Szenttamás.rs

Egy horvátországi származású, Szerbiából kivándorolt, Németországban élő tanár,

feleség, anya (és még egy tucat női szerep, s a sorrend is felcserélhető)

naplója a Szenttamás.rs portálon

59/2. rész

A tej: nyers, pasztőrözött vagy növényi?

Első rész

A ketogén diétára való átállásom előtt még az Atkins-diétában megtanultam, hogy a tejet kerülni kell, de mégsem tettem, vagyis nem teljes mértékben. A napi 2-3 kávémat tejjel ittam, és inkább kevesebb zöldséget ettem, hogy beleférjen az 1dl tej. Sokan mégis a növényi tejek felé fordulnak, mivel némelyek szénhidráttartalma kevesebb, mint az állati tejeké. Emellett sokak számára az is indok, hogy állítólag egyik felnőtt állat sem issza másik állat tejét, csak az ember. A legutóbbi állítás viszont nem teljesen helytálló, mivel tehenek esetében is előfordul, hogy a felnőtt állat elkezdi szopni az anyját, vagy legutóbb bivalyokról hallottam, hogy náluk igen gyakori jelenségről van szó, amikor nem egy és nem is két felnőtt példány szopik, hanem ahánynak csak sikerül. Sokszor kicsinyeiket szoptató anyaállatok is ezt teszik. A házi kedvencek is sokszor isznak tejet, ha kapnak. Persze ez nem bizonyít semmit. Bennem viszont mégis felmerül a kérdés, hogy miért van ez a nagy állati tej üldözés, és miért terjedt el ennyire a feldolgozott tejtermékek csoportja, hiszen, ha belegondolunk, az üzletek elég nagy részét a különféle tejtermékek foglalják el. Illetve itt most korrigálnék: olyan termékek, amelyek kiindulási pontja valamikor a tej volt, de most már sokukban a tej kisebb százalékban van jelen, mint minden más. Vajdaságban azt szoktam meg, hogy a tejtermékek natúr termékek, nincs bennük adalékanyag, ha pedig van is, olyanból kevesebbet árulnak a boltokban, mint a természetesebbekből. Természetesen van gyümölcsjoghurt és gabonapelyhes pudding is, vagy akárhogy is nevezik (nem vagyok otthon a feldolgozott élelmiszerek neveit illetően), de nem olyan mértékben, mint pl. Németországban, ahol a sok színes üveg és pohárka között nehéz megtalálni a natúr tejtermékeket.

A férjem napi 0,5 és 1 liter között is fogyasztott nyers tejet, és most is fél literes a tejes bögréje. Tudom, hogy az áteresztőbél-szindrómát néhányan a tejhez kötik, de valódi választ még nem kaptam senkitől sem arra a kérdésre, hogy vizsgálták-e nyers tejjel vagy sem. A tej betegséget okozó hatásait általában pasztőrözött tejjel vizsgálják, és sok tanulmány a nyers tej veszélyeiről ír. Majd tovább kutattam, és megleltem a nyers tej jótékony hatásait taglaló cikkeket. Sok mindent találtam.

A pasztőrözött tej

Dr. Joseph Mercola szerint az a gond a pasztőrözött tejjel, hogy ipari tartású állatok tejéből készül. Ezek az állatok általában ezer vagy még több társukkal élnek kis helyen, gabona alapú táplálkozással és génmódosított élelmiszereket fogyasztva, hormonokat és antibiotikumokat kapnak, hogy minél gyorsabban nőjenek minél kevesebb idő alatt. Mi mindent tartalmaz a nyers tej?

Fehérje: a tejfehérjék legnagyobb részét a kazein teszi ki, amely segít a vérnyomás normális értékek között tartásában, és megnöveli az ásványi anyagok felszívódását.

Probiotikumok: a nyers tej tele van olyan baktériumokkal, amelyek hasznosak lehetnek az emésztőrendszerünk számára.

Enzimek: a nyers tej különféle enzimeket tartalmaz, amelyek segíthetik a más ételekben található tápanyagok emésztését.

