Egy horvátországi származású, Szerbiából kivándorolt, Németországban élő tanár,
feleség, anya (és még egy tucat női szerep, s a sorrend is felcserélhető)
naplója a Szenttamás.rs portálon
48. rész
Időtakarékosság
Az idő egy olyan dolog, amiből úgy érezzük, mindig kevés van. Sokszor, amikor nem is tudjuk, honnan kezdjünk neki a feladatainknak, egyszerűen leülnénk és meginnánk egy kávét. Miért nem tesszük? Az alatt a pár perc alatt kitisztulnak a gondolataink, esetleg olvasunk egy kicsit, és meg is oldódik a probléma. 10 perc szünet után könnyebb lesz eldöntetünk, hogy kezdjünk neki a feladatnak.
Lehet, hogy valakit frusztrál, ha belegondol, a házi munkát is be kell osztania magának, de sokkal egyszerűbb, ha úgy állunk hozzá, hogy ma a konyhát takarítom ki, és csak a konyhát, holnap csak a nappalit, holnapután csak a fürdőszobát stb., így nem kell egy egész napot takarítással tölteni, hanem minden nap fél órát szánunk csak rá, és ha hetente egyszer minden helyiséget rendbe rakunk, könnyebben lesz rend mindenhol.
Főzés: mondhatják most azt, hogy én itthon ülök, és meg tudok főzni minden nap, de nem teszem. Nem főzök minden nap. Amikor a hét minden egyes napján újra és újra elő kell venni az edényeket, megpucolni a zöldségeket, összevágni a húsokat, akkor sok ismétlődő mozdulatot végzünk el, amelyeken sok időt spórolhatunk, ha egy nap főzünk meg az egész hétre. Mondhatják, hogy akkor nem eszünk friss ételt, de erre lenne egy kérdésem: a száraz tészta hány napig áll a boltok polcain és az otthonunkban, mire elkészítjük? Sok anyuka, akiknek van munkahelye, edz, odafigyel a táplálkozására, hetente egy napon készíti el az egész következő hét menüit. Miért ne tehetnénk mi is ugyanezt? Annyi a tennivaló munka után is, és sokkal egyszerűbb, ha csak meg kell melegíteni az ételt ‒ ezért tértek át sokan a készételek fogyasztására. Ha viszont nem eszünk kész ételt, akkor az előre főzés csodákat művel majd az életünkkel.
A legújabb Youtube videómban bemutatom, mit szoktunk venni bevásárlás során az egész családunk számára. Két gyerekkel édességek nélkül? Igen, lehetséges:
https://www.youtube.com/watch?v=irJsZBMtaJE&t=7s
Dr. Robert Lustig: Kövér esély – 5. rész
Dr. Robert Lustig: Fat chance (The hidden truth about sugar, obesity and disease) / Kövér esély (A rejtett igazság a cukorról, elhízásról és a betegségekről)
Olvasónapló – 5. rész
Az olvasónapló első részét itt találják:
http://berta-irma.com/dr-robert-lustig-kover-esely
Az olvasónapló második részét itt találják:
http://berta-irma.com/dr-robert-lustig-kover-esely-2-resz
Az olvasónapló harmadik részét itt találják:
http://berta-irma.com/dr-robert-lustig-kover-esely-3-resz
Az olvasónapló negyedik részét itt találják:
http://berta-irma.com/dr-robert-lustig-kover-esely-4-resz
Dr. Lustig tippeket ad azoknak is, akik nem főznek, mégis egészségesen szeretnének táplálkozni. Első szabályként kiemeli, hogy tartsuk magunkat távol a gyorséttermi láncoktól, tartózkodjunk az előre csomagolt termékektől, még ha organikusnak jelölt élelmiszerről van is szó. Az organikus jelölés nem jelenti azt, hogy kevesebb cukrot tartalmaz egy étel, mint nem organikus párja. Második szabályként azt emeli ki a szerző, hogy ne vegyünk olyan ételt, amelyet állva meg tudunk enni. Harmadik szabály: tartalmazzon proteint. Ne vegyünk pékárut, mert az mind zsírt, szénhidrátot és cukrot tartalmaz. Végül pedig felhívja a figyelmet arra, hogy ne igyunk smoothy-t és frappuccinot.
