Horváth Futó Hargita
A GION-KULTUSZ KIALAKULÁSA SZENTTAMÁSON
Gion Nándor kultuszát Szenttamáson a közösség tisztelete hozta létre. A kultuszképződés első ciklusa a kortársakhoz kötődik. Az első kultusz-eseményt, a Symposion-estet 1963-ban szervezték. Gion Nándor a hatvanas évek elején kezdett publikálni, és addig mindössze néhány írása jelent meg az Ifjúság című lap művészeti és kritikai mellékletében, a Symposionban. Nemzedéktársaival együtt ő is szerepelt a rendezvényen, a Zengő tombolás című Domonkos István és Tolnai Ottó szerzői esten, amely könyvkiállítást és könyvbemutatót magába foglaló rendezvény volt, a szenttamási Ifjúsági Tribün szervezte 1963. szeptember 14-én. A Symposion könyvek első és második kiadványának, Domonkos István Rátka és Tolnai Ottó Homorú versek című verseskötetének megjelenése alkalmából a Szenttamási Népkönyvtár és a Szövetkezeti Otthon termeiben egybegyűlt Szenttamáson a Symposion folyóirat akkori csaknem teljes szerkesztősége. Itt Gion bemutatkozhatott a szülővárosa közönsége előtt. És nem csak Gion, hanem a másik neves szenttamási író – a most szintén 75 életévét ünneplő ‒ Végel László is.
A Zengő tombolás című irodalmi est meghívója
(Szenttamás, 1963. szeptember 14.)
A kultusz egy újabb megnyilvánulási formájának számít Szenttamás község Októberi-díjának odaítélése a hetvenes évek végén az irodalom, a kultúra és a tájékoztatás területén végzett eredményes munkájáért, majd a Szenttamási Népkönyvtár elismerése a nyolcvanas években.
Gion Nándor az Októberi-díj átadásán
Azután egy kultusz-események nélküli negyedszázad következett, mígnem 2001-ben, a felújított kálvária felszentelésével kezdetét veszi egy változatos ünneplési formákban gazdag periódus. Morvay László Virágos Katona stációképe ismét Gionra terelte a figyelmet. Morvay László nagyra értékelte Gion Nándor munkásságát, kedvenc regénye volt a Virágos Katona, a Virágos Katonát ábrázoló stációképeket a regénybeli leírás alapján készítette.
A Virágos Katona
A Gion-kultusz a XXI. század elején új lendületet vett, és az írónak szentelt emlékünnepély intézményének, a Gion Nándor Emléknapoknak a létrehozásával, kiállítások, irodalmi estek és az emlékmúzeumnak, a Gion-zarándoklatok helyszínének szánt Gion családi ház megvásárlásával felerősödött. Az emlékházzal már helye is lett az emlékezetnek.
Tóth Barnabás és Simonyi Balázs filmrendezők
a Gion Nándor Napokon 2006-ban
Gion Nándort 2002. szeptember 12-én helyezték örök nyugovóra a budapesti Farkasréti temetőben. Szenttamás önkormányzatát és a szenttamásiakat háromtagú küldöttség képviselte a temetésen. Mivel Gion Nándort nem szülőhelyén temették el, a szenttamásiak az író kedvelt helyszínéről, a kálváriáról hoztak földet és a temetési szertartás során a koporsójára hintették. Az író halála után, 2002. november 1-jén emléktáblát lepleztek le, és koszorút helyeztek el Gion Nándor szülőházán. Az emléktáblával hivatalosan is kultuszhellyé nyilvánították a szülőházat.
Az író sírja a Farkesréti temetőben
A Gion Nándor EmlékházSzenttamáson az „egyszemélyes, azaz egyetlen szerzővel foglalkozó” irodalmi emlékmúzeum típusába tartozik. Az intézménynek otthont adó épület Gion Nándorék családi háza a mai nevén Popovača venac utca, az író születésekor Sutjeska utca 30-as száma alatt. Az utcáról, „Szenttamás legkisebb, mindössze nyolc házból álló utcájáról” és a családi ház környezetéről több nyilatkozatában is beszélt az író.
Az emléktábla
Gion Nándor térbeli kötődései három városhoz, Szenttamáshoz, Újvidékhez és Budapesthez fűződnek. Szenttamáson az emlékházzá alakított szülői ház a kultusz legfontosabb intézménye. Ha az emlékház történeti kontextusát vázoljuk fel, az első dátum 2002. Ekkor merült fel a családi ház megvételének gondolata. A kezdeményező Zatkó Ibolya zenetanár, a Citerazene-Barátok Klubjának vezetője volt. Az emléktábla leleplezése után nemsokára, 2002. november 8-án meghalt Gion Nándor édesanyja, Gionné Gallai Teréz, és eladásra került a ház. A kínálkozó alkalmat nem volt szabad elszalasztani. Mivel a kultusz sajátos arculatot ad egy településnek és közösségmegtartó ereje van, Zatkó Ibolya elgondolása szerint a háznak, az író emlékének ápolása mellett, közösségmegtartó funkciót is el kellene látnia. Már akkor felmerült a gondolat, hogy az épület nem csak múzeumként, hanem művelődési házként, kulturális rendezvények színhelyeként is működhetne. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével az épület és a telek 2004. június 9-én a Citerazene-Barátok Klubjának tulajdonává vált. Miután építési szakértők véleményezték a ház állapotát, nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehetséges tatarozni, át kell építeni az eredeti alapokra és meghagyni eredeti formáját, kinézetét. 2007 nyarára elkészült a tervdokumentáció, a munkálatok a következő év tavaszán kezdődtek, és 2009 nyarára fejeződtek be.
