Művelődés

Szenttamas.rs

 

A függőségi betegségek – a  modern társadalom betegségei

 

November a függőségi betegségek elleni küzdelem hónapja. Ebből az alkalomból a szenttamási Kultúrotthon szervezésében A függőségi betegségek – a  modern társadalom betegségei elnevezéssel pénteken vetítéssel egybekötött tribünt tartottak, amelynek vendége Ivana Rodušek pszichológus és Tatjana Mali Ergelašev pszichoterapeuta volt. Az edukatív jellegű tribünön bemutatták a függőségi betegségeket, fajtáit, főbb okait, következményeit, ugyanakkor részletesen felvázolták a megelőzési lehetőségeket is.

Ivana Rodušek elsősorban a függőség kialakulására tért ki, és többek között elmondta, a függőség nem egyszerű viselkedési probléma, hanem egyfajta krónikus agyi rendellenesség, azaz sokkal több, mint egy kémiai anyag vagy szenvedély miatt bekövetkező kóros viselkedés. A legújabb kutatások szerint a függőség nem bizonyos érzelmi és pszichiátriai, továbbá nem minden esetben feltétlenül szociális problémák következménye, mint ahogyan azt eddig sokan állították. Külön kitért arra az állításra, miszerint a függőségi betegségek legtöbbször genetikai örökséggel magyarázhatók. Mint mondta, létezik egy genetikai örökség, amely hajlamosíthat a függőség kialakulására, de azt, hogy az addikció tényelegesen kialakul-e, elsősorban a környezeti tényezők hatásának és visszahatásának függvénye befolyásolja. A pszichológus kiemelte, a 2014 és 2021 közötti időszakra vonatkozó Nemzetközi Drogellenes Stratégia kidolgozásakor kapott szerbiai mutatók egyértelműen rávilágítanak arra, hogy az itteni 18 és 65 év közötti polgárok 8 százaléka legalább egyszer az életben kipróbálta a pszichoaktív anyagok valamelyikét. Rávilágított, a számbeli adatokat tekintve ezek 11 százaléka férfi és 5 százaléka nő, míg a 18 és 34 év közötti fiatalok 13 százalékára vonatkozik. Lesújtó adat viszont, hogy az előző évben a szerbiai polgárok egynegyede már szedett valamilyen nyugatót (30 % férfi és 14 % nő). Még lesújtóbb adat az, hogy minden tizedik kiskorú gyermek cigarettázik, a 18 éven aluli fiúk egyharmada, a lányok fele pedig rendszeresen fogyaszt alkoholt. Ami a kábítószerek, illetve az ezekhez tartozó nyugtatókat illeti a kiskorúak egyharmada már kipróbálta az amfetamint, bensedint, trodont vagy a marihuanát.

Tatjana Mali Ergelašev

Tatjana Mali Ergelašev pszichoterapeuta először a szenvedélybetegségek jellemzőit vázolta fel, majd azok felosztásáról beszélt. A jellemzők közül külön kitért az érdektelenség, a beszűkült kapcsolatok, az érzelmi igénytelenség és elsivárosodás, a depresszió, a cél nélküliség és a kisebbségi érzés fogalmára. Mint mondta, a szenvedélybetegségek felosztását illetően két fő csoport különböztető meg. A kémiai szerek által kiváltott addikciók esetében a fő cél a vegyi anyag beszerzése és fogyasztása (drogok, alcohol, dohányzás és gyógyszerek), a viselkedéses addikciók pedig az impulzuskontroll és az érzelemszabályozás zavarai. Az utóbbihoz sorolható a kóros játékszenvedély, az internet függőség, azaz a valós világból egy virtuális világba történő menekülés, az evési függőség (bulimia, anorexia nervosa) stb.

A szenvedélybetegséggel küzdők a boldogságérzethez és a kiegyensúlyozott lelkiállapot működése miatt nyúlnak az örömszerzést kiváltó boldogsághormonok után, ehhez pedig saját belső energiaforrásukat szorítják háttérbe. A szerek használata kezdetben „öngyógyító” szerepet tölt be, és sokkal könnyebben elérhető, mint a boldogságért, az örömért való küzdelem, amihez elsősorban kitartás és a belső energiaforrás felhasználása szükséges. Ettől függetlenül mindegyik szenvedélyesen végzett tevékenység lehet építő, és csak annak túlzásba vitele bontja meg az egyensúlyt.

A kérdésekkel, megjegyzésekkel folytatódó tribün végén a jelenlévők egyetértettek abban, hogy az életben fontos megtalálni azokat a  természetes örömforrásokat, amelyekkel saját magunknak és környezetünknek is örömet és boldogságot okozhatunk.

Közönség

Közönség

P. L.