Omega-3: egy kutatás szerint a legeltetett állatok nyers teje 62%-kal több omega-3 zsírsavat, és 25%-kal kevesebb omega-6 zsírsavat tartalmaz, mint az iparilag előállított, feldolgozott tej.

Kalcium: a tej az egyik legismertebb kalciumforrás. A kalcium erősíti a csontokat és a fogakat. Dr. Mercola szerint a tehéntejben lévő kalcium könnyen szívódik fel a szervezetünkben.

Vitaminok és ásványi anyagok: a nyers tej A-, B-, C-, D-, E- és K-vitamint, magnéziumot, foszfort és vasat tartalmaz.

A nyers, nem hőkezelt tej szabadon legeltetett állatok teje, amely herbicidektől és más mérgektől mentes. A legeltetett állatok teje nem a sokak által ismert fehér színű tej, hanem sárgás árnyalatú. A fehér szín arra utal, hogy a teheneket szénával etetik, és ez sajnos kevesebb tápanyagot tartalmaz.

Minél több gabonát fogyaszt egy tehén, annál nagyobb a fertőzések kialakulásának esélye. A nagyobb tejhozam érdekében kezdték a teheneket gabonával táplálni, amikor a városok lakossága megnőtt. Ezzel együtt a tej okozta betegségek is terjedni kezdtek, amelyet a 19. század végén a pasztőrözéssel próbáltak megállítani.

Mennyire veszélyes a nyers tej?

Dr. Ted Beals szerint 35000× nagyobb az esélye annak, hogy más ételtől betegszik meg az ember, mint a tejtől. Az évente 48 000 000 élelmiszer okozta megbetegedésből csupán 42-t okoz nyers tej. A nyers tej veszélyeit túlbecsülik, míg hasznos mivoltát lebecsülik ‒ állítja dr. Josh Axe.

A nyers, feldolgozatlan tej hatásai:

1. Tanulmányok bizonyítják, hogy azoknak a gyerekeknek, akik nyers tejet fogyasztanak, 50%-kal kevesebb az esélyük allergiák kialakulására, és 41%-kal kisebb az esélye asztma kialakulásának azokhoz a gyerekekhez képest, akik nem fogyasztanak nyers tejet. A Journal of Allergy and Clinical Immunologyban megjelent tanulmány szerint, amelyben 8000 különféle táplálkozási szokásokkal rendelkező gyermek vett részt, az egyik levont következtetése az volt, hogy a gyermekek a nyers tej fogyasztásával „természetes immunitásra” tettek szert. A nyers tej ellenállóbbá teszi a gyerekeket a fertőzésekkel szemben, javítja a fogak egészségét és a csontok növekedését. A nyers tejben található probiotikumok, a D-vitamin és az immunoglobulinok természetesen támogatják az immunrendszert és csökkentik az allergiák kialakulásának esélyét felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt. A nyers tejben található enzimeknek, amelyek segítik annak megemésztését, lecsökken a mennyisége, vagy teljesen megsemmisülnek pasztőrözés alkalmával, ami elősegíti a laktózintolerancia kialakulását.

2. A nyers tej javít a bőr állapotán. Sokaknál elmúlt a pikkelysömör, az ekcéma és a pattanások a nyers tej fogyasztásával. A nyers tej magas telítettzsír-tartalmának és omega-3 tartalmának köszönhetően hidratálja a bőrt, a benne lévő probiotikumok pedig egyensúlyba hozzák a bélflórát. Kutatások szerint a gyulladások és a bélflóra egyensúlyának felborulása vezet pattanások és ekcéma kialakulásához. (Itt jegyezném meg, hogy a fiam csak a pasztőrözött és homogénezett tejtermékektől lesz ekcémás, a legeltetett tehenek nyers tejétől nem.)

3. A nyers tej segít megelőzni a tápanyaghiányt. Egy adag nyers tej 400mg kalciumot, 50mg magnéziumot és 500mg káliumot tartalmaz.

