Művelődés

 

Szenttamáson is bemutatták a Tűvétevőket

A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület színjátszócsoportja a szenttamási Zsebszínházban vasárnap este bemutatta Illyés Gyula Tűvétevők című parasztkomédiáját. A darabot a temerini amatőr társulat az idén áprilisban a bácskertesi Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XX. Találkozóján mutatta be először, Szenttamás pedig az amatőr színészek első tájolási állomása.

Varga Flórián, a művelődési egyesület elnöke portálunknak elmondta, a darabot még 2013-ban kezdték gyakorolni, azonban egy-két szereplő elhagyta, a rendezőnek pedig más elfoglaltsága akadt, így nem tudták befejezni. 2014 őszén leporolták a szövegkönyvet, és Törteli László színművész vállalta a darab rendezését, új főszereplőt is kapott a darab. A Tűvétevőket elöször az idén márciuban a temerini közönség láthatta, ezt követően jutott ki a szemlére. Újabb temerini bemutató következett, majd főszereplőcsere, amit a nyár végén újbb próbák követtek.

− Ami a bácskertesi szemlét illeti, többféle darabot láthatott az idén a közönség, de azt vettük észre, hogy a parasztkomédia meghozta az igazi jó hangulatot. Főszereplőjének, a Gazdánénak a fösvénysége ugyanis már-már molière-i méreteket ölt, s a bohózati túlzás, a színpadi szituáció ad abszurdum feszítése a szürrealista Illyés modernista  korszakát idézi. Hazahoztuk a közönség díját, a diák és a felnőtt zsűri díját, megnyertük a Művelődési Szövetség tájolási díját, amit a Magyar Nemzeti Tanács biztosított, és ennek köszönhetően máshova is el tudjuk vinni az előadást, ugyanakkor a díszlet használatra is nyertük egy jutalmat – sorolta az elnök.

Mint mondta, Temerinben nem igazán szervezett mostanság a színjátszás: − Vannak közöttünk olyanok, akik már többször is voltak színpadon, de újak is, rendezőt is biztosítunk, csak valahogy nem sikerül az egészet rendszeressé, folymatossá tenni. A Tűvétevők volt az első, amit sikerült elvinniük Temerinen kívülre. Előtte az Állatfarm című előadást játszották, amely ugyancsak nagyon jól sikerült. Nagy darab, nagy díszlettel, több, mint 30 szereplővel, és ezek miatt nem tudtunk még a szemlére sem eljutni. Viszont a Segítség darabbal elnyertük a legjobb főszereplőnek járó díjat, előtte volt még a Légy jó mindhalálig előadásunk, amit ugyancsak Faragó Edit rendezett, de megemlíthető még a Ki az úr a háznál darab is, amely egy másfajta mű, más jellegzetességekkel – tette hozzá Varga Flórián. Közben elmondta, egyelőre még nem tudják, nekirugaszkodjanak-e egy újabb előadásnak, ugyanis a többiekhez hasonlóan anyagi gondjai vannak az egyesületnek.

Törteli László veteránnak számít a temerini színművészeti életben, hiszen még 1982-ben diplomált az újvidéki Színművészeti Akadémián. Mint mondja, 1971-ben amatőrként kezdett a kanizsai amatőr színtársulatban, ahol hét évig színészkedett. Később az Újvidéki Rádió drámai szakkörében és az ottani színházban dolgozott, egészen a múlt század kilencvenes éveinek elejéig, amikor a háborús helyzet miatt egyszerűen megszűnt a szakkör. Hívták a Szabadkai Népszínházhoz, hogy felveszik, de nem vállalta el, akkor ugyanis Temerinben élt, családot alapított, később pedig itt kezdett magánvállalkozásba. Annak ellenére, hogy nem színházban dolgozik, szívügyének tekinti a színművészet továbbéltetését, hiszen mint mondta, annak idején évente hat bemutatót csináltak, hármat tavasszal és hármat ősszel. Temerinben a Tűvétevők a sorrendben a harmadik előadás, amelyet az ő irányítása alatt állítottak színpadra. A próbákat november elején kezdték, és heti két alkalommal jöttek össze gyakorolni a színházteremben, ami ugyan nem sok, de tavaszra összeállt a darab.

− Valahogy nálam ez azzal kezdődik, hogy amit csinálok, biztosan jó legyen. Ez fontos, ha egy rendező hisz ebben, akkor úgy állítja be a dolgokat, hogy a szereplők is elhiggyék, mindenkinek ugyanolyan fontos a szerepe, helytállása, megjelenése a deszkákon, mint a másiknak. Rá kell venni a színészt, hogy a jelmezeken, díszleten kívül teljesen beleélje magát saját szerepébe, ugyanakkor együtt lélegezzen az egész csapat. Mindenkinek hinnie kell abban, amit csinál. Ugyanis külsőleg nagyon könnyű alakítani egy szerepet, hiszen segít a smink, a ruha stb., viszont a színész lelkét úgy kell alakítani, hogy azzá váljon, akinek a szerepét játssza − magyarázta a rendező. Mint mondta, amikor felkérték az Illyés-alkotás színrevitelére, azt kérték tőle, minél kevesebb pénzből próbálja színpadra állítani az előadást, ami szerinte egy külföldi amatőr társulatnál vagy egy nagyvárosban nem igazán működne.

Viszont, mint mondja, mi itt Vajdaságban már szinte megszoktuk, hogy a semmiből is tudunk valamit csinálni, csak sok bátorság és kitartás kell hozzá.

− Ezt az előadást egy dinár nélkül kezdtük el és csináltuk végig. Az esemény ugyanis egy olyan korban játszódik, hogy relatív könnyen össze tudtuk szedni hozzá az összes díszletet. Ugyanúgy a jelmezek sem kerültek pénzbe, hiszen régi viseletekről, népviseletekről van szó, amelyek már megvoltak Temerinben, csak össze kellett őket gyűjteni. Volt a színházban egy csapat, amely felvállalta, játszani fog. Nem választottam sem darabot, sem szerepeket, először elemeztem, milyen előadást tudok színre vinni ezzel a csapattal úgy, hogy abban mindenki megtalálja saját magát. Igazából ennek fordítva kellene működnie, azaz először a darabot kell meghatározni, majd kiválogatni hozzá a szereplőgárdát, de ez a mi esetünkben nem így volt. Úgy mondják, hogy a jó szerepválasztás már eleve fél sikernek számít, és ezt tartottam szem előtt, amikor kiosztottuk a szerepeket. Onnantól túl jutottunk a nehezén, hiszen az emberek már hittek bennem, hittek saját magukban és a szerepükben. Ez pedig egy darab színrevitelének legfontosabb mozzanata – magyarázta Törteli László. Hozzátette, számára legkedvesebb a bácskertesi szemléről hazahozott közönségdíj, ami egyértelműen bebizonyította, egy igazán tetszetős, könnyű, mókával, humorral, zenei részekkel tarkított előadást hoztak össze a temerini amatőrök.

 

Paraczky László