Egy horvátországi származású, Szerbiából kivándorolt, Németországban élő tanár,
feleség, anya (és még egy tucat női szerep, s a sorrend is felcserélhető)
naplója a Szenttamás.rs portálon
9. rész
Mérlegre álltam
Igen, igen, igen! 78 kg! Hivatalosan is lement 20 kg! Egy évig tartott, de lement. December 28. óta 13 kg. És elérkezett a Folyamatos súlyvesztés szakaszába való átlépés ideje. A napi 20 g szénhidrát után először napi 25, majd következő héten 30g, és így tovább. Annyira megkívántam már a gyümölcsöt, a joghurtot (ha azt a pár kanálkát nem számítjuk, amit gyereketetés közben csentem). Az első héten salátából kellene többet ennem, de abból eddig is a maximálisan belém férő mennyiséget fogyasztottam, így több tejterméket, olajos magvakat és gyümölcsöt fogok először fogyasztani. Gyümölcs! Végre! Nem csokit kívánok, hanem gyümölcsöt! És ez jó! Az Insanity utolsó két hetében fantasztikusan érzem magam és nagyon várom, hogy elkezdjem a hasonlóan kegyetlen és eredményesnek tartott Les Mills Combat-ot. Az edzésnek minden perce megéri. Imádom, amikor másnap reggel a tükörben a fájó izmok látványa fogad, mert, ha fájnak, érzem, hogy tegnap is tettem valamit magamért, és olyankor, mintha izmosabb lennék, mint előző nap.
Energiával tele, ingadozó vércukorszint nélkül, önmagamat választva, önmagamért és másokért.
A szavak ereje
Amikor gyermeket vártál, terhes voltál vagy állapotos? A terhes szó az áldott állapot jelölésére ma már széles körben elterjedt és elfogadott. Az állapotos vagy a várandós vagyok szinte furcsán, mókásan hangzik. De mit mondunk, amikor kijelentjük: terhes vagyok? Azt mondjuk, hogy teher van rajtam.
Teher? Az élet csodája teher lenne? Nem elég, hogy az agyunkat lefoglalják az orvosi vizsgálatok, az ultrahang, a sok dimenziós vizsgálat, hogy akarunk-e genetikai vérvételt, a cukorterhelés, a súlygyarapodás, a szülés gondolata, a vajúdástól való félelem, sok minden, de még tehernek is érezzük az egészet, mert mindez az a kis lény miatt van, akinek szíve a mi szívünk alatt dobog. Hát teher ő? Kérdezzünk meg olyan szülőket, akiknek nem lehet gyermekük, hogy tehernek élnék-e meg, vagy a világ legboldogabb emberei lennének, ha bekövetkezne a csoda az életükben. És kérdezzük meg azt, aki csodával határos módon kerül a vágyva vágyott áldott állapotba, hogy hogyan éli ezt meg. Neki nem teher. Számára a világ legnagyobb csodája. Boldogság, gazdagság, várakozás, öröm, szeretet... De nem teher. Igen, a vége felé nehéz, hiszen olyankor egyre messzebb kerülünk pl. a lábunktól, és a földre hullott dolgoktól, ami felkészíti a leendő anyukát a baba érkezése utáni, a lakásban uralkodó káosz elviselésére. Nem könnyű a szülés sem, de ki lehet bírni. Persze, az eredménnyel a kezében boldog igazán az ember.
Amikor önfeledt boldogságban a kezedben tartottad a gyermeked, úgy érezted, terhet tartasz ott vagy egy csodát?
Nyelvi nemi kérdés
Három nyelv tanulása bonyolult folyamat, de a gyermek játszi könnyedséggel sajátítja el őket, ha tudatosan erre kezdjük őt nevelni. A gyermekeink születésüktől kezdve kétnyelvűek, majd pedig a bölcsőde kezdés utána lett Ádám, és majd lesz Kata háromnyelvű.
Mivel szinte csak tőlem hallják a szerb nyelvet, ezért Ádámnál azt figyeltem meg, hogy az egyes és többes szám harmadik személye helyett, ő az én és a te névmásokat különbözteti meg nemek szerint. Mivel én magamról női nemben beszélek, róla pedig hím nemben, ezért általában ő is, amikor önmagáról beszél, akkor nőnemben teszi ezt, én rólam meg hím nemben. Tehát: az én nőnemű, a te hímnemű. Pár hónapja már javítgatom, de újabban hatásosabbnak bizonyul, ha naponta többször elmondom neki, hogy miért is javítom ki. Hibás mondatait elmondjuk ilyenkor mindkét nemben, vagy pedig a szót csak a végződésig mondom ki, és neki kell azt hozzáadnia.
Nem egyszerű háromnyelvű gyermekeket nevelni, de megéri. Ha ezek közül bármely nyelven szólnak hozzá, tud válaszolni és megérti, amit mondanak. Sőt, már orosz szavakkal is meglepett minket, hiszen az óvodában orosz kis barátai is vannak. Ezen kívül, a kedvenc dalocskái angol nyelvűek, amelyeket néha kérni szokott vasárnaponként mesenézéskor és amelyeket többen is ismernek, énekelnek az óvodában. Mostanában, mivel szép az idő, este később jön be, és a szaladgálás után úgy gondoltam, eléggé kifáradt, mehet fürdeni, ő viszont edzeni szeretne. Közben pedig Shaun T szövegét is utánozza és kérdezgeti, milyen nyelv ez és most mit mond a bácsi.
Ennyi nyelv egyszerre már nekem is soknak tűnik, de ha ő szereti, érdekli őt, akkor miért ne? Csak haszna származhat belőle. Addig buzdítsuk a gyermeket, amíg érdekli valami. Kisgyerekkorban kell elültetni a kicsikben a tudásvágy magjait, hogy azok időben kihajtsanak és majd bő termést hozzanak.
Berta Irma
(Forrás: Berta Irma blogja: http://berta-irma.com)