4. Segíthet a Helicobacter Pylori legyőzésében. A H. pylori néha semmilyen tünetet sem produkál, de sokaknál okozhat hányást vagy fekélyt.

5. Probiotikumot tartalmazó ételeket készíthetünk belőle. A probiotikumok segítik a tápanyagok felszívódását, megvédenek minket a testünket támadó idegen organizmusoktól (pl. E. coli). A valódi, nyers és organikus tejtermékeket, mint a sajt, joghurt és kefir, a világ legegészségesebben táplálkozó vidékein évezredek óta használják. Vannak betegségek is, amelyeken a probiotikumot tartalmazó ételek segíteni tudnak: vastagbél rák, hasmenés, bélgyulladás, bélfertőzések, irritábilis bél szindróma, bőrfertőzések, gyenge immunrendszer, húgyúti fertőzések, hüvelygomba.

6. Cukor- és mesterséges anyagoktól mentes. A kereskedelmi forgalomban lévő tejet nem csak pasztőrözik, de homogénezik is. A homogénezés egy magas nyomáson végzett folyamat, amely során a zsírok apró részekre esnek szét. A magas hő és a nyomás hatására a zsír oxidálódik és avassá válik. A zsírszegény tejtermékekhez is adnak bizonyos adalékokat, amelyek javítják azok textúráját, amelyek közül némelyek megemelik az olyan gyulladásos betegségek kialakulásának esélyét, mint a rák. A nyers tejre mindez nem jellemző.

A legtöbb élelmiszer természetes összetételében szerepel a cukor, így a tejtermékekében is. Dr. Robert Lustig szerint a valódi tejben található tejcukor glükózzá alakul a májban, tehát fruktóz nincs jelen. A tejtermékekben a cukor, illetve a laktóz más tápanyagokkal egyensúlyban van jelen. Sok tejtermék viszont adalékanyagokat és édesítőszereket tartalmaz, ami veszélyes is lehet.

Folytatjuk.

Források:

https://foodfacts.mercola.com/raw-milk.html

https://drjockers.com/milk/

https://draxe.com/raw-milk-benefits/

William Dufty: Cukor blues

Olvasónapló – 7. rész

Az első részt itt találják: http://berta-irma.com/william-dufty-cukor-blues-1-resz

A második részt itt találják: http://berta-irma.com/william-dufty-cukor-blues-2

A harmadik részt itt találják: http://berta-irma.com/william-dufty-cukor-blues-3-resz

A negyedik részt itt találják: https://berta-irma.com/william-dufty-cukor-blues-4-resz

Az ötödik részt itt találják: https://berta-irma.com/william-dufty-cukor-blues-5-resz

Az hatodik részt itt találják: https://berta-irma.com/william-dufty-cukor-blues-6-resz

A könyv magyar nyelven is elérhető.

Egy hajótörés áldozatairól tesz említést az író, aki elmondja, hogy a 9 napon át a tengeren hánykolódó matrózokra, akik csak cukrot és rumot fogyasztottak, nagyon legyengült állapotban találtak rá, majd pedig egy kísérlettel igazolták, hogy kizárólag cukrot fogyasztani sokkal veszélyesebb, mint semmit sem enni, és hogy csak vízen igen sokáig életben maradhatunk. „A finomított cukor halálos az emberi szervezetre, mert a táplálkozástudósok értékelése szerint csak »üres kalóriákat« tartalmaz. Ráadásul a cukor fogyasztása rosszabb, mintha semmit sem ennénk, mert megemésztéséhez, méregtelenítéséhez és kiválasztásához a szervezettől értékes vitaminokat és ásványi anyagokat von el.” (Dufty: 155) A cukor elleni védekezésben a szervezet aktiválja a sóban lévő nátriumot, a zöldségekben lévő magnéziumot és káliumot és a csontokban lévő kalciumot. A vér felborult savbázis egyensúlyát próbálja így helyreállítani a szervezetünk. „A napi rendszerességgel fogyasztott cukor a vér állandó savas eltolódását eredményezi.” (Dufty: 155)

