Egy horvátországi származású, Szerbiából kivándorolt, Németországban élő tanár,
feleség, anya (és még egy tucat női szerep, s a sorrend is felcserélhető)
naplója a Szenttamás.rs portálon
24. rész
Ketogén diéta – 2. rész
Ebben az írásban praktikus tanácsokat adok, hogy hogyan tudja elkezdeni az életmódváltást. Ki várja augusztus 10-ét?
Ha most azt gondoljuk, hogy az egész abból áll, hogy együnk zsírt és kész, akkor nagyon nagyot tévedünk. Le kell csökkentenünk a szénhidrát bevitelünket, meg kell növelnünk a zsír bevitelünket, és oda kell figyelnünk a húsfogyasztásra is. Az Atkins-diétában csak az a lényeg, hogy mennyi szénhidrátot fogyasztunk. A ketogén táplálkozásban viszont mást is nézni kell. Ettől persze nem kell megijedni, hiszen pár nap után megtanuljuk, mennyit ehetünk. Viszont, van egy fontos dolog: az epekő. Akinek epeköve van, óvatosnak kell lennie. A ketogén diéta epehajtó, hiszen a felgyülemlett epét kilöki, illetve felhasználja. Valójában havonta egyszer csinálnunk kellene egy epehajtást, persze, ha tudnánk róla. Jó nagy adag zsírt kell ehhez fogyasztani. Ha értesültem volna erről időben, akkor még most is meglenne az epehólyagom. Ezen felül viszont teljesen biztonságos táplálkozásról van szó, amely egész életünkön át tartható, hiszen minden finom falatot megehetünk – ami egészséges. A felesleges, mindenhol ránk tukmált ételekről viszont le kell mondanunk. De döntenünk kell, hogy mi a fontos: jól bezabálni mindenféle üres kalóriából, miközben már az ágyból sem tudunk a súlyunktól és az az okozta komplikációktól felállni, vagy táplálni a testünket és fitten ugrándozni. Nekem sem volt könnyű. Két hónapon át nem tudtam megállni, hogy ne egyek pár kanállal a gyerekeknek készített tejberizsből, vagy ne kóstoljam meg a süteményt, a jégkrémet, amit nekik készítettem. Attól, hogy mézzel és teljes kiőrlésű tönkölybúza liszttel készül nálunk az ilyesmi, még hizlal. Nem annyira, mint fehér lisztes és cukros társai, és egészségesek is, de attól még hizlalnak. Amikor két hónap után a férjem is elkezdte a diétát, könnyebb volt már. Az Atkins-diéta után elkezdtem a ketogén diétát és mivel nem hirtelen történt a váltás, sokkal könnyebb volt. Igaz, azt hittem, egyszerű lesz, mivel mindent teljes zsírtartalommal fogyasztottam addig is, de rá kellett jönnöm, tévedek. Még úgy is kevés zsírt ettem. Az édesítőszereknek hála sok édesség elkészíthető cukor és méz nélkül is, viszont nekem valahogy nem jön össze az édesítőszerek használata. A méz mindig jobb választásnak tűnik, és valójában nincsenek bizonyítékok, kutatási eredmények arról, hogy az édesítőszerek károsak-e vagy teljesen semlegesek-e a testünk számára, hiszen nem régen kezdte az emberiség használni őket. A legfontosabb szempont viszont, hogy mesterségesek, a méz pedig természetes. Így inkább mézet használok, igazi házi mézet, és nagyon keveset eszek az édességekből, amelyeket készítek (másfajta nálunk szinte nincs is, csak bio tönköly vajaskeksz, vészhelyzetekre a gyerekeknek).
Most viszont lássuk, hogyan tudja valaki beépíteni a ketogén diétát a mindennapjaiba, ha:
1. kevés szénhidrátot fogyasztott Könnyen! Csak a zsír mennyiséget kell megnövelnie, ami természetesen nem egyszerű, hiszen alig eszünk zsírt.
