Egy horvátországi származású, Szerbiából kivándorolt, Németországban élő tanár,
feleség, anya (és még egy tucat női szerep, s a sorrend is felcserélhető)
naplója a Szenttamás.rs portálon
71. rész
A deutériumcsökkentésen túl – A Somlyai kutatópáros életmódjáról
Somlyai Gáborral, a deutériummegvonás nemzetközileg elismert vezető kutatójával és szintén biológus feleségével, Ildikóval beszélgettem a ketogén táborban. Dr. Somlyai Gábor a deutériumcsökkentés élettani jelentőségéről, fontosságáról beszélt, és a napjainkra nemzetközivé szélesedett kutatások eredményeiről, amelyről itt találnak bővebb információt:
https://www.youtube.com/watch?v=TiBybc279_k
A kutatót és feleségét az életmódjukról kérdeztem, és a rákkutatástól független, mégis a deutériummal összefüggő kérdéseket tettem fel nekik.
Ketogén életmódot folytatnak-e?
Gábor: Klasszikus értelemben nem, de jelentősen lecsökkentettük a szénhidrátfogyasztásunkat, és a kalóriabevitel tekintetében eltoltuk az arányt a zsírok felé. Fiatalabb koromhoz képest, amikor több kenyeret fogyasztottam, ma inkább zsírban gazdag ételeket fogyasztok, például tepertőt, kolbászt, sajtokat, olajos magvakat.
A deutériumcsökkentett vizet kúraszerűen alkalmazzák, vagy folyamatosan ezt isszák?
Gábor: Általában kúraszerűen fogyasztjuk, én személy szerint időszakosan szigorúan csak deutériumcsökkentett vizet, máskor kevésbé szigorúan, két pohárral iszom belőle naponta.
Hogy néz ki egy napi étkezése?
Gábor: A 16/8-at jónak tartom (időszakos böjt, a nap 16 órájában nem eszik az illető, 8 óra hosszában pedig beviszi a szükséges táplálékmennyiséget – a szerk.). Az utóbbi időben próbálunk keveset enni reggelire, és igyekszünk minél korábbra hozni a vacsorát, általában 6 óra körülre. Étrendünkben a zöldségféléket és a zsírosabb ételeket részesítjük előnyben.
Testedzés?
Gábor: Én tizenegy éves korom óta rendszeresen kosárlabdázom. Ugyan most szünet van, de a tanév kezdetével a heti edzések is újraindulnak. Emellett úszunk, az őszi-téli időszakban rendszeresen gyalogolunk is, és van egy nagy kertünk, amelyben szintén mindig van teendő.
Családjukban hogy nyilvánul meg az egészséges táplálkozás? A család, a barátok csatlakoztak-e ehhez az életmódhoz?
Gábor: A gyerekeink felnőttek, már nem mi határozzuk meg, hogyan táplálkozzanak, megvan a saját elképzelésük az egészségről, a számukra legegészségesebb táplálkozásról. A közös étkezések alkalmával igyekszünk mindenkinek kedvezni, többféle igényt kielégíteni, de a hétköznapokban igyekszünk tartani a magasabb zsírbevitelt.
Az önök számára mit jelent az életmód (alkalmazható, fenntartható, amit jónak látnak)?
Gábor: Nem dohányzunk, nagyon ritkán fogyasztunk alkoholt, inkább csak alkalmakkor. Ősszel nagyokat szoktunk sétálni, nyáron sokat úszunk, próbálunk több időt a szabadban, napon tölteni, hogy a D-vitamin szintünk is megfelelő legyen.
Ildikó: Sokat dolgozunk, így viszonylag kevés energiát és időt tudunk arra fordítani, hogy az életmódunkat igazán tudatos szintre tudjuk emelni, a lehető legegészségesebben éljünk, de azért minden tőlünk telhetőt megteszünk ennek érdekében.
A ketogén módon táplálkozók inkább fogyasztanak édesítőszert (https://berta-irma.com/edesitoszerek-kontra-mez), hogy ketózisban maradjanak, mint mézet (https://berta-irma.com/a-termeszetes-mez-1-resz), hiszen az kilökheti őket ketózisból. Az emberek megszokták, hogy állandóan édességet esznek, tehát, minden étkezés után édesre vágynak.
