Egy horvátországi származású, Szerbiából kivándorolt, Németországban élő tanár,
feleség, anya (és még egy tucat női szerep, s a sorrend is felcserélhető)
naplója a Szenttamás.rs portálon
50/b. rész
A méz valóban botulizmust okoz?
A természetes méz – 2. rész
Édesanyám mindig azt mondta, hogy az akácmézet szívbetegek és kisbabák is fogyaszthatják, mivel gyenge méz. Soha sem gondolkodtam azon, hogy szabad-e a babáknak mézet fogyasztaniuk, viszont azt tudtam, hogy én kisbabaként kaptam a teámba egy pici mézet és virágport.
Ebben a tudatban adtuk mi is először a fiunknak, majd pedig a lányunknak a mézet és a virágport a teájukba 1‒2 hónapos koruktól kezdve. A süteményeinket akkor már mézzel készítettem, és a gyermekeink is azt kapják a mai napig. Aztán találkoztunk a botulizmus gondolatával, és utánajártunk. Amikor azt találtuk az interneten, hogy a másik neve kolbászbetegség, újra meggyőződtünk róla, hogy felesleges aggódni. Nina Planck Real food for mother and baby (Valódi étel a mamának és a babának) című könyvében találkoztam egy olyan mondattal, lehet, hogy nem veszélyes a méz a kisbabákra nézve, és, amint azt a cikk első részében írtam, nehezen találtam meg a tanulmány szövegét, amely ezt firtatja.
A 2005-ös tanulmány szerzői dr. Mamdouh AbdulRhman, a kairói Ain Shams Egyetem Orvostudományi Karának gyermekgyógyász professzora és dr. Nermeen Tayseer, az Ain Shams Egyetem klinikai patológia oktatója. Az Amerikai Apiterápiás Társaság jelentette meg a tanulmányt. Az adatok a szaúd-arábiai Al Khafji Állami Kórházból származnak, amelyeket 1998 februárja és 2002 novembere között gyűjtöttek. A kutatók 221 mézmintát vizsgáltak meg (115 a Szaúd-Arábiai Királyságból, ebből 70 kereskedelmi forgalomból származott, 45 pedig helyi termelőktől; a többi minta az USA-ból, Németországból, Svájcból, Kínából, Ausztráliából, Pakisztánból, Törökországból, Al Shishanból, Egyiptomból, Jemenből, Szudánból, Szíriából és Iránból származott), amelyek egyikében sem találták meg Clostridium botulinum spóráit. Ezen felül 719, a kórház nyilvántartásában szereplő, véletlenszerűen kiválasztott anyát kérdeztek arról, hogy gyermekük kapott-e mézet egy éves kora előtt. Azt találták, hogy 545 anya 1525 gyermeke kapott legalább egyszer mézet egyéves kora előtt, és egyiküknél sem jelentkezett halál vagy megbetegedés, ami újszülöttkori botulizmus lett volna, vagy súlyos légzőszervi betegség, ami intubációt vagy oxigén ellátást igényelt volna. Ezen felül nem jelentettek 1995 és 2002 között újszülöttkori botulizmust Al Khafji egyetlen kórházából sem, sőt egyetlen helyi rendelőből sem. 378 anya adta gyermekének a mézet tudatosan étel- és gyógyszerként, és ők gyógyulást és kevesebb orvoshoz fordulást figyeltek meg. 19 anya a gyermeke életének első napjaiban adott a kisbabának mézet, amelyből tízen az újszülöttkori sárgaság kezelése céljából tették ezt. Ezek alapján a kutatók a kérdés újravizsgálását javasolják.
A cikk leírja, hogy a méznek a benne lévő cukrok miatt (főleg fruktóz, glükóz és maltózszerű cukrok) magas a nedvszívó képessége és nyúlós, ragadós lesz. A cukorkoncentráció és más faktorok, pl. az alacsony pH, a hidrogén-peroxid és flavonoidok, fenolok és terpének miatt a méz antibakteriális hatású. A méz savassága megakadályozza, hogy baktériumok fejlődjenek benne. A méz pH-ja 3.2 és 4.5 között mozog, ami nem teszi azt vonzóvá a baktériumok számára. A méz alacsony nedvességtartalma szintén fontos a mikroorganizmusokkal szembeni védelemben. A méz hiperozmotikus természete megakadályozza a baktériumok és élesztőgombák növekedését az organizmusok kiszárításával. A méz a legtöbbet használt gyógyszer volt az ókori Egyiptomban. A cikk a méz gyulladáscsökkentő, mikrobaellenes, sebgyógyító és köptető hatását említi.
Egyes kutatók a C. botulinum spóráit találták a mézben, ezért azt nem javasolták egy éves kortól fiatalabb gyermekeknek adni, mivel nagyon ritka esetekben az újszülöttek bélflórája nem elég érett ezeknek a spóráknak a leküzdéséhez, ami botulizmushoz vezethet. Ezzel ellentétben más kutatók nem találták meg a botulizmus spóráit a mézben. Ezen felül pedig kifejtik, hogy a botulizmus egy elkerülhetetlen betegség, és a legtöbb beteg valószínűleg belélegezte és lenyelte a levegőben található spórákat. A kutatók szerint ezek az esetek elkerülhetetlenek.
Al Khafjiban megfigyelték, hogy az emberek a mézet még az egy év alatti gyermekeknek is adták magas tápértékű ételként, valamint gyógyszerként, anélkül, hogy konzultáltak volna az orvosukkal.
Egy másik vizsgálat során pedig a méheket beoltották C. botulinum spórákkal úgy, hogy cukor és víz oldatával etették őket, és ebben az esetben a mézben is megtalálták a spórákat. Ezen kívül a C. botulinum spórái a természetben széles körben megtalálhatóak: a talajban, a porban, a levegőben, és nyers mezőgazdasági termékekben. Kimutatták már őket kukoricaszirupban, friss és feldolgozott húsokban, gyümölcsökben és zöldségekben is. A tanulmány szerint az említett spórák elkerülése így lehetetlenné válik. A kutatók a cikk végén javaslatot tesznek a méz felelősségének újravizsgálására az újszülöttkori botulizmus kialakulásában.
Forrás:
http://www.apiterapia.rostkowski.info/linki/broken/honey-infants.pdf
Berta Irma
(Forrás: Berta Irma blogja: http://berta-irma.com)