2. evett mindent
Fokozatosan, lassan. Először egészséges változatokra kell cserélni az eddig fogyasztott ételeket és igyekezni mindent otthon elkészíteni. Utána el kell hagyni a szénhidrátokat és egyre több zsírt kell bevinni.
3. rengeteg szénhidrátot fogyasztott
Ajjaj, de nem reménytelen. Először csökkentsük a pékáruk, édességek fogyasztását! A kenyeret cseréljük fel teljes kiőrlésű tönkölybúza lisztből készült kenyérre, édességet pedig készítsünk mi magunk otthon. Minden nyalánkságban ki tudjuk cserélni a cukrot mézre, a finom lisztet pedig teljes kiőrlésűre. Aztán pedig lassan hagyjuk ki ezeket is, a családunk többi tagja pedig attól még nyugodtan eheti őket. Nekünk magunknak kell eldöntenünk, hogy mi a célunk, és amikor képesek leszünk megtenni, amit kell, akkor nincs megállás.
Sokszor hihetetlennek tűnik, hogy mennyire káros a sok csodaszép csomagolású élelmiszer, nyalánkság, de amikor kipróbáljuk, milyen is az igazi, otthon sült kenyér, vagy a saját kezükkel készített sütemény, jégkrém, majd pedig ismét boltit eszünk, rájövünk, hogy megéri.
Mi a cél? Az egészség vagy a betegen henyélés? Nem lenne jobb a gyerekeinkkel futkározni, vagy síelni, úszni, szaladgálni?
Amikor pedig úgy érezzük, hogy eljött az idő, készen állunk, és mégis elkap a éhség, mit tehetünk? Én olyankor jó sokat reggelizek. Szalonnát, sonkát, tojást, sajtot, amíg szét nem pukkadok, hogy ne is férjen semmi más belém. Eddig bevált, másnap pedig már könnyebb.
A család többi része: róluk is gondoskodni kell, de, mivel semmi különleges vagy ehetetlen ételt nem eszünk, ezért ők is ehetik, amit mi. Én sem főzök külön senkinek, csak annyi a különbség, hogy a gyerekek esznek jégkrémet, én meg csak keveset. :)
És 1:0 a falusi emberek javára, mivel náluk minden adott, nem kell különleges dolgokat vásárolniuk, csak kimenniük az udvarra és a kertbe. Városon pedig meg kell változtatni a vásárlási szokásokat, és meg kell szokni, hogy alapanyagokat veszünk kész vagy félkész termékek helyett.
A túlsúly súlya
Aki hatalmas súlyt cipel, mást nem ismer. Nehéz felkelni, nehéz leülni, nehéz megfordulni. Lendületből emel, mert az izmai gyengék hozzá. Az elhízás kellemetlen dolgokkal jár, amelyekről nem beszélünk, amelyeket szégyenlünk.
Nem mondjuk ki, takargatjuk, de a lelkünket lassan megemészti. Nem csak a puffadásról, székrekedésről, gyomorsavról, izzadásról nem beszélünk. Léteznek még kellemetlenségek, mindenkinek más. Vannak apróságok is, amelyek hirtelen eltűnnek, amikor abbahagyjuk a szénhidrát fogyasztást. És vannak nagy dolgok. Tapasztaltam én is kellemetlenségeket, amelyekről nem szívesen beszélek, de amikor megoldódtak, sokkal jobban éreztem magam. Nem érdemes viszont kinevetni és elképzelni, mi minden lehet az, mert karcsú embereknél is előfordul néhány kellemetlenség, amelyeket szintén a szénhidrát megvonás old meg. Van olyan, amit tapasztal és szégyell? Amit nem mer elmondani senkinek? Ne is tegye! Én fogtam egy sárga papírt, mivel imádom a sárga színt, ráírtam az okaimat, hogy miért szeretnék lefogyni, és azt a kellemetlen dolgot csak csillaggal jelöltem. Mi a kedvenc színe? Fogjon olyan színű papírt, vagy egy fehér papírt, és arra írja rá, miért szeretne lefogyni, karcsú lenni. Akármit, ami eszébe jut. Én készítettem 4 példányt és a konyhaszekrény ajtajaira ragasztottam belülre. Olyan helyekre, ahol élelmiszer áll. Egyet ragasztottam a hűtőszekrény ajtajára is, ahol egész addig kinn volt, míg a lányom le nem szedte, amikor felkapaszkodott. A konyhaszekrényeket szerencsére nem éri el.
