Hírek

Szenttamas.rs

 

A Pannon-tenger ma

Az újvidéki Egység kiállítótermében tegnap este megnyílt Svetozar Kaćanski-Batuka szenttamási festőművész, továbbá Fuszkó István ugyancsak szenttamási fafaragó közös tárlata. Arról, hogy a kiállítás miért kapta a Pannon-tenger ma elnevezést, a nyugalmazott rajztanár és festőművész elmondta, a valamikor víz borította területen továbbra is a gazdag színvilág és a szebbnél szebb tájak szinte kimeríthetetlen forrásként, mozdulatlanul állnak az idő forgatagában, s csupán arra várnak, hogy valaki megörökítse szépségüket. A tény, hogy senki sem tudja, hogyan nézett ki a mi síkságunk valamikor, ,,szabad kezet” ad a festői fantáziának, hogy elképzelje, felvázolja és megörökítse azokat a tájakat, amelyek ebből a világból valók, voltak és vannak.

Az igen élénk érdeklődést kiváltó kiállítás a festőművész számára megerősítette a bemutatott művekbe fektetett munka és szeretet értelmét, bár – mint mondta − a művész leggyakrabban személyes ihletből, a saját lelkivilága kifejezésére és érzelmei bemutatása miatt alkot: − Annak idején, kisgyermekként egyszer a Politikin zabavnik újságban olvastam a Pannon-tengerről, és a cikk igencsak felkeltette az érdeklődésemet. Ugyanis a valamikori, itteni tenger fokozatos eltűnéséről szólt, és a későbbiekben kindulóponti motívumként határozta meg a végtelenségbe nyúló történetet, ezzel egyidejűleg festészetemnek egy-egy időszakát. Elképzeltem, mi minden lehetett, illetve maradhatott a tengerben a víz eltűnését követően. Az egész végtelen találgatásokra ad okot, köztük a szerencsétlenül járt hajókon maradt amforák, növényi tövek, emberi csontok stb. Ezeket saját módszeremre vetítem át, hiszen a művész feladata, hogy felébressze a képzeletet, hogy legyen víziója, melyet azután ki-ki a maga módján értelmez, akár művészeti szempontból, akár tudományosan – magyarázta Svetozar Kaćanski.

A kiállításon látható domborműveket Fuszkó István szenttamási fafaragó, a belgrádi Art Centar művészeti központ alelnöke készítette: − Szinte elválaszthatatlanok vagyunk egymástól a tanár úrral, és nyugodtan mondhatom, egyike vagyok azoknak, akik a legtöbbet tudják munkáiról. Spontánul alkot, könnyedén, a tudatalattit hozza ki magából, például egy egyszerű találkozó alkalmával, beszélgetés közben, könnyedén megfest egy rónaságot vagy éppen egy tanyát minden velejárójával együtt, bizonyítva ezzel realizmusát. Viszont amikor a Pannon-tengerrel kapcsolatban alkot, szinte látszik róla, hogy mennyire nehezen megy neki a munka, sokszor beleizzad. Szerintem ilyenkor belső harcról lehet szó, melyeket az érzelmekkel együtt ábrázol a vászonon. Mint fafaragó, olyan alkotásokat készítettem, amelyek az ilyen festmények mellé illenek. Nagyon örülök, hogy ilyen sokan eljöttek, mert ilyen jellegű és témájú közös kiállításunk nem lesz több. Ha lesz, akkor ott a tanyákat, a lovakakat vagyis a realizmust ábrázoló fetmények, részemről pedig az ikonok, használati tárgyak és egyszerű domborművek, vagyis ugyancsak realista munkák kerülnek kiállításra – magyarázta Fuszkó István.

A szenttamási művészek közös kiállítása az Egység kiállítótermében egy hétig látogatható.

 

P. L. (Fotó: D. K.)