Hírek

 

Halasi Szüreti Napok 2015

Kiskunhalas város legnagyobb rendezvénye a Halasi Szüreti Napok. 2015. szeptember 11‒13. között, három napon át fogadta a látogatókat. A Városért Közalapítvány Kuratóriuma a 36. Halasi Szüreti Napok szervezésével az idén a Halasi Média és Kultúra Nonprofit Kft.-t bízta meg. A város központjában lévő Borudvar finom borokkal, a kis színpad koncertekkel, valamint a szüreti nagyszínpad egész napos látványos programokkal szórakoztatta a többezer fős szüreti forgatag résztvevőit.

A háromnapos rendezvényre már pénteken 16 órától szüreti menettel csalogatták az érdeklődőket, a több száz főt megmozgató eseményt pedig vasárnap este Takáts Tamás Bules Band koncertje zárta.

Péntek délután minden készen állt, hogy mindenki jól érezze magát a Szüreti Napon nyitányán. A lakossági kocogást és a Kis Roland Emlékversenyt, a The Carbonfools, Welcome követte, a helyszínek pedig a Borudvar és a központi emelvény voltak. A városközpontban gasztronómiai különlegességek, kirakodóvásár, vendéglátósok egész hada várta a kikapcsolódni, szórakozni vagy éppen csak nézelődni vágyókat.

A 36. Szüreti Napok szombati felvonásán 13 óra után indult az óriásmenet a város központába, amelynek többszáz fős résztvevőit több ezren néztek meg. Közben Gazdafórumot tartottak és megnyílt kertberát kiállítás is. Egy fergeteges Tárkány Művek és Tóth Gabi koncert, zsúfolásig megtelt Bordudvar és Hősök tere került be a krónikákba. Nagy buli kerekedett este is, egészen éjszakába nyúlóan szólt a zene és táncoltak a vendégek. A legkitartóbbak a nagyszínpadon 23 óra 30 perctől a T-Band együttes dalai mellett szórakozhattak. A rendezvény „főnapján” a Borudvarban a jó hangulatról a Dokk Jazz Band, a Rumba Gitana és a Molnárt Trió együttes gondoskodott, utánuk pedig a Melodyland zenekar teremtett felejthetetlen bálhangulatot.

A vasárnapi napot az ifjú tehetségek bemutatója kezdte, majd a táncbemutatók és mesejáték után divatbemutató is volt. A nagyszínpadon a Lyra együttes és Takáts Tamás mutatkozott be a halasiaknak.

A Szüreti Napok rendezvény ideje alatt folyamatosan népi iparművészek és kézművesek vására, borászatok bemutatója és kóstolója, kaktuszkiállítás, továbbá lépten-nyomon étel és ital sátrak várták a vendégeket. A Hősök terén elkerített Natúra Gyermekjátszó pedig legkisebbek, de a kicsit idősebbek számára is folyamatos szórakozást biztosított.

A legnagyobb halasi rendezvény keretében több néptáncsoport is fellépett. Magyarország határain kívülről az idén Szerbiából két csoport (Magyarkanizsáról és Szenttamásról), a Felvidékről, Kéméndről pedig egy tánccsoport érkezett.

 

A határon túlról érkezett néptáncosok közül felléptek a magyarkanizsaiak...

A magyarkanizsai Tisza Néptáncegyüttes 19 évvel ezelőtt alakult, és azóta is több korcsoportban folyik a munka. Művészeti vezetőjük Tóth Ágnes. Kiskuhalasra az együttes reprezentatív, Fürtöcske csoportja jött el, a Szőlőőrzés a Sárközben koreográfiával, amelyet ifj. Gazsó Tibor és Varga Viola állított össze. Mikuska Judit, a Tisza Néptáncegyesület alelnöke elmondta, nem új koreográfiáról van szó, hiszen az még tavaly májusban elkészült, viszont a tánc „mondanivalója” aktuális, hiszen Szüreti Napok rendezvényről van szó.

− Sajnos, a tizenhattagú csoportnak ezúttal nem lesz élő zenei