Egy horvátországi származású, Szerbiából kivándorolt, Németországban élő tanár,
feleség, anya (és még egy tucat női szerep, s a sorrend is felcserélhető)
naplója a Szenttamás.rs portálon
5. rész
Mit reggelizik, aki az Atkins szerint táplálkozik?
Szalonnás rántottát sajttal és paradicsommal!
Mikor kapom vissza az arcom?
Volt püffedt, kimondottan dagadt, de előtte szép, formás, és látszottak az orcáim is. Mikor kapom már vissza a régi, szép, fiatalos kis arcocskámat? Minek ettem annyi csokit az Ádámmal való várandósságom alatt?!
Azt mondják nem a cél, az út a fontos. Ha akkor ezt nem tettem volna, ma nem járnék ezen az úton. Lehet, hogy sokkal hamarabb elkezdtem volna, de az is lehet, hogy mégsem. De mikor kapom már vissza az arcom??? Sokat fogytam, 18 kg elég sok. Az első 3 kg három hónap alatt ment le, miközben még szoptattam. Ez sokkal több, mint a fiamnál, hiszen ott 1 kg ment le, mielőtt megelégelte az anyatejet, és úgy gondolta, elég foga van már, amelyeket evésre szeretne használni. Most 3 kg ment le szoptatás alatt. Majd ismét 3 a következő időszakban, epeműtét után. Már akkor szebb lett az arcom, mondjuk úgy, elkezdett lappadni. Persze szépen megdolgoztam én ezért a súlyért, nem egy nap alatt jött fel, úgyhogy türelem karcsúságot terem.
A haj is fontos. Rengeteg hajszálam kihullott, fénytelen és élettelen lett a hajam. Nőnek az apró szálak. Hajerősítő vitamint szedek, hajhullás elleni sampont rendeltem – nagyon várom, hogy megkapjam. Azt kell mondanom, elégedett vagyok magammal, a tetteimmel, a kitartásommal. Az úton járok, haladok előre, minden nappal előrébb vagyok. Csodálatos érzés, és az arcom is vissza fog térni.
Az Húsvéti előkészületek
Hála a nyugati világ kényelmességének, kész kerámianyuszikat és -tyúkokat, -kakasokat lehetett venni temperával együtt. 4 euróba került egy szett (2 vagy 4 darab figurával és temperával). A fiam nagyon várta, hogy végre kifessük őket. A műveket képeken mellékelem. De miért csináltuk ezt? A „Miért” egy fantasztikus kérdés, naponta 1000× hallom! Szóval, azért, mert az ecsettel történő festéssel sok új dolgot tanul egy gyermek. Először is ecsetet használni. Vízi színessel történő festés alkalmával megismerkedett már az eszközzel, és megtanulta, hogy nem szabad túlságosan megvizezni az ecsetet. A csuklómozdulatok kialakulásának fontossága sem elhanyagolható. Itt egyik kezével fogta a figurát, a másikkal az ecsetet. Mielőtt elkezdtünk festeni, még inkább a papírt forgatta körkörös vonalak rajzolása közben, most viszont ecsethasználat közben a csuklóját használta. Megtanulta, hogy meg kell száradnia egy rétegnek, hogy rákenjük a másikat. Megkérdezte: „Miért?”. És színeket tanultunk keverni. Igaz, csak narancssárgát és rózsaszínt kevertünk, de megtanulta, hogy színek keverésével új színek keletkeznek.
Segíti a finomabb, lágyabb mozdulatok kialakulását, valamit, megtanulja a kezét forgatni, miközben valamit tart benne.
Díszítettünk dekupázs technikával tojásokat. Ádám nem igazán élvezte, inkább azt várja, hogy majd temperával fessük őket. Kipróbáltuk, de nem vált a kedvencünkké.