Az éttermekben felszolgált ételekkel is vigyáznunk kell, mivel ott sem tudjuk kontrollálni, mi kerül a tányérra, mekkora legyen egy porció, a finom íz miatt többet ehetünk, ráadásul néha azért is esszük meg az elénk rakott ételt, mert azt kifizettük.
Dr. Lustig a következőket ajánlja:
- ha az étel becsomagolva érkezik, akkor a csomagolásban több az egészséges összetevő, mint az ételben,
- bármit is teszünk, ne rendeljünk szénsavas üdítőt,
- kérjük meg a pincért, ne tegyen kenyeret vagy chipset az asztalunkra,
- ha az adott héten már fogyasztottunk desszertet, ne tegyük ezt meg újra.
Az író elárulja az egészség kulcsát: együnk valódi ételt. Dr. Lustig szerint a túlsúly elleni harcnak két szinten kell történnie: személyes és népegészségügyi szinten.
A viselkedésünk befolyásolásával kapcsolatban a szerző Felix Kreiert idézi, aki szerint a viselkedés genetikai, hormonális és biokémiai ingerek hatása a központi idegrendszerre.
A túlsúly kezelésére a hormonok rendbehozását jelöli meg dr. Lustig:
- tartsuk alacsonyan az inzulint, hogy lecsökkentsük a testzsír mennyiségét, és javítsuk a leptinérzékenységünket,
- tartsuk alacsonyan a ghrelint, amely az éhségérzetért felelős,
- tartsuk magasan a jóllakottságért felelől PYY-t,
- tartsuk alacsonyan a kortizol szintjét, hogy kevésbé tudjon ránk hatni a stressz és az éhség, valamint csökkentsük az energia zsigeri zsírként való tárolását.
Az inzulin alacsonyan tartásához a szerző azt ajánlja, hogy együnk rostokat, csökkentsük a cukorbevitelt és végezzünk testedzést. A ghrelin alacsonyan tartásához azt ajánlja, hogy reggelire proteint fogyasszunk, hagyjuk abba az éjszakai evést, és aludjunk többet. A jóllakottság érzésének magasan tartásához azt ajánlja dr. Lustig, hogy megfelelő porciókat együnk, a második porció elfogyasztása előtt várjunk 20 percet, és együnk rostokban gazdag ételeket. A kortizol alacsonyan tartásához pedig a testmozgást ajánlja.
Dr. Lustig kielemzi a vizsgálatokat és a vérvizsgálatok elemeit, amelyek a metabolikus szindróma és annak velejárói felől informálnak, és elmondja, hogy mindent együttesen kellene nézni. A gyógyszerekről is ír, amelyekkel a túlsúlyt próbálták kezelni, és amelyek megbuknak a vizsgálatok során, vagy pár hónap után már nem hatnak. A súlycsökkentő műtéti eljárásról is szó esik a könyvben, amely veszélyes is lehet, és sok esetben az is dr. Lustig szerint.
A szerző szerint a túlsúly az egész közösség felelőssége. Felteszi a kérdést, hogy a gyermek felelős-e azért, hogy az agya azt hiszi, éhezik. Az egészségügyi szervek üdítőket ajánlanak a totyogóknak és a várandós nőknek, és a barbecue szósz első összetevője (amelyből a legtöbb van a termékben) a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, és a szénsavas üdítő olcsóbb, mint a tej vagy a víz. A szegényebb lakosság lakhelyén a legközelebbi és egyetlen higiénikus hely, ahol ételt tudnak venni, az a gyorsétterem. Ki a felelős mindezért?
