Tanácsok hőség idejére
Szombattól újra ránkszakadt a kánikula. Arról, hogy hogyan lehet felkészülni, illetve túlélni a forró napokat, és mire kell odafigyelni időseknek, fiataloknak egyaránt a szenttamási Dr. Đorđe Bastić Egészségház megbízott igazgatóját, dr. Hustyi Kornéliát kérdeztük. Az orvosnő rábólintott, ilyenkor valóban másképp működik a szervezet.
Először is próbáljuk meg összefoglalni a kánikulát illető legfontosabb tudnivalókat. A hőség minden szervezetet megvisel, az egészségesekét is, a betegekét különösképpen.
‒Igen, ez így van. Bárkinek okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet a kibírhatatlan forróság, de vannak különösen veszélyeztetett csoportok. Ilyenek például a várandósok, csecsemők és a kisgyermekek, a 65 évnél idősebbek, a fogyatékosok, valamint a szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedők. Ettől függetlenül az egyébként egészségeseknek is éppúgy kell vigyázni magukra, hiszen a hőség náluk is okozhat komoly egészségügyi gondokat. Ez okokból ajánlott elfogadni azokat a tanácsokat, amelyek megelőzhetik a hőség negatív hatását az emberi szervezetre.
Talán próbáljuk meg összefoglalni ezeket az általános tudnivalókat, tanácsokat, amelyek mindenkire egyaránt vonatkoznak.
‒A forró kánikulai napokon a különösen meleg dél körüli, kora délutáni órákat otthon töltse,mindenki aki csak teheti , viszonylag hűvösben, elsötétített szobában. A nagy melegben zuhanyozzon langyos vagy hideg vízzel, akár többször is! Lehetőleg éjjel vagy kora hajnalban szellőztessen. A legfontosabb viszont csökkenteni a fizikai munkavégzést, főleg azoknak, akik a tűző napon dolgoznak. A kánikulában számolnunk kell azzal, hogy a test izzadsággal és párolgással leadott folyadékvesztesége jelentősen növekszik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fokozott folyadékveszteség mellett fokozott sóveszteség is jelentkezik. Ebben az esetben jelentős szerepet töltenek be a megfelelő ásványianyag-tartalommal rendelkező folyadékok, hiszen nemcsak a nátriumtartalmat kell pótolni, hanem a káliumot, magnéziumot és kalciumot is. Ne fogyasszunk ilyenkor olyan italokat, amelyek sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaznak – ezek ugyanis az mellett, hogy fokozzák a szomjúságérzetet, még több folyadékot vonnak el a szervezettől. Étrendünk legyen pároláson alapuló, zöldségfélékben és gyümölcsökben gazdag. Használjuk tehát a szezon gyümölcseit, azokban van elegendő cukor és vitamin, amit a szervezet feldolgoz. Emésztésük nem veszi igénybe túlságosan a szervezetünket, ezenkívül tartalmazzák az immunrendszerünk erősítéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.
A hőségben a szakemberek a lenge, világos öltözékre hívják fel a figyelmet. Mire vigyázzunk az öltözködésnél?
Ami az öltözködést illeti, könnyű, világos színű, bő szabású, pamut alapanyagú ruha hordása ajánlott forró napokon. Kalap vagy bármilyen könnyebb fejfedő kimondottan véd a napszúrástól, de csak elsődlegesen. Ne húzzunk tehát műanyag dolgokat magunkra, és ha nem feltétlenül muszály, még zoknit sem, hiszen a láb is ilyenkor nagyon izzad.
Nyaralásra való utazásnál a tömegközlekedési eszközök helyett a legtöbben a saját kocsijukat használják. Mit ajánlhatunk a sofőröknek, illetve a tengerre utazóknak?
A meleg érezteti hatását a közlekedésben is. A reflexek ilyenkor tompulnak, csökken az ítélőképesség, a vezetők mind inkább türelmetlenebbek, indulatosak. A nyári időszakban meglévő jó útviszonyok ellenére is mindenhol be kell tartani az adott útra, útszakaszra megengedett legnagyobb haladási sebességet. Ha hosszabb útra megyünk, érdemes két-három óránként, vagy szükség szerint pihenőt tervezni és tartani. Ilyenkor ha csak tehetjük, hűvösben tartózkodjunk, és fogyasszunk több folyadékot, mert a szervezet könnyen dehidrálódik, olyannyira, hogy észre sem vesszük. A másik fontos dolog, ami ide kapcsolódik, hogy az éjszakai vezetés semmivel sem könnyebb, bár sokan az ellekezőjét állítják. Sőt, éjszaka még előbb elfárad a szervezet. Az viszont igaz, hogy nincs annyira meleg.
Az eddig elmondottak betartása azért fontos, mert a hőség hatására komoly egészségügyi gondok alakulhatnak ki bárkinél. Próbáljunk meg utalni egy-egy konkrét példára.
Fontos tudni, hogy amennyiben magas külső hőmérsékleti viszonyok mellett végzett nehéz fizikai munka során termelődő hőmennyiséget a szervezet nem képes leadni, a testhőmérséklet ilyenkor akár a 41 °C fokot is elérheti. Ez kezdetben fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással jár, majd tartós expozíció esetén akár tudatzavarral, eszméletvesztéssel, vagy más idegrendszeri tünettel járó hőguta alakulhat ki. Nálunk ezt köznyelven napszúrásnak mondják, de a két dolog nem ugyanaz.
Az előbb már volt szó a szervezet dehidrálódásáról. Próbáljuk meg egy kicsit közelebb hozni az olvasókhoz, hogy miért szükséges a kánikulában megnövelni a folyadék bevitelét.
Ezzel kapcsolatban két különböző formát említenék, mégpedig a hőkimerülést és a hőpangást. Mindkettő rendkívül veszélyes a szervezetre, de aránylag könnyen felismerhető és kezelhető,megelőzhető.
A hőkimerülés hosszabb idő, általában több nap alatt fejlődik ki. A vízhiányos forma kialakulását a víz bevitelének hiánya vagy a víz fokozott vesztése (hányás, hasmenés) hozza létre. A sóhiányos forma legtöbbször izzadás következtében alakul ki, pontosabban amikor verejtékezés intenzitásával a víz és ásványi anyagok pótlása nem képes lépést tartani. Magyarán, több vizet veszít a szervezet, mint amennyit beviszünk. Ilyenkor fejfájás, szédülés, hányinger, hányás jelentkezhet, a beteg ingerlékeny, bágyadt lehet. A pulzus szapora és szabálytalan. Kezdetben egyes kis izmok elszigetelt görcse jelentkezik, később viszont nagy terjedelmű, fájdalmas rángások alakulnak ki.
A hőpangás nem igazán jellemző erre vidékre, és a hegyen, völgyben vagy erdőben nyaralóknál jelentkezhet. A nagyfokú fizikai terhelés következtében, leginkább közepesen meleg (25-30°C), párás környezetben alakul ki. Gyakrabban fordul elő a terheléshez kellőképpen nem szokott, előzőleg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél, de egyaránt veszélyeztetettek az idősek és a túlsúlyosak is. Tünete a nagyfokú izzadás, hányinger, hányás, szapora légzés, szapora pulzus. A beszéd és a járás zavara alakulhat ki, és létrejöhetnek izomgörcsök is.
A folytatásban térjünk át a legkisebbekre és a legidősebbekre. Persze, a szív- és egyéb betegségben szenvedőket se hagyjuk tanács nélkül. Hogyan és mit tenni ebben a hőségben?
Ami a különösen veszélyeztetett csoportokat illeti, kezdjük talán a csecsemőknél. A babák különösen sok folyadékot igényelnek a szoptatáson kívül is, mindig kínáljuk őket tiszta vízzel. Fontos! Sose hagyjunk gyermeket zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban. A babákat csak árnyékban levegőztessük, a gyerekeknek pedig korlátozzuk a szabadlevegőn való tartózkodást a kora reggeli (6-10 óráig) és esti órákra (18-22 óráig).
Ami a vérnyomás és szívbetegeket illeti, ebben a hőségben ők is sokka nagyobb veszélynek vannak kitéve. A hőség hatására ugyanis a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet. Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét. Nagyobb lesz az infarktusveszély is, emellett ödéma képződés és trombózis is gyakrabban jelentkezhet. Nem mellékes az sem, hogy a kánikula a gyógyszerek hatását is felerősítheti, ezért fontos megbeszélni a kezelőorvossal, változtassanak-e erre az időszakra a gyógyszerek adagolásán.
A cukorbetegeknél a kánikulában a gyors kiszáradás és a magas vércukorszint a két leggyakoribb és legfenyegetőbb probléma. A hőség miatt sokkal nehezebben lehet felismerni mind a hipo-, mind pedig a hiperglikémiát.Az izzadás és a fáradékonyság például nemcsak a hipoglikémiának lehet a tünete, hanem a hőség is előidézheti – mondta végezetül dr. Hustyi Kornélia. Hozzátette, az elhangzott tanácsok betartása hőség idején mindenki számára ajánlott, mint ahogyan az előrejelzések követése is, vagyis, hogy mikor vár ránk egy kicsi lehülés, amikor is mindannyian felfrissülünk.
szenttamas.rs
