Gólya és béka az udvarban
Vasárnap Turián a Turijska avlija (Turjai udvar) nevű panzió udvarában leleplezték Fuszkó István szenttamási fafaragó domborművét. A vendégeket a fafaragó köszöntötte, majd Kiss Sebestyén játszott két zeneszámot, a fafaragványt pedig Horváth Futó Hargita méltatta.
– A Turijska avlija egy magánpanzió, amely a Turja északi bejáratához igen közel található, a Bácskai Nagycsatorna partján. A tulajdonos egy merész szellemű fiatalember, aki teljesen felújított egy régi házat, új bútorzatot vásárolt és négy kétágyas kiadó szobát rendezett be. Emellett az udvart parkosította, és így a halászás mellett a bográcsozni és a pihenni vágyók egyik kedvenc helyévé vált. Tekintettel arra, hogy a tulajdonos már hatodik éve évi két alkalommal a szenttamási Art Galéria művészeit is vendégül látja, és teljesen ingyenesen tölthetünk itt két napot, persze közben dolgozunk is, közülünk már többen is ajándékoztak festményeket, rajzokat a panziónak, amelyek a kiadó szobák falát díszítik. Jómagam nem tudtam ezidáig semmit ajándékozni a vendéglátásért, művésztársaimmal megbeszéltük, hogy az idén én készítek egy ajándékot. A csatorna partján lévő panzió védjegye a gólya és a béka, ezért esett a választásom erre a két állatra. Amikor nekikezdtem a szobornak, nem tűnt annyira nehéz munkának, hiszen napról napra fával és vésővel dolgozom, később viszont olyan próblémával szembesültem, amelyet nem tudtam megoldani. Az eredeti terv szerint ugyanis a gólya és a béka is külön-külön fából készült, csakúgy mint az oszlop, amelyen elhelyezkednek. A gond az elsősorban technikai jellegű volt, mégpedig az, hogy a gólya lábai természetben is vékonyak, a műalkotás pedig ilyen módon nem kivitelezhető, hiszen a két vékony faláb nem tudja megtartani a madár testét. Ezért született meg az ötlet, hogy a gólya inkább „leül” a törzsre, amelynek odujában rejtőzködik a béka – magyarázta a fafaragó. – Szerettem volna, ha egy kihívó és inspiratív munka születik, és remélem, ezt sikerült is elérnem.
A műalkotás akácfából készült oszlopon áll, a gólya és a béka teste pedig kőrisfából készült. – A szobrokkal általában mindenki fényképezkedni szeretne, és őszintén remélem, hogy a vendégházba látogatóknak a gólya és a béka évtizedekig szolgálja majd ezt a célt – mondta végezetül Fuszkó István szenttamási fafaragó.
Paraczky László
Opus naseljen životinjama
U opusu Ištvana Fuska često se javlja motiv životinja: konja, ptica..., životinja ovih predela. Pomoću njih i milijea u koji ih smešta drvorezac konstruiše alegorične slike: kormorani kojih više nema na našim vodama u dvorištu spomen kuće pisca Nandora Giona u Srbobranu simbolišu jedan nestali svet, davno nestale vrednosti, ali i uravnoteženi sklad prirode i čoveka, ptice su simboli slobode, putovanja, uzvišenosti, konji postaju čarobna bića, a čarolija je nastala iz harmoničnog odnosa čoveka i životinja.
Roda i žaba nas podsećaju na bajke, dečije pesmice i na pročitana književna dela. Rode koje dolaze u Evropu na proleće simboli su rađanja i dugačkog života, ukazuju na novi život, a zbog čestog usamljenog i nepokretnog stajanja na jednoj nozi, postali su simbolom sanjarenja i promatranja. Žaba kao vodozemac takođe označava ponovno rađanje i metamorfozu, u basnama Ezopa ili Fedrusa je otelotvorenje uobraženosti, a u epu Batrachomyomachia (Boj žaba i miševa) je simbol političke bitke deformisane u karikaturu.
Na dvorištu Turijske avlije roda i žaba stoje zajedno u prirodnoj veličini, uhvaćeni u jednom momentu, zarobljeni u drvo, a umetnik pomoću poetike otvorenog dela ostavlja interpretaroru mogućnost da sam završi njihovu priču u svojoj fantaziji.
Hargita Horvat Futo
