Az igazi csabai küldetés – Interjú Ambrus Zoltánnal
Ha valaki, a Csabai Kolbászklub elnöke, a Csabai Kolbászfesztivál alapítója biztosan tudja, hogy a csabai Csabán az igazi. Ambrus Zoltánt kérdeztük a fesztivál megalapításáról, a klub életéről és személyes élményeiről.
Hány éve vett részt az első disznótoron, kolbásztöltésen?
Erre egy csabai születésű nehezen tud egzakt választ adni! Tudniillik, olyan fiatal voltam, amire nem emlékezhetek, mondjuk mivel októberben születtem, akár már a nálunk szokásos Pál napi vágáson együtt sírtam a disznóval…
Mi volt a legviccesebb disznótoros élménye?
A házi disznóvágás komoly dolog, de ünnep is, és ha ünnep, akkor ahhoz ital is társul hozzá… Szerintem általában ez okozza a vicces, meglepő és izgalmas eseteket. A mi családunkban azt emlegetik fel – nekem – amikor egy attraktív mozdulattal a kisült zsírt kiöntöttem, gondolván, hogy mosogatóvíz.
Egy csabai csak csabai kolbászt fogyaszt, vagy szívesen kóstol más ízvilágú kolbászt is? Befolyásolhatja ez a receptet?
Természetesen nagyra értékelem és szívesen kóstolom más vidékek és nemzetek konyháját, így kolbászát is. Én igazából csak azt utasítom el, amikor valaki „meg akarja újítani” a csabai kolbászt, és megcsúfolja ‒ mondjuk ‒ kardamommal, fahéjjal. Régen ezért kizárták volna a céhből! Van egymásra hatása a különböző kolbászoknak, mi csabaiak sem a kisujjunkból szoptuk a technológiát, csak a magunk lehetőségeihez formáltuk: a són kívül minden megtermett itt. De a kolbászkészítés csak akkor indult be igazán a 20. század elején, amikor már jelentős mennyiségű és minőségű disznó lett Csabán. Előtte itt, legeltetve juhot és marhát tartottak, abból nem készült kolbász.
Mi adta a Csabai Kolbászfesztivál megalapításának ötletét?
Amikor közel 20 évvel ezelőtt felvetettem a gondolatot, még nagyon kevés gasztronómiai esemény volt hazánkban, így könnyű volt újat mondani. Véleményem szerint ahhoz, hogy egy fesztivál meggyökeresedjen és népszerű legyen, két dolog kell: az adott településhez kötődjön, és az emberekben kellemes rezonanciát váltson ki. A kolbász a miénk, csabaiaké, és kevés olyan ember van, aki, ha megkínálják, elutasítja. A fesztiválon egyszer volt egy vegetáriánus zsűritag is, aki azt mondta, „hát igen, de a csabai kolbászt szeretem…”
Hogyan kapcsolódik a Csabai Kolbászklub a fesztiválhoz?
A kolbászfesztivál és a kolbászklub születése és tevékenysége szorosan összefonódik, az utóbbi közösség tulajdonképpen az egyik főhajtása a rendezvénynek. A klub 1998-ban, közvetlenül az első fesztivál után alakult. Eredendő célkitűzés volt, hogy közösségé kovácsolja azokat, akik a kolbász mellett tették le a voksukat, az az ezzel kapcsolatos ismeretek megőrzését, átadását tekintik feladatuknak.
Hogy néz ki egy kolbászklubos élete?
A klub végül is a város mint szélesebb közösség leképeződése: sokfélék vagyunk származás, hivatás, szokások dolgában is, ezért még a csabaiságunkat és a kolbász szeretetét is különbözőképpen éljük meg. És ez így van jól, ez eredményezi, hogy tevékenységünk és kapcsolati rendszerünk is szerteágazó. Van aki „minden nap” disznót vág, kolbászt csinál, mert ez a hivatása, van, aki minden nap kolbászt eszik, mert ez a szenvedélye, és vagyunk egy páran, akik fesztivált, meg klubot szervezünk, mert erre köteleződtünk el.
Milyen nemzetközi sikerekkel büszkélkedhetnek?
A klub az elmúlt 17 évben sokszorosan végigjárta a határon túli magyarlakta vidékek kolbászos, disznóvágásos rendezvényeit, díjakat is begyűjtött. Sepsiszentgyörgyön vagy Érsekújváron nélkülünk elképzelhetetlen a fesztivál, de járunk Pozsonyba, csehországi Velkánad Veličkouba, a szlovéniai Sevnicára, a horvátországi Samoborba és Szerbiába, Turijába és Sidre. Van, ahol szinte olyan kolbász készül mint nálunk, van ahol szalámi, de kölcsönösen tiszteljük egymás hagyományát, szokásait. Ha Samoborban berendezzük a kis kínáló asztalunkat kolbásszal, disznósajttal és jóféle pálinkával, sok barátot szerzünk hazánknak…
Hány szál kolbászt készít a kolbászklub egy évben?
A klubnak a kapcsolatépítéshez - azt mondják a csabai jó valuta -, vendéglátáshoz van szüksége saját kolbászra. Szálra nem, de mázsára tudom a mennyiséget. Az elmúlt télen 4 mázsát csináltunk. Már alig van…
Van a kolbászklubnak saját titkos receptje?
Nincs, de ez a titkos recept ügy egyébként is idegen a csabai mentalitástól. Krajcsó Pali bácsi hentesmester, mindig azt mondta: „Én így csinálom, meg lehet próbálni, ha nem sikerül, jöjjön, vegyen tőlem.” Ehhez tartjuk magunkat!
Hol lehet megtekinteni és kipróbálni egy igazi, hamisítatlan csabai disznóvágást a kolbászklub előadásában?
1998 óta minden évben 5‒7 disznót vágunk le, és dolgozunk fel a fesztiválon, de a klubban kialakítottunk egy olyan „oktatótermet”, ahová várunk minden érdeklődőt, segítünk a disznóvágásban, kolbászkészítésben.
Hogyan próbálják bevonni a fiatalságot és átadni nekik a kolbászkészítés hagyományát?
Az elmúlt 2‒3 év legsikeresebb akciónk a Budapest Bank támogatásával, az iskolai csoportoknak szervezett „kolbászkészítő tanfolyam”. Eddig közel 40 programon vagyunk túl, esetenként 10‒20 diákkal. Iskolákban és a mi műhelyünkben is tartjuk, vetített képes előadással, munkavédelmi oktatással és gyakorlati munkával. Öröm nézni a fiatalokat, hogyan csinálják, hogy milyen sok ismeretet hoznak otthonról, és azt is, hogy milyen jóízűen fogyasztják a „saját” kolbászukat.
Forrás: Csabai Kolbászfesztivál
Fotó: bekesmatix.hu