Sok problémát sorol fel az író, amelyet a cukor okoz: a belső szervek elzsírosodása miatt megemelkedik a vérnyomás, a paraszimpatikus idegrendszerünk által irányított szervek, pl. a kisagy működése részben vagy teljesen leáll, megváltozik a vörösvértestek minősége, elszaporodnak a fehérvérsejtek és lelassul a szövettermelődés. Az immunrendszerünk legyengül és nem tudunk megfelelően reagálni a hidegre, melegre, szúnyogok vagy mikrobák támadására. „A cukoripar dollármilliókat áldoz a kulisszák mögött a tudomány támogatására. A pénz csábításának ellenállni nem tudó rangos tudósokat mindig abban a reményben nyeri meg magának, hogy egy nap majd előállnak egy (legalább fél-)tudományos szenzációval, a cukor előnyeivel kapcsolatban.” (Dufty: 156)

„Bebizonyosodott azonban, hogy 1. a cukor döntő szerepet játszik a fogszuvasodásban; 2. a cukor elhízást okoz; 3. a cukormentes táplálkozás meggyógyít olyan általánosan elterjedt, súlyos betegségeket, mint a cukorbetegség, a rák és a szívbetegség.” (Dufty: 157)

Mindent megtettek a cukorgyártók, hogy elhitessék az emberekkel, a cukor jó. Az állatok viszont a természetes dolgokat szeretik, ezért is bizonyosodott meg egy gazda arról, hogy a műtrágya sokkal rosszabb, mint az istállótrágya, vagy épp ezért nem sikerült az állatokat zsírszegény, cukrozott tejjel sikeresen etetni. Akadtak, akik könyveket és tanulmányokat írtak a cukor egészséges mivoltáról, és annak károsságával foglalkozó írásokat meg sem említettek. Az ilyen könyveket vagy tanulmányokat pedig az élelmiszeripari óriások tömörülése támogatja. Dr. Weston A. Price munkáját is megemlíti a szerző, amely 1939-ben jelent meg, és a világ különböző pontjain primitív körülmények között élő népek egészséges mivoltáról és egészséges fogairól is ír. Amikor ezek a népek kapcsolatba kerültek a civilizációval „fizikai degeneráció indult el, amely már egyetlen generáción belül is egyértelműen megfigyelhető volt.” (Dufty: 161)

Az író egy másik műből idéz: „Menjünk el civilizálatlan vademberek közé, nézzük meg, hogyan táplálkoznak, és tanuljunk belőle — írta Earnest Hooten, harvardi professzor Apes, Men and Morons (Majmok, emberek, idióták) című könyvében. — Ne csináljunk úgy, mintha a fogkefe és a fogkrém fontosabb lenne, mint a cipőkefe és a cipőkrém. A konzumélelmiszerektől konzumfogaink lettek.”

Mivel a cukoripar nem támaszkodhat a kutatásokra, hiszen még nem sikerült bebizonyítani, hogy a cukor nem káros, ezért a reklámokhoz fordul segítségért.

„A finomított cukrot az első és második világháborúban még doppingszerként használták, de a koreai és vietnami háború idejére a csapatok annyira megteltek vele, hogy sokan rászoktak a hasisra, a fűre, sőt, még erősebb, függőséget okozó drogokra is.” (Dufty: 165)

„A cukor megjelölésére szolgáló szénhidrát szó szándékosan félrevezető. Amióta a konzerv- és egyéb dobozokon fel kell tüntetni az élelmiszerek tápértékének jellemzőit, valamennyi szénhidrátot egy kalap alá vesznek. Teljesen mindegy, hogy finomított cukorról vagy teljes értékű, valamilyen más szénhidrátról van-e szó — csak a szénhidrátok összmennyisége szerepel a címkén. Ily módon a címke egyszerűen elrejti a cukortartalmat a gyanútlan vásárló elől. A vegyészek ráadásul azzal is fokozzák a zűrzavart, hogy cukor gyűjtőnévvel jelölnek meg egy vegyületcsoportot, amelyhez hasonló, de nem azonos anyagok tartoznak.” (Dufty: 166)