Az emlékház-létesítés céljából megvásárolt szülőház újjáépítési munkálatainak megkezdésével egyidőbenGion Nándor néhány szenttamási tisztelője 2006-ban gyűjtést indított a még fellelhető fényképek, levelek, dokumentumok, relikviák begyűjtésére. Nem alakult meg hivatalos egyesület vagy emlékbizottság, amely intézményesen szervezte volna a kultuszeseményeket Szenttamáson, a Gion-kultusz ápolását ez a néhány ember, egy baráti-irodalmi csoport tűzte ki célul. Megkezdődött a Gion-művek szenttamási helyszíneinek feltérképezése, fényképes dokumentálása, a szereplők azonosítása létező személyekkel, az opus bibliográfiai feldolgozása, a Gion-művek és a róluk írt kritikák, ismertetők, tanulmányok, az íróval készült interjúk összegyűjtése.
Az összegyűjtött anyagból 2007. március 31-én a Gion Nándor Emléknapok keretében kiállítás nyílt a Szenttamási Népkönyvtárban. A kiállíátás anyaga négy témakört ölelt fel: Gion Nándor gyermek- és iskoláskori éveit, az iskoláztatásával kapcsolatos dokumentációt, irodalmi munkásságát, társadalmi és irodalmi elismeréseit. A közönség megtekinthette továbbá az írónak a Szenttamási Népkönyvtár Helytörténeti Tárában fellelhető dedikált műveit – és azok néhány fordítását. Ez az anyag képezte a Gion-ház kiállításának alapját.
A Gion-kiállítás anyagát a szervezők 2008 júniusában Szenttamás testvérvárosába, Jánoshalmára szállították, ezzel a kultusz kiemelkedett a lokalitás kereteiből.
Árpás Károly a jánoshalmi Gion-kiálításon
Gion Nándor neve 2009 nyarán a néphagyományokkal, a hagyományápolással is összekapcsolódott. Az író művei, a Virágos Katona, a Sortűz egy fekete bivalyért és Az angyali vigasság, amelyekben leírja a karácsonyi ünnepkör szokásait, fontos szerepet játszottak a szenttamási betlehemes játék feltárásában.
Az irodalomnépszerűsítés, az író műveinek popularizálása volt aGion Nándor, iskolánk diákja című kiállítás célja, amelyet a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola diákjai rendeztek az intézmény napján, 2009 novemberében. Gion Nándor a szenttamási Arany János Nyolcosztályos Iskolában kedte el tanulmányait 1947-ben. Naplójegyzeteiben visszaemlékszik többször is az iskolájára.
Gion Nándor, iskolánk diákja c. kiállítás
2010-re befejeződtek az építési munkálatok, az emlékház udvarában felállították a száz embert befogadó fedett filagóriát, elkészült a bútor és a múzeumi berendezés. Leltárba vették a Gion-család könyvtárát és a relikviákat, a 2007. évi Gion-kiállítás anyagát és az azóta összegyűjtött használati tárgyakat, játékszereket, fényképeket, leveleket, dokumentumokat, az író műveit tartalmazó köteteket, folyóiratokat, fordításokat, kiadatlan kéziratait, rajzait, a művei alapján forgatott filmeket, dokumentumfilmeket az életéről és munkásságáról. Az emlékház gyűjteményének egy kisebb része hagyatéki anyag, a többi tudatos gyűjtő- és kutatómunka eredménye. Gion Nándor tárgyi tulajdonából a többszöri költözködés, lakhelyváltoztatás következtében kevés dolog maradt hátra. Emiatt fontos gyermekeinek, Gion Gábornak és Becsyné dr. Gion Katalinnak a gesztusa, akik 2009 őszén az emlékháznak ajándékoztak néhány relikviát, amit addig édesapjuk emlékére őriztek: Gion Nándor íróasztalát, két írógépét, a lámpáját és egy portrét, amit Simsay Ildikó festett 1983-ban a fotelben ülő cigarettázó íróról. Ennek a tárgyegyüttesnek a provenienciája nem kétséges, nem helyettesítő másolatok, hanem eredeti tárgyak. Az íróasztal, azaz a házi oltár, az „isteni művek születésének szent helye”, az írógép, az ágy, amelyet az alkotó használt, a szemüvege szakrális tárgyak. A családi ház padlásán felfedezett utazóládák, játékszerek, a hintaló, az író első kiscipője, gyermekkori olvasmányai, iskolai füzetei, napszemüvege az emlékház vitrinjeiben kiállítva szintén kegytárggyá válnak. A relikvia-gyűjtés a dokumentációt szolgálja: az adott személy ízlését, életkörülményeit kell reprezentálniuk.