Elfáradtam a nagy súly cipelésétől, hát letettem. Ahhoz viszont, hogy letegyem, sokat kellett dolgoznom, most viszont, amikor már csak 5-8 kg-ot szeretnék még leadni, sokkal jobb. Nem tudom, pontosan mennyit, mert már elégedett vagyok. Mivel edzem, az izom pedig nehezebb, mint a zsír, ezért nem a mérlegen küzdök egy számért, hanem inkább a 40-es ruhaméretért.
A gyerekek életmódja
Miért kell megvárni, hogy gond legyen az egészségünkkel?
Hogy táplálkoznak, illetve hogyan tápláljuk a gyermekeinket? Általában akkor vált valaki életmódot, amikor már muszáj. Miért kell ezt megvárni? Miért nem tekinthető normálisnak, ha a gyerekek nem esznek meg mindent, ami színes és bolti? Tényleg annyira abnormális, ha valódi élelmiszert adunk nekik műízek, színezékek, tartósítószerek helyett? Jót tesz az, ha színes és ízesítőszerrel teletömött, térfogatnövelőkkel készült ételt adunk nekik? De most miért?! Ádám szereti, ha mi együtt készítjük el a nassolnivalót, megeszi a 81% kakaótartalmú csokoládét, amit igaz, hogy ritkán, mondjuk havonta egyszer kap. Miért is kellene gyakrabban ennie ilyet? Amikor viszont fagylaltot készítünk, szereti ő belehelyezni a pálcikákat, nézni, hogyan készül, mit miért teszünk bele. Tudja, hogy a csokis az valójában kakaós, és a gyümölcsösbe valódi gyümölcs kerül. Mi a jobb, ha megadjuk az étel illúzióját, vagy a valódi ételt teszük a gyermekünk elé? Én sem kaptam gyerekkoromban csokoládét, csak ritkán, mégis meghíztam. Akkor mi volt a hiba? A cukor, és annak mennyisége. A mézzel készült édességek valódi kincsek, csodálatos élelmiszerek, természetesen, nem óriási mennyiségben. Sokkal könnyebb készen megvenni valamit, aminek a gyerekünk örül is, de ha mi magunk készítjük el, sokkal jobban élvezi. Kevergeti, megnézi, hozza a hozzávalókat, természetesen nem tud még mindent megcsinálni, de ezzel is tanul. Meg akarjuk fosztani gyermekünket a lehetőségtől, hogy ő is része legyen a főzésnek? Miért ne láthatná, hogyan készülnek bizonyos ételek? Könnyebb lepasszolni őt a tv-nek, komputernek, de ott nem sok jót tanul. Miért ne tanítanánk meg főzni a gyermekeinket?
A címre visszatérve: amikor egészségügyi okunk van rá, akkor mindenki sajnálkozva, de elfogadja, hogy szegény X, nem eheti ezt. Jaj, de sajnálom. És miért is kell megvárni, hogy odajusson valaki? Nem egyszerűbb orvoshoz járás helyett otthon főzni?
Bolognai spagetti spagetti nélkül
Ki ne szeretné a spagettit? És ki ne próbálná ki tészta nélkül? A receptért látogasson el weboldalamra:
http://berta-irma.com/bolognai-spagetti-spagetti-nelkul
Berta Irma
(Forrás: Berta Irma blogja: http://berta-irma.com)
