Hírek

Szenttamas.rs

 

100 éve született Lazar Dundjerski

 

Ünnepi akadémiával emlékeztek szerdán az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban az Osztrák–Magyar Monarchia egyik leggazdagabb szerb nemzetiségű, a szenttamási születésű Lazar Dunđerski földbirtokos halálának 100. évfordulójára. Lazar Dunđerski sajét vagyonának nagy részét a 19. század végén és a 20. század első negyedében a kultúrába és művészetbe fektette.

Az ünnepi műsor „főszereplője” Miodrag Petrović, a Szerb Nemzeti Színház színésze volt, aki Zoran Subotički Ja, Lazar Dunđerski című drámájának részleteit tolmácsolta. A többrészes jelenet a teltházas közönséget visszarepítette az időben egészen a múlt század 20-as éveibe. Lazar Dunđerski ugyanis 1895-ben a mai Vojvodina szálló udvarában található épületet odaajándékozta a Szerb Nemzeti Színháznak, amely 1928-ig itt működött, míg le nem égett.





A műsor zenei részében fellépett Miavec Edit és Mihajlo Miletić (zongora), a Szerb Nemzeti Színház operaénekesei Branislav Stankov (bariton), dr. Vitkay Kucsera Ágota (szoprán), Darija Olajoš Čizmić (szoprán) és a Zorule tamburazenekar, akik Liszt Ferenc, Kornelije Stanković és Johann Strauss egy-egy művének részletét, valamint a Lazar Dunđerskiról szóló, Sentomašu, Lazo ej című szerb népdalt adták elő. Az ünnepi akadémia forgatókönyvét Zoran Subotički írta.

Az akadémián Újvidék, Nagybecskerek, Kikinda, Szenttamás, Óbecse, Törökbecse, Bácspetrőc és Bácspalánka községek képviselőit és a vendégeket először dr. Zoran Đerić, a Szerb Nemzeti Színház megbízott igazgatója köszöntötte, őt követően pedig Igor Mirović, tartományi kormányfő szólt Lazar Dunđerski hagyatékának jelentőségéről. Mint mondta, újra meg újra elnézést kell kérni az örökösöktől mindazért, amit a kommunizmus ideje alatt igazságtalanul és törvénytelenül átéltek.

Szenttamásról több mint 50 személy érkezett az ünnepségre. A küldöttséget Radivoj Paroški polgármester vezette, aki egyúttal az ünnepség szervezőbizottságának a tagja is volt. Az újvidéki utat az önkormányzat és a Testnevelési, Rekreációs és Turisztikai Intézmény szervezte.

A Dunđerski család 300 évvel ezelőtt Hercegovinából a törökök elől menekült északra. Először Szabadka környékén telepedtek le, majd a Rákóczy-szabadságharc után Szenttamásra költöztek, ahol a családi jólét alapját Avram Dunđerski teremtette meg, miután 60 lánc földet szerzett. Fia, Gedeon, Szenttamáson született, és kiváló üzleti érzékkel rendelkezett. Három fia és három lánya született. Legfiatalabb fia, Lazar Dunđerski 1833 áprilisában született és 1917 nyarán halt meg. Gedeon legidősebb fia, Sándor óriási birtokot vett Óbecsén, négy fia született, közülük Bogdan volt az, aki Óbecse határában 2600 hektár földdel rendelkezett, elsőosztályú ménest tartott, és nagyúri kastélyt építtetett, melyet ma Fantast Szállóként emlegetünk.

Gedeon másik fiát, a már említett Lazar Dunđerskit, a monarchia legnagyobb gabonakereskedőjének tartották, hiszen időnként 40 000 hold földet is művelt, és 11 000 vagon búzát értékesített a piacon. Több hajója volt, amelyekkel a Dunán, a Tiszán, a Száván, a Dráván és a Begán, valamint a bácskai csatornákon szállította a kenyérgabonát. Gyárai voltak Újvidéken, Nagybecskereken, Belgrádban és Inđiján, Dunacsében (Čelarevo), Nagybecskereken, Kölpényben (Kulpin), Szenttamáson, Újvidéken pedig két alkoholgyárat, két sörfőzdét és egy repcefeldolgozó üzemet épített. Karrierje kezdete nem volt túl fényes, hiszen az első kereskedése teljes melléfogás volt. Lazar Dunđerski 1853-ban Bécsbe megy jogot tanulni, de megromlik egészségi állapota, és 1854-ben visszatért Szenttamásra. Mivel később egy kicsit javult az egészsége, apja, Gedeon egy rakomány zabot adott neki, hogy adja el, és próbáljon megállni saját lábán. Nem jött össze a dolog, és a fiatalember 4000 forintot bukott. Ekkor az apja azt mondta neki: ,,Ha valamit elvesztettél, ott keresd, ahol elvesztetted, és meg fogod találni”. 22 évesen, 1855-ben feleségül veszi Sofija Georgijevićet. Akkor még vagyona kisebb volt a felesége hozományának értékétől, a lakodalomba pedig Lazar meghívta Jovan Jovanović Zmajt is.

Ő alapította az újvidéki Központi Hitel Intézetet, és az Újvidéki Nemzeti Színház megalapításához is köze volt. Nagy emberbarát, a szerb kultúra kimagasló mecénása volt, és pénzét gyakran az eladósodott magyar nemesek birtokainak felvásárlásába fektette. Sofiával 60 évig éltek együtt, 11 gyerekük született, közülük azonban csak öten maradtak életben. Három lány (Olga, Milka és Jelena – Lenka) és két fiú (Đorđe és Gedeon). Lenka Laza Kostić költő nagy szerelme lett, aki a szerb költészet egyik legszebb versét, a Santa Maria della Salutét ihlette.

 

P. L.