„A dobozon feltüntetik a fehérjéket, a szénhidrátokat, a zsírokat és a vitaminokat. De azt sehol nem írják, hogy a termék mintegy 20%-a cukor. Ezt a szénhidrát fedőnév fedi el. Hozzá nem adtak semmit. Csak elvettek belőle. Nem is maradt benne más, csak kalória.” (Dufty: 168)

1950-ben egy brit orvos ételeket vizsgált meg mikroszkóppal és voltak, amelyek 100%-ban hamisítottak voltak, és voltak élelmiszer típusok, amelyeknek csak pár százaléka volt valódi. Amikor vizsgálatok indultak ilyen ügyekben, szigorú törvényeket hoztak. 1900-ban közel 6000 ember betegedett meg egy új, ismeretlen betegségben.

Végül kiderült, hogy a betegek sörfőzdékben dolgoztak, vagy sörivók voltak. A járványban érintett sörfőzdék mind cukrozták a sörüket, a cukrot pedig ugyanattól a szállítótól szerezték be. A kérdéses cukor pedig arzénnal szennyezett volt. Ekkor derült fény a cukorkészítés veszélyes folyamataira.

A Coca Cola keletkezéséről és múltjáról is említést tesz az író, valamint elmondja, hogyan nem emeltek vádat az azt gyártó cég ellen, és hogyan akadályozták meg, hogy az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium Vegyészeti Hivatala továbbra is bíróság elé akarja állítania a Coca-Cola céget, és mindez a mezőgazdasági miniszter utasítására történt. A vizsgálatot tovább folytathatta a Mezőgazdasági Minisztérium Vegyészeti Hivatala, miután egy újságíró megfenyegette a mezőgazdasági minisztert, hogy lapjában megjelenteti, hogy maga a miniszter utasítására tiltották meg a további vizsgálatokat. Végül a koffeint, amelyről a vita szólt, mégis adalékanyagnak minősítették, és látszólag a Coca Cola veszítette el a pert, de valójában a kiskapukat kihasználva szinte semmi sem történt. És mi a legérdekesebb? Hogy minden betegségre, problémára a Coca Colát ajánlották és reklámozták gyógyírként.

Egyszer maga Teddy Roosevelt volt az, aki a mezőgazdasági miniszterrel és a dr. Wiley-vel, a közszolgálatiság megvesztegethetetlen szimbólumával együtt hallgatta meg a ketchupgyártók és kukoricakonzervesek panaszait, akik szerint a szigorítások gátolják őket a haszonszerzésben. „A miniszter azt válaszolta, hogy a törvény az törvény. Be kell tiltani minden élelmiszeriparban használt adalékanyagot, ami káros az egészségre: ‒ Dr. Wiley kiterjedt kutatásokat folytatott arról, hogyan hatnak a benzoáttartalmú élelmiszerek egészséges fiatalemberekre, és minden esetben azt tapasztalta, hogy egészségi állapotuk megromlott.” (Dufty: 191) Az említett vita viszont mégis kudarcba fulladt, mert Wiley, az élelmiszerellenőrző hivataltól nem volt eléggé informált az elnök egészségügyi állapotával kapcsolatban, és károsnak nevezte a szacharint, amelyet maga az elnök is rendszeresen fogyasztott, mivel gond volt a vércukrával. Ezek után pedig Wiley soha többé nem találkozhatott az elnökkel.

„Dr. Wiley és a Vegyészeti Hivatal csillaga elkezdett leáldozni. (…) A végrehajtó szervek határozata hallgatásra ítélte, és az élelmiszerekben használt adalékanyagok veszélyeit taglaló tudományos beszámolói kiadatlanok maradtak. Végül lemondásra kényszerült azért, hogy ismét ki tudjon állni a nyilvánosság és a kongresszus elé.” (Dufty: 194)