Az Beszéljünk minél több nyelven
Számomra sokáig ismeretlen volt az érzés, hogy nem értem, mit beszélnek körülöttem. Aztán ellátogattunk bécsi rokonaimhoz, és csak ővelük tudtam kommunikálni. Még a köszönést sem értettem egyetlen üzletben sem. Mennyire rossz volt! Sokáig hajtogattam, amíg még otthon próbáltunk szerencsét, hogy már csak azért is megtanulok majd németül, hogy a gyermekeimet is megtanítsam. A „már csak azért is” azért fontos, mert a német nyelv nagyon távol állt tőlem. Aztán Németországba jöttünk. Nyelviskola nélkül is elég gyorsan elkezdtem gagyogni, még akkor is, ha sok helyen angolul kommunikáltam. Majd akasztották a hóhért: nyelviskolába iratkoztam. Itt rá kellett jönnöm, hogy mégis megy ez nekem. Még órán megcsináltam a házit, a tempót lassúnak találtam. Miért mondtam ezt el? Nem magamat szeretném fényezni (na jó, de csak egy kicsit), hanem a kezdeti két- vagy többnyelvűség pozitív hatásaira szeretném felhívni a figyelmet. Egyik rokonom, aki hat nyelven beszél, azt mondja: az első idegen nyelvet volt a legnehezebb megtanulni. Felmerül a kérdés, hogyan tud valaki pl. magyar közösségben megtanulni szerbül? Tévéje csak van. Akármennyire nem nézünk tévét, nyelvtanulás céljából néha mégis bekapcsoljuk és hallgatjuk. Ha már van otthon ilyen készülékünk, akkor naponta 30 perc igazán nem sok. Mindenben a lehetőséget kell megtalálni. Németországban élek, tehát van esélyem megtanulni németül. A fiamat viszont nem kell megtanítanom, inkább rá kell szólnom, hogy itthon magyarul vagy szerbül játsszon, a német az oviba való. Ilyenkor átvált valamelyik nyelvre, és úgy játszik. Vagy épp orosz szavakat használ, hiszen vannak orosz kis barátai is. Mindenkit buzdítanék, hogy tanítsa meg gyermekeit az általa ismert vagy használt nyelvre, mert minél többet tud az ember, annál többet ér.
Az Húsvét süti nélkül?! Miért ne?
A gyerekeknek készítünk majd valamit a fiammal, de apa és anya nem esznek belőle. Miért? Azért! :) Mindenki ismeri az ünnepi szétpukkanok érzést, amikor egy finomságokkal teli ebéd után inkább gurulna, vagy csak ledőlne a padlóra, mert mozdulni sem tud. Csodálatos, sőt, fantasztikus érzés, ugye? Főleg, aki betartja a nagyböjtöt és 40 nap után jól bezabál! Igazán jó lehet. Na, mi úgy gondoltuk, kihagyjuk. Ádám nagyon várja, hogy a nyuszis szilikonformában „süssünk, süssünk valamit”, úgyhogy a szombati tervet le is fixáltuk. Teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt, méz, tojás – ezek biztos benne lesznek.
És milyen csokoládényuszit és csokoládétojást kapnak? Semmilyet.
Festünk a nyuszinak tojást, készítünk fészket, elkészítjük a már említett nyúl formájú süteményt és kész. Kegyetlenség lenne ez? Nem, egyáltalán nem az. Semmi kedvünk azért büntetni a gyerekeinket, amit tesznek cukortól felpörgött állapotban, hiszen nem ők a hibásak. Sokaknak, akiknek a gyerekei bolti édességet nassolnak nap mint nap, nem meglepő Ádám ilyenkor tanúsított viselkedése, mi viszont látjuk a különbséget egészen addig, amíg a cukor (a mérgek) ki nem ürül a szervezetéből. Hihetetlen, de így van. Aki nem próbálja ki, el sem tudja képzelni, mennyire szófogadó tud lenne egy gyermek, ha nem eszik cukrot.
Áldott, békés, boldog húsvétot kívánok a Szenttamás.rs minden kedves olvasójának.
Berta Irma
(Forrás: Berta Irma blogja: http://berta-irma.com)
