt, a Sheriff pedig jött utánunk, és közben befejezte a vadnyugati történetét. Odakint valóban füstszag és mákos kalács-illat terjengett, mintha nem is az utcára léptünk volna Szivelék házából, hanem valami óriási nyugalmas szobába, ahová belefér az egész világ, és ahol nagyon szépen megvannak együtt az emberek. Még a Sheriff szamara is szinte meghatódott ezen a füstszagú békességen, könnyes szemmel lépegetett nyomunkban a ragyogó fehér hóban. Szivel Sanyi ötlete volt, hogy karácsony estéjén, amikor utoljára énekeljük ezen a télen az angyali vigasságot, vigyük magunkkal Sheriffet is és a szamarát, mert így igazi karácsonyias látványt nyújtunk, főleg a szamárnak köszönhetően, és akkor az emberek is bizonyára adakozóbbak lesznek. [...] Énekünkért bizonyos ellenszolgáltatást is elvártunk, úgymint aprópénzt, apró süteményt, kelt kalácsot, diót és egyebeket, évek óta ez volt a dolgok rendje, és ehhez tartotta magát mindenki.” (Az angyali vigasság, 79–81.)

   
Szenttamási betlehemesek a XIX. Nemzetközi Betlehemes Találkozón Debrecenben 2009-ben:
Bakos Edina, Fenyvesi Martina, Iván Violetta, Kovács Flóra, Kovács Blanka (felkészítő tanár), Szabados Noémi, Kuszli Dorina, Ergelašev Krisztina, Nesebik Noémi, Molnár Lóránt,
Kiss Tamás, Fullajtár Viktor

Gion Nándor novelláskötete a kilencvenes években elkerülte a gyűjtők figyelmét, és amint némrég kiderült, emiatt nem formulázták meg jól a falu idős embereinek feltett kérdést, amikor azt szerették volna megtudni, betlehemeztek-e. Arra a kérdésünkre, hogy mondták-e az angyali vigasságot, a megkérdezettek mindannyian igennel válaszoltak. 2009 nyarán kerestük fel helységünk idősebb lakóit, és hanghordozóra rögzítettük visszaemlékezéseiket. Adatközlőink,  Fazekas Márton (1926-ban született), Cvitkó Fazekas Margit (1933-ban született) és Horváth Mária Magdolna (1941-ben született) szerepeltek a betlehemi játékokban, vagy az angyali vigasságot mondták a II. világháború utáni években.

 

Szenttamási betlehemesek a XX. Nemzetközi Betlehemes Találkozón Debrecenben 2010-ben:
Állnak (balról jobbra): Zsellér Karolina, Šijačić Jovana,Tóth Tilla, Šuljmanac Danijela,
Gajinov Milica, Papacsek Nikoletta, Ristić Lidija, Jagity Henrietta, Horvát Tiana.
Ülnek: Novaković Stevan, Bacsa Ákos, Kiss Róbert, Mladenović Bojan

A II. világháború előtti években Szenttamáson az ádventi időszakban gyerekek járták az utcákat és minden este házról házra járva mondták az angyali vigasságot, azaz a beköszöntő szöveg után karácsonyi dalokat énekeltek. Karácsony böjtjén – Fazekas Márton adatközlő elmondása alapján – betlehemi játékot adtak elő. A betlehemezés szokása a II. világháború utáni ateista ideológia hatására feledésbe merült, az angyali vigasságot is csak a hatvanas évek végéig mondták, és csakhamar ez a szokás is elfelejtődött. Az 1941. évi születésű Gion Nándor gyermekkorában még mondta az angyali vigasságot, és novelláiban meg is örökítette. Az írónak  és műveinek köszönhetően tudtuk feleleveníteni és továbbadni az utánunk következő nemzedékeknek a karácsonyi ünnepkör e dramatikus szokáshagyományát.

A Debrecenben 2009-ben készült videót itt lehet megnézni http://www.youtube.com/watch?v=WLSS7QVRWSQ a Győrben 2012-ben pedig itt http://www.youtube.com/watch?v=Zi5Wc3850-Q

Források:

Dömötör Tekla – Katona Imre – Ortutay Gyula – Voigt Vilmos: A magyar népköltészet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969. 288. p.

Papp György: Betlehemnek nyissunk ajtót! Betli BT, Szeged, 1994.

Szenttamási angyali vigasság és betlehemes játék. = Tömöry Márta szerk.: „...hanem vagyok Úristen követje...”A téli ünnepkör dramatikus szokásaiból – a  Nemzetközi Betlehemes Találkozók játékszövegei. Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, Budapest, 2010. 312–317. p.

Gion Nándor: Latroknak is játszott. Noran Kiadó, Budapest, 2007.

Gion Nándor: Sortűz egy fekete bivalyért. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1982.

Gion Nándor: Az angyali vigasság. Novellák. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1985.

Adatgyűjtők: Kolenák Ibolya, Berecz Mária, Kovács Blanka, Horváth Futó Hargita

 

Kovács Blanka – Horváth Futó Hargita

A teljes szöveg megtalálható a De historia urbis nostrae, Helytörténeti tanulmányok Szenttamás múltjából, Kiadó: Szenttamási Népkönyvtár 2011.