Egyházi élet

Szenttamas.rs

 

„Készüljetek föl tehát ti mindnyájan…”

Zsúnyi Tibor szenttamási plébános adventi gondolatai

 

A címben szereplő sor egy régi katolikus adventi ének része, amely jól kifejezi az úrjövet egyházi mivoltát. Hála Istennek olyan időt élünk, amikor nyilvánosan is kifejezésre jut az adventi idő. Nem csak a templomban, hanem otthonainkban, a tereken, az üzletekben, sőt sok nyilvános intézményben is szokássá vált az adventi koszorú kihelyezése és céljának megfelelő használata. Ez boldogsággal tölt el, hiszen kifejeződik keresztény azonosságunk, amelyet ország-világ előtt megvallunk. Az advent maga latin szó, eljövetelt jelent. Készülünk Krisztus Urunk születésére, karácsonyra. Az advent még nem karácsony! G. K. Chesterton írja egyik cikkében, hogy nincs csúnyább szokás, mint karácsonyt ünnepelni karácsony előtt. És valóban, mint ahogyan a mai ember mindenben, úgy az adventben is kapkodóvá és felületessé vált. Négy hét a mai embernek sok. Mégis, milyen logikus egyházunknak a tanítása: visszafogottságra, nyugalomra és készületre int. Az advent egyben böjt is, amelyről egy kicsit megfeledkeztünk a nagy kapkodásban. A napokban láttam egy mozifilm plakátját, amelyen nagy betűkkel szerepelt: NYUGI. Gyakran találkozom azzal a tapasztalattal, hogy karácsony felé közeledve idegesebbé válik az ember. Tudatosul bennünk, hogy mennyi mindent még nem készítettünk el, és az ünnep beköszönt. Erre a magatartásra van egy jó orvosság. A reggeli roráte szentmisék, az évek hosszú során elhalasztott szentgyónás elvégzése, a csend és az ima. Kalkuttai Szent Teréz anya 1979-ben Oszlóban a Béke Nobel-díj átvételekor a következőket monda: Isten a csend barátja. A fák, a virágok, a fű csendre buzdít. Nézzétek a csillagokat, a Holdat és a Napot, ahogyan csendben haladnak pályájukon! Időnként szükség van életünkben az újragondolásra. A gyermek 9 hónapig fejlődik édesanyja méhében, nem csak úgy belepottyan a világba. Isten 7 napig teremtette ezt a csodaszép világot, amelyben élünk, nem egyik pillanatról a másikra. Példát ad nekünk. Ne kapkodjuk el! Számomra az advent az új kezdetet jelenti minden évben. Lezárult az egyházi év, és most nekivágunk az újnak. Ez kihívás és lehetőség. Isten újra megadja az alkalmat a jóra való megtérésre. Időt ad nekünk. Tudatosan engedi még életünk jóvá és jobbá tételét, nem fújja le a meccset, hanem meghosszabbítja és bátorít a jóra. Ne éljünk vissza Isten irgalmával és bizalmával, amelyet napról napra megad nekünk. Csodálatos látni, hogy a hívő ember tudatosan (manapság ez a tudatosság igencsak elterjedt, minden másban, csak az Istenhez való tartozásunkban ritka) készül karácsonyra. Beosztja idejét és erejét adventban. Nyugodt lelkiismerettel várja a Betlehemben megszületendő Béke királyát, Krisztust. A fenti gondolatokkal kívánok minden jó szándékú szenttamásinak, kicsinek és nagynak, idősnek és fiatalnak áldott és gyümölcsöző adventi időt.

 

Zsúnyi Tibor plébános