A borkultúra nem ismer határokat
A bácskai földek Bácsfeketehegy és környékén nemcsak a gabonának, hanem a szőlőtermesztésre is kiválóan alkalmasak. Az itt élő szerb és magyar bortermelő és borkedvelő emberek alakították meg a a Szent György Borrendet, élénk és aktív kapcsolatot kialakítva és ápolva több magyarországi borrenddel, de legfőképpen a szegedi Szent Vince Borrenddel. Tekintettel, hogy idén jubilelumi, tizedik alkalommal ünnepelnek falunapot, és tizenegyedik alkalommal szerveztek meggynapokat Bácsfeketehegyen június 6-a és 8-a között, a Szent György Borrend képviselői meghívták az eseményre szegedi barátaikat is
A Szent Vince Borrend konzulja, Makalicza Lajos hírportálunknak elmondta, hogy ez a szervezet bábáskodott annak idején, mintegy tíz évvel ezelőtt a bácsfeketehegyi Szent György borrendnek a
megalakításakor, és ezt a kapcsolatot azóta is ápolják. A kérdésre, hogy mit jelent a szervezetben konzulnak lenni, Makalicza Lajos elmondta, hogy ezt a megtiszteltetést négy évvel ezelőtt kapta, feladata pedig a munka koordinálása, különböző borrendi rendezvények szervezése és lebonyolítása, a délvidéki borostalálkozók megszervezése: – Magyarországon több, mint 100 borrend működik, az egész országot „lefedjük”, de főleg a nagyobb borvidékeken vagyunk többen. Hogy ki lehet borrend tagja? Az etikai szabályaink pontosan előírják a kritériumokat. Mi ezt úgy aposztrofáljuk, hogy bortermelő, borfogyasztó és borforgalmazó, és szerintem ebben benne van minden. Külön kiemelném a szervezet turizmusra gyakorolt hatását, ami a kulturált borfogyasztást támasztaná alá, nem kicsit üzleti jelleggel. Magyarán, tudomásul kell venni, hogy ez üzlet is. Az ember a jól megdolgozott és megérdemelt munkájáért valahol, valamilyen szinten meg kell hogy találja az elismerést és az anyagi ellenérdekeit. Egy jó borász pedig ezt a gyakorlatban úgy tudja bevinni, hogy különböző borkóstolókon,borrendezvényeken az ő borát megversenyezteti, és különböző jogcímen akár aranyérmet és különböző okleveleket, elismeréseket kaphat. Sőt, ezeket a borokat egy óriási reklámkampánnyal és nem kis elismeréssel már a forgalmazás terén is hasznosítja. A bortelmelőknek egy nagy esély. Visszatérve a bácsfekehegyi borrendhez el kell mondanom, hogy Tóth János nagymester közreműködésével gyakorlatilag 2005 óta kölcsönösen részt veszünk egymás rendezvényein, úgy Magyarországon mint itt Szerbiában. Külön kiemelném, hogy a borrendi megalakítások után óriási jelentősége van az itteni személyes kapcsolatok meglétének. Elmondhatom, hogy tiszta szívű, jó üzleti képességgel bíró barátokkal ismerkedtünk össze. Ezek az emberek nagyon korrektek, és úgy érzem, hogy ők is ezt érzik a magyar borrendek és borlovagok iránt. Bízom benne, hogy ezt csak pozitív irányba tudjuk úgy továbbfejleszteni, hogy mindenki megtalálja benne a maga számítását – mondta a szegedi borrend konzulja.
Tóth János a Bácskai Szent György Borrend nagymestere elmondta, hogy az itteni borrend tulajdonképpen egy civil egyesület: – 2002-ben kezdtünk el gondolkodni arról, hogy létrehozunk egy
ilyen egyesületet. A borrendről sokan azt hiszik, hogy azonos a bortelmelők egyesületével, pedig nem így van. Ez egy borral foglalkozó egyesület, amely turizmussal, a bor egészségre gyakorolt hatását vizsgáló dolgokkal foglalkozik, és az embereket megpróbálja megtanítani arra, hogyan kell a bort kulturált módon fogyasztani, ami azt jelenti, hogy fogyasztják ugyan, de nem rúgnak tőle be. Ugyanakkor sorainkban szőlészek és borászok is vannak, de ez nem előfeltétele annak, hogy valaki egyesületi tag lehessen. Hivatalosan 2005-ben alakultunk meg, 2007 ben lettünk a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének a tagjai, ami azt jelenti, hogy nincs ugyan szavazati jogunk, de Európában tudunk lenni, és rész tudunk venni az információcserében, ami nagy dolognak számított akkor is és most is. Ezután lassan továbbfejlesztettük a tevékenységünket, és 2011-re Szerbiában már 9 borrend működött, jelen pillanatban pedig 11 van. Ebből hat összefogott, és a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségéhez hasonlóan megalakítottuk a Szerbiai Borrendek Országos Szövetségét, amelynek jelen pillanatban jómagam vagyok az elnöke. A két szövetség tavaly december 1-én Budapesten a Mezőgazdasági Múzeumban együttműködési megállapodást írt alá. Idén Nišben tervezünk egy konkrét egyetemi szintű együttműködést, az Újvidéki Növénynemesítő Intézet és a Kecskeméti Növénynemesítő Intézetek között. Mivel bebizonyosodott, hogy a mi vidékünkön is nagyon jó borokat lehet termelni, a további fő célkitűzéseink között szerepel, hogy a pincék, hordók, eszközök karbantartására és tisztántartására tanítsuk az embereket, hogy ezáltal is hihetetlen minőségű borokat tudjunk produkálni. Például a kelebiaiakat is megtanítottuk arra, hogy hogy kell jó borokat készíteni, hiszen nekik nem éppen a legjobb minőségű boraik voltak eddig. Megmutattuk nekik, hogy milyen egyszerű kis fogásokkal, húzásokkal milyen jó minőségű bort lehet előállítani. Tudni kell, hogy maga a borfogyasztás öröm, csak jó borokat kell hozzá találni. Ehhez kellenek az eljárások, amelyeket mi továbbadunk, minden érdeklődőnek elmondunk, és segítünk, ahol csak lehet. Tagjaink és borászaink mind nyílt emberek, akik nem rejtik véka alá a tudásukat, és azt mondják, hogy jó bort akarnak inni a szomszédban is, nem csak odahaza – mondta Tóth János nagymester.
Paraczky László