Gábor: Fehér cukor helyett mi inkább mézet használunk, régen édesapámnak is voltak méhei, pörgettünk is, tehát tudjuk, hogy milyen jó a méz. Már jó néhány éve nem használunk fehér cukrot. Bár a méznek is magas a cukortartalma, nagyon sok olyan molekulát is tartalmaz, amelye egészségessé teszik a fogyasztását, a fehér cukornál mindenképpen jobb választás. Ildikó: A méz valószínűleg valóban a legjobb alternatíva, hiszen az édesítőszerek ellen sok érv szól, és annak ellenére jelentős inzulinválaszt váltanak ki, hogy nincs bennük cukor, és a kalóriabevitel is alacsony.
Vízszűrőkkel kapcsolatban kérdezném, hogy mit ajánlana? Van-e lehetőség házi deutériumcsökkentésre?
Gábor: A vízszűrők nem változtatják meg a deutérium szintet, de arra biztosan jók, hogy kiszedjék a makroszkópos vagy kémiai szennyezőanyagokat. Az aktívszén szűrő azért jó, mert megkötheti azokat a molekulákat, amelyek a vízkezelés során belekerülnek a vízbe. Minden megoldás hasznos, ami csökkenti azoknak a komponenseknek a mennyiségét, amelyek károsak lehetnek az egészségre. Mi is látjuk a vízforralóban, ha nem a Preventát, hanem csapvizet forralunk, hogy a vízforraló alján megjelenik egy sötét bevonat. Preventa és szűrt vizek esetén ez nem jelenik meg.
Ildikó: Amikor viszont vízszűrőt használunk, oda kell figyelnünk azok cseréjére, mivel a töltet felületén rövid időn belül kialakulhat egy biofilm, elszaporodhatnak rajta mikroorganizmusok. A szűrők gyakoribb cseréjével ez kiküszöbölhető. A csapvíz Magyarországon általában jó minőségű, és szervezetünk műanyagterhelése szempontjából is észszerűbb választás a csapvíz, mivel hetente körülbelül egy bankkártyányi műanyagot viszünk be a különböző műanyag csomagolóanyagok, eszközök miatt.
Házilag elő tudunk-e állítani deutériumcsökkentett vizet?
Gábor: Nem. A YouTube-on elérhető egy videó az ún. fagyasztásos módszerről. Elvégeztük a kísérletet, megmértük az így nyert vizet, aminek mindössze pár ppm-et változik a deutériumtartalma (a ppm a víz deutérium tartalmának a mértékegysége), de ez elhanyagolható változás. A csökkentett deutériumtartalmú vizet frakcionált desztillációval állítjuk elő 30 méter magas tornyokban. Forraljuk, és nagyon sok lépésben párologtatjuk el, majd lecsapatjuk a vizet. Minden egyes elpárologtatásnál 0,5‒1ppm-et csökken a deutériumszint. Ahogy elkezd párologni a víz, kivesszük az 1/10 részét, amely deutériumcsökkentett lesz, a visszamaradó víz pedig deutériumban gazdagabb. Minden 5 liter vízből 0,5 liter deutériumcsökkentett vizet veszünk ki, amely 1 ppm-mel alacsonyabb deutériumtartalmú, és ha összegyűjtünk 5 liter 1 ppm-mel alacsonyabb deutériumtartalmú vizet, akkor tudunk újra egy ppm-mel alacsonyabb vizet kivenni, de csak 0,5 litert, és ez így folyik tovább. Sokan azt gondolják, hogy deutériumcsökkentett vizet isznak, amikor elkezdenek otthon fabrikálni, de az sajnos nem ilyen egyszerű.
A külsőleg alkalmazott szerek, például krémek vagy bármi, amit magunkra kenünk, kihat-e a deutériumszintünkre?