Dr. Lustig felrója az állami szerveknek, hogy nem törődnek eléggé az emberekkel ilyen téren. Sokan csak a legolcsóbb ételeket engedhetik meg magunknak. Az amerikai üzletekben árult élelmiszerek 80%-a tartalmaz hozzáadott cukrot, és az élelmiszerek 90%-át 10 vállalat gyártja: Coca Cola, ConAgra, Dole, General Mills, Hormel, Kraft, Nestle, Pepsico, Procter and Gamble és Unilever. Az élelmiszeripar mantrája az, hogy bármely étel része lehet a kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Mivel a cukor függőséget okoz, ezért bármilyen mennyiségben meg tudjuk enni, és bármennyi pénzért. Az író szerint ez nagyobb piacot biztosít a gyógyszeripar számára. Az állam mindig kihagyja saját magát ebből, és az egyén felelősségeként tartják számon az egyén egészségét. Példaként említi, hogy milyen sokba kerül, amikor az élelmiszeripar által okozott betegségeket kell gyógyítani. Fontos még megemlíteni, hogy a túlsúlyos emberek 20%-a nem szorul orvosi ellátásra, a normál súlyúak 40%-a viszont igen.
Dr. Lustig az állami szervek hibáztatásánál elmondja, hogy tétlenül nézik végig, ami történik. A szegények és az iskolás gyerekek táplálására kialakított programok az olcsó ételeket és italokat biztosítják. A szerző 2011 májusában találkozott Sam Kassszel, Michelle Obama gyerekkori elhízással foglalkozó szakemberével, aki elmondta, hogy Fehérházban mindenki elolvasott egy, a New York Times Magasine-ben megjelent cikket, amelynek a címe A cukor méreg?. Dr. Lustig elmondja, hogy minden jót kívántak neki a munkájához, de nem segítettek neki, hiszen ennek az ügynek már elég ellensége van. Itt a szerző elmondja, hogy ő is egyedül van, és mi is mind egyedül vagyunk ebben a harcban.
A szerző elmondja, hogy milyen tanulmányok bizonyították, és konferenciákon egyeztek ki abban, hogy a krónikus betegségek okozója a cukor, majd pedig azt, hogy semmilyen cselekedet sem követte ezeket. A cukorról nem esik szó az egészséges táplálkozásban: sem a szükséges minimumról, sem a szükséges maximumról. Iskolai táplálkozásnál sem említik, és mivel a gabonapelyheket szükségesnek tartják, ezért a gyerekek azt kapnak, de a cukortartalomról nem esik szó. A szerző elmondja, hogy a cukor nem üres kalória, a fruktóz maga a méreg. Minden egyes, a metabolikus szindrómához köthető betegség a cukor miatt jön létre: a magas vérnyomás a magas húgysavszint által; magas triglicerid szint és inzulin rezisztencia a májban történő zsírképződés miatt; cukorbetegség az inzulin rezisztenciával kombinált máj általi magas glükóztermelés miatt; idő előtti öregedés a lipidek és a proteinek sérülései miatt; a rák a DNS sérülései, a magas inzulinszint és az által, hogy egyes rákfajták glükózt használnak energia forrásként; és a dementia, ami az agyi inzulinrezisztencia.
Ezeknek a betegségeknek a költségeit mindannyian együtt fizetjük. Az egészségügyi ajánlások nem mindig a legjobbak, például amikor egy, az állami szervezetek által ajánlott cukormennyiség károkat okoz. 2010-ben volt egy ajánlás, amely szerint a bevitt kalóriák 25%-a származzon hozzáadott cukorból: a felnőtt embereken végzett kísérletben résztvevőknél romlott az LDL koleszterinszint, a triglicerid szint és az inzulin rezisztencia mindössze két hét alatt.
A szerző szerint a reklámok, a kampányok, az ajándékok az ételek mellé, a gyerekekre gyakorolt hatás mind-mind befolyásolják a túlsúly és az egészség helyzetét. Itt tippeket ad az író, mit tehetne az állam az egészségtelen ételek ellen: környezeti változások, adó. A cukor megadóztatása lenne a leghatékonyabb megoldás dr. Lustig szerint, amellett, ha csökkenne a cukor hozzáférhetősége, ugyanúgy, mint az alkohol esetében.
Egyetlen ember választása is hozzájárul a világ megváltoztatásához.
A könyv végén a szerző elmondja, hogy ez a könyv az ő segélykiáltása, hogy a világunk jobb hely legyen a gyermekek számára. Vége.
Lángos
Lángos liszt nélkül?
Aki szeretné, próbálja meg zsírban kisütni. Én sütőpapíron készítettem. A receptért kattintsanak ide:
Berta Irma
(Forrás: Berta Irma blogja: http://berta-irma.com)