Amikor dr. Wiley könyvet írt mindarról, amit a kormány közelében tapasztalt, a kézirat eltűnt a nyomdából. 10 év alatt újraírta könyvét, de sok említett politikus távozott a politikából, és nem voltak aktuálisak az információk. Könyvének címe: The History of a Crime Against the Food Law (Egy bűncselekmény története az élelmiszertörvény ellen). Ilyen leleplező könyvet nem írt még senki, és nem engedte, hogy újra eltűnjön a kézirat. Maga felügyelte a nyomtatást, és bestsellernek indult a könyv. Ami felkeltette Wiley gyanúját az az volt, hogy nem kapott olvasói leveleket, és kritikákat sem írtak róla, de a könyvek tovább fogytak, csak épp sehol sem lehetett őket kapni. Végül néhány, nála maradt példányt helyezett el könyvtárakban, de onnan is hamar eltűntek a könyvek. „Ha a Vegyészeti Hivatalnak annak idején megengedték volna, hogy az előírások szerint végrehajtsa a törvényt, amint azt meg is kísérelte végrehajtani, milyen hatással lett volna a mai élelmiszerpiacra? Az amerikai élelmiszerekben még nyomokban sem volna benzoesav, kénsav vagy szulfit, timsó vagy szacharin. Ezek az anyagok legfeljebb orvosi célú alkalmazásra léteznének. Az üdítőitalok nem tartalmaznának koffeint és teobromint. Fehérített liszt nem kerülne országos kereskedelmi forgalomba. Élelmiszereinket semmilyen formában nem hamisítanák, és nem látnák el hamis feliratokkal. Népünk egészsége nagyban javulna, életkora jelentősen meghosszabbodna. Az élelmiszerek gyártói, különösen a molnárok arra fordítanák energiáikat, hogy teljes kiőrlésű, rostálatlan gabonalisztek termelésével javítsák a közegészségügy helyzetét és boldogabbá tegyék a családokat” ‒ ezek dr. Wiley értekezésének záró sorai 1929-ben. (Dufty: 196)

A Vegyészeti Hivatalt feloszlatták és helyette ma az FDA van (Food and Drug Administration- Élelmezésügyi és Gyógyszerészeti Hatóság). „Az élelmiszergyártók és élelmiszer feldolgozók zöld utat kaptak, hogy gyakorlatilag bármit beletehessenek termékeikbe, amíg be nem bizonyosodik róluk, hogy ártalmasak az egészségre. Az élelmiszer- és gyógyszertisztasági törvény lényege veszett el ezzel. (...) Mára a GRAS-lista olyan terjedelmes lett, hogy az átlag amerikai minden évben öt font kémiai adalékanyagot fogyaszt el, és hozzá körülbelül újabb ötven font rejtett cukrot.” (Dufty: 197)

70 évvel később levették a szacharint a GRAS-listáról (biztonságosnak ítélt adalékanyagok). Ezután kitalálták a vitaminokkal dúsított cukrot, de gyorsan el is tüntették a boltok polcairól, mert veszélyt jelentett a sok, üres kalóriát tartalmazó ételre nézve. A pereskedések során szóba került, hogy az üdítőitalok gyártását nem felügyelik, és hogy a Coca Cola komoly mennyiségben tartalmaz foszforsavat, és végeztek kísérletet, amelyben a kérdéses ital felpuhította, majd szétmarta a fogakat. Egy kongresszusi tag pedig megemlítette, hogy a cola 48 óra alatt szétmart 3 szöget. A Coca Cola nagyjából olyan savas, mint az ecet, de ez a cukor miatt nem érződik.

„1962 és 1972 között csökkent a kávé- és a tejfogyasztás, míg az üdítőital-fogyasztás szinte megduplázódott: 1962-ben még 62 liter jutott egy főre évente, 1972-ben már nem kevesebb, mint 114 liter.” (Dufty: 201) „Italfüggőségünk — a bölcsőtől a sírig — valójában cukorfüggőség.” (Dufty: 202)

Folytatjuk.

A fiam müzlit kért, többször is, és azon gondolkodtam, hogy el kellene készítenem gabona mentesen.

Az eredményt itt találják:

https://berta-irma.com/muzli