Sikeres volt a 2020. évi Gion Nándor Szépirodalmi és Műfordítói Pályázat
A Gion Nándor Emlékház 2020. február 1-jén, az író születésnapján kilencedik alkalommal hirdette meg a Gion Nándor Novellapályázatot, melynek célja a magyar irodalom és szellemiség gazdagodásának ösztönzése, új művek megírásának serkentése, a vajdasági magyar prózairodalom fellendítése, a gioni irodalmi diskurzusok továbbélésének ösztönzése. A díj eredetileg magyar nyelven írt pályamű szerzőjének ítélhető oda. A novellapályázat mellett meghirdették a műfordítói pályázatot is, melynek célja a Gion-művek szerb nyelvre fordítása.
A novellapályázatra, amely 2020. június 1-jén zárult, 20 pályamű érkezett. A beérkezett borítékokat, ímélen érkezett munkákat négytagú bizottság nyitotta ki és jegyzőkönyvezte, fogalmazott Kiss Tamás költő, a pályázat koordinátora: − Az idén 20 pályamű érkezett be, de az első és a második díj mellett lett egy megosztott harmadik hely, illetve hét novellát javasolt megjelentetésre a bírálóbizottság. A zsűri ezúttal négy tagú volt: Rózsa Anikó, televíziós szerkesztő, riporter, Fehér Miklós, író, újságíró, Kovács Smit Edit, költő, magyartanár és Patyarek Réka, szerkesztő, magyartanár. A pályázaton díjazott, valamint a zsűri által publikálásra javasolt novellák a jövő évben megjelennek a 2020. évi novellás gyűjteményben.
A Gion Nándor Emlékhaz munkatársa kiemelte, az elmúlt kilenc év mérlegeként megjelent hét novelláskötet, egy regény és két ifjúsági regény, valamint tizenegy fordításkötet. A Gion Nándor Emlékházban folyó munka elismerésének eredményeként 2016-ban elnyerték a legszebb könyv díjat a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség versenyén a gyermek- és ifjúsági kiadványok kategóriájában, majd 2018-ban a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség legszebb könyvsorozat díját.
A Gion Nándor Emlékház vezetője, Németh Dezső a szépirodalmi pályázatokkal kapcsolatban elmondta, a munka első része, azaz a pályamunkák begyűjtése, a szokásos módon történt: − Az eredményhirdetést augusztus közepére terveztük, ahogyan az előző években is, de a járványhelyzet miatt sajnos nem tudtuk megszervezni. Néha erősödtek, néha enyhültek a szigorítások, vártunk, hátha valami módon, akár egy szerény ünnepség keretében sikerül átadni a díjakat, de a járványügyi intézkedések egyre szigorúbbak lettek, a külföldi díjazottak nem tudtak eljönni, így a sajtó képviselőit csak most tudjuk tájékoztatni a pályázat ereményeiről.
A 2020. évi Gion Nándor-novellapályázaton a zsűri döntése alapján a következő eredmények születtek:
1. díj: Egy korlátolt elme – szerző: Balázs István (Svédország),
2. díj: Festő és a lány – szerző: Tátrai S. Miklós (Magyarország),
3. díj: Salamon útja – szerző: Tátrai S. Miklós (Magyarország),
3. díj: Baráti kárpótlás – szerző: Tatár Kálmán (Szerbia).
A bizottság a következő pályamunkák (többségében szerkesztett, javított változatát) javasolja megjelentetésre:
Újjászületés – szerző: Böjthe Pál (Románia),
Amerre ment, nem hiába – szerző: Böjthe Pál (Románia),
Utolsó kívánság – szerző: Tátrai S. Miklós (Magyarország),
Adolf a nevem – szerző: Patak Márta (Magyarország),
Megnyílik az ég – szerző: Gáspár Mária (Szerbia),
Keokh – szerző: Tácsi Béla (Szerbia),
A szemétkirály – Pruzsinsky Sándor (Magyarország).
A zsűri egyik tagja, Fehér Miklós elmondta, alapvetően megfelelő minőségűnek ítélte meg a pályamunkákat, de szerinte a legmagasabb rangsorba nagyjából 4-5 művet lehet sorolni, ezek között már csak nüanszok döntöttek: − Fontosnak tartottam, hogy a novella műfaját értékeljük, mert ennek a pályázatnak ez a lényege. Akadt egy-két pályamű, ami minőségileg kiemelkedő volt, de inkább volt elbeszélés, mintsem novella. Személy szerint a pontozásnál a személyes hangvételt vettem figyelembe. Nálam a történet felépítése mellett döntő faktornak bizonyult a megfelelő karakterizáció, ami megalapozta a novella csattanóját. Nem véletlen az sem, hogy egykoron íróként vettem részt a pályázaton, most pedig zsűriként tapasztalom meg a másik oldalt, mert rendkívül fontosnak tartom, hogy a novella műfaja továbbéljen a vajdasági magyar irodalomban. Az idei pályázat első díja Svédországba került. Szerzője a békéscsabai (Magyarország) születésű Balázs István építészmérnök, aki 2014 óta él családjával Svédországban, és építésztervezői vállalkozása van. A Gion Nándor Novellapályázaton másodszor vett részt, tavaly a Pepita, a szélhámos című írása második helyezést ért el: − A Pepita egy történetet mesél el, ami az 1930-as években játszódik. Könnyed kikapcsolódásnak szántam, egy kis felüdülésnek a szürke hétköznapokban, ami visszahozza ennek a letűnt kornak a hangulatát. Az Egy korlátolt elme teljesen más. Ha valaki megkérdezné, hogy mikor játszódik, azt válaszolnám, hogy a múltban, a jelenben és a jövőben. Egyidejűleg. Esetleg semmikor. Ha azt is megkérdezné valaki, hogy hol játszódik, még jobban elbizonytalanodnék. Talán csak az én fejemben. Vagy sehol. De leginkább azt remélem, hogy mindannyiunk fejében játszódhatna. Az „Egy korlátolt elme” szintén egy történetet mesél el, bár nem könnyed kikapcsolódásnak szántam. Ennek ellenére úgy vélem, hogy érdemes elgondolkodni rajta – fogalmazott Balázs István.
A Gion Nándor Emlékház és Szenttamás Község Önkormányzata 2012-ben indította el közös pályázatát, amelynek célja Gion Nándor mindmáig szerbül nem olvasható elbeszéléseinek, novelláinak szerb nyelvre fordítása. Németh Dezső elmondta, az idén folytatódott Gion Nándor eddig még le nem fordított műveinek szerb nyelvre történő fordítása: − Ez a pályázat meghívásos, céltudatosan sorba kerülnek az eddig le nem fordított művek, az idén Gion Nándor Testvérem Joáb című regényére esett a választás. A fordítói feladatot Kovács Jolánka muzslyai fordító kapta, akivel már évek óta jó kapcsolatunk van, és akinek eddig sikerült lefordítania a teljes ifjúsági regény tetrológiát. A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Sortűz egy fekete bivalyért, az Angyali vigasság és a Zongora a fehér kastélyból című művek mellé jómagam a tavaszi karanténhelyzet miatt lefordítottam az író első regényét, a Kétéltűek a barlangból címűt, valamint a Postarablókat, amely 1972 -ben jelent meg. Mindhárom fordításkötet a napokban hagyta el a nyomdát, és ezzel most már összesen 11 fordításkötet adtunk a szerb nyelven olvasók kezébe.
Németh Dezső hozzátette, nagyon hiányolja az író-olvasó találkozókat, ahol ezeket a munkákat be lehetne mutatni az olvasóknak, hiszen a műfordítói pályázat fő célja az, hogy a Gion-művek elérhetőek legyenek szerb nyelven is.
Paraczky László