Gábor: Van olyan kozmetikai készítmény forgalomban, amely deutériumcsökkentett vízzel készül. Ettől szemmel láthatóan fiatalodnak a hölgyek, és csökkennek a ráncok. Erre vonatkozóan vannak német bőrgyógyászati laborból származó vizsgálati eredményeink is. A bőr egy olyan felület, amely le is ad és fel is vesz vizet, tehát lehetőséget ad arra, hogy módosítsuk a hidrogén-deutérium arányt. Voltak olyan állatkísérleteink, amikor lokálisan injektáltunk alacsony deutériumtartalmú fiziológiás sóoldatot, amelynek komoly biológiai hatása volt. Egy krém deutériumszintje biztosan befolyásolhatja a bőr működését, és akár bőrbetegségek kezelésére is jó lehet a deutériumcsökkentett vízzel készített krém. Ez természetesen további vizsgálatokat igényel.
Mi a helyzet a tejtermékekkel (https://berta-irma.com/a-tej-nyers-pasztorozott-vagy-novenyi-elso-resz)?
Gábor: Nagyon fontos, hogy milyen táplálékot kap a tehén: a szabadban legel, vagy pedig kukoricát és más takarmányt kap. Egy legelő marha egy C3-as típusú növényt (https://www.youtube.com/watch?v=TiBybc279_k) fog megenni, amelynek alacsonyabb a deutériumszintje, és ebből fog „építkezni”, ilyen tejet és zsírsavakat fog szintetizálni. Az ebből a tehénből származó tej, tejtermék és hús összetétele a deutériumtartalomra nézve is más lesz, mint a kukoricán nevelt szarvasmarhából származó. Ildikó: Egy alpesi legelőn legeltetett tehén tejében még alacsonyabb lehet a deutérium mennyisége, mivel a tengerszint feletti magassággal a csapadék deutériumtartalma is csökken.
Az előadásban említette, hogy rákos megbetegedésnél a növényi táplálkozás, vegetáriánus étkezés nem feltétlenül használ. Ezzel szemben hogy tud hatni a Gerson-terápia?
Gábor: A Gerson-terápiának az az elve, hogy a végsőkig kiéhezteti, extrém kihívásoknak teszi ki a rákos sejteket. Én nem mondom, hogy ez nem használhat, de a deutériummegvonást nem célszerű kombinálni a Gerson-féle módszerrel. A Gerson-kúra során megvonják az állati fehérjét és, ha szerencsénk van, akkor tényleg elpusztulnak a rákos sejtek. A deutériummegvonás akkor működik jól, ha a rákos sejttel elhitetjük, hogy minden feltétel adott az osztódáshoz, és ekkor vonjuk meg a deutériumot, mely változáshoz a daganatos sejt nem tud alkalmazkodni.
Említette, hogy azokon a helyeken, ahol magasabb a deutériumszint, ott több a depressziós beteg. Én gyerekek életmódjával is foglalkozom, és érdekelne, hogy hiperaktivitást is okozhat-e a magas deutériumszint? Esetleg megoldás lehet-e a deutériumcsökkentett víz?
Gábor: Ezt jelenleg nem tudom megerősíteni, meg kellene vizsgálni. A deutériumcsökkentett víz független vizsgálatok szerint megemelheti az alapanyagcserét, ezen a szinten esetleg lehet összefüggés, amit persze vizsgálatokkal kell alátámasztani. Jelenleg ilyen vizsgálatra nem tudunk hivatkozni.
Kihatnak-e a deutériumszintre a modern élet vívmányai, mint a tv, mobiltelefon stb.?
Gábor: Inkább a mozgásszegény életmód az, ami befolyásolja a szervezet deutériumszintjét, emellett a magas szénhidrátbevitel, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása mindenféleképpen deutériumterhelés, csakúgy mint a túlzott mennyiségű ásványvíz-fogyasztás, amelynek 143‒144 ppm a deutériumszintje.
Ezúton szeretném megköszönni, hogy időt szántak rám, és meséltek nekem az életmódjukról.
Aki több információt szeretne a ketogén életmódról, olvasson utána a blogomon, vagy jelentkezzen Rácz András Ketofest és Biohacking Konferenciájára
(https://ketofest.hu/?fbclid=IwAR3Ox6aYFZBD9IkQRj8xzuwgmnDybJp9kA5m-fz1gm2spY8cLxcblHVsE9s).
Berta Irma
(Forrás: Berta Irma blogja: https://berta-irma.com)