A Gion Nándor Emlékház enteriőrében a két utcai szoba és az előszoba kiállítóhelyiségként működik. A családi ház valamikori ebédlője az adminisztrációs és fogadótér, illetve kutatószoba funkcióját is betölti, ezenkívül itt tekinthető meg a könyvesszekrényekben elhelyezett családi könyvtár. Gion Nándor szobájában az eredeti helyén látható az ágya és bútora, a családi festmények, itt kapott helyet az íróasztala a lámpával és az írógéppel, továbbá az író műveit tartalmazó kötetek, folyóiratok, újságok. Az emlékház alkotó vendégek fogadására is alkalmas, az intézmény archívuma, az író művei, a szekunder bibliográfia anyaga, a hanganyag és filmes dokumentáció a kutatók rendelkezésére áll.
Az emlékház
Gion Nándor Emlékház köré több rendezvény is szerveződik. 2006 óta évente megrendezésre kerül a helyi könyvtárban a Gion Nándor Napok, ez tíz évvel ezelőtt egy-két napos rendezvény volt, mára már egész hónapos rendezvénsorozattá nőtte ki magát, sőt helyszínei a határon túlra is átnyúlnak. A meghívot előadók, vendégek valamilyen módon Gion Nándorhoz kötődtek: a műsorokban szerepelt Vicsek Károly filmrendező, a budapesti Simonyi Balázs és Tóth Barnabás filmrendező, Franyó Zsuzsanna dramaturg és Vajda Tibor rendező, Dudás Károly író, Árpás Károly irodalomtörténész, Elek Tibor, aki monográfiát írt Gion Nándorról, Bence Erika irodalomtörténész, a Sikoly folyóirat munkatársai, az Egretta természetfotós csoport tagjai, Nagy Margit és a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének a munkatársai, akik a Gion Nándor Olvasási Versenyről beszéltek,Beszédes Valéria néprajzkutató és még sokan mások, színházi előadásokat, kiállításokat, könyvbemutatókat láthatott a közönség a Gion-napokon, és szerb nyelvű műsorokra is sor került, lévén hogy sok művét szerb nyelvre is lefordították, és ezekre a művekre is fel szerették volna hívni a szervezők a szerb anyanyelvű olvasóközönség figyelmét. Bemutkozott a Gion-ház Kiskunhalason, Jánoshalmán, Orosházán, Belgrádban…
Elek Tibor és Horváth Futó Hargita (2010)
Fontos elemei a kultusznak az író tiszteletére meghirdetett irodalmi pályázatok. Az irodalmi pályázatok az író és művei népszerűsítését szolgálják, céljuk, hogy az olvasók közelebb kerüljenekaz író munkásságához, részletesebben megismerjék az életművét és alkotásait. Az emlékház 2012 óta meghirdeti a Gion Nándor Szépirodalmi Pályázatot, minden évben novellapályázatot, minden 3. évben regény, négyévente pedig ifjúsági regény pályázatot hirdet. Szenttamás Község támogatásával pedig évente műfordítói pályázatot. Minden évben neves írókból, irodalomtörténészekből, művészekből, újságírókből, fordítókból és más területen tevékenykedő tagokból áll össze a bírálóbizottság. A pályázatok eredményeként 4 novelláskötet, 4 fordításkötete és egy regényt jelent meg. A pályázatokra a négy év alatt 49 műfordítás, 220 novella és 8 regény érkezett. És nemrég zárult a legújabb pályázat, amelynek díjkiosztójára február 5-én, a 10. Gion Nándor Napok nyitórendezvényén kerül sor.
Mindezt a tevékenységet önkéntes alapon, szívügyükként végzi egy kis csapat nagyon szerény anyagi eszközökkel, ennek ellenére egyre több ember kapcsolódik be a munkába, vidékiek, külföldiek egyaránt. Nagyon sok ember megfordul az emlékházban és a rendezvényeken, több művelődési egyesület, civil szervezet is ott székel, helytörténeti kutatások indultak, három magyar és egy szerb nyelvű helytörténeti kötet is napvilágot látott a kutatásokból. Mára már az emlékház fontos szerepet tölt be Szenttamás, a régió és ennél is szélesebb terület kulturális életében.
Horváth Futó Hargita: Lokális kontextus, elbeszélői szerepkörök és a szövegek átjárhatósága Gion Nándor opusában. Bölcsészettudományi Kar, Újvidék, 2012. (átdolgozott változat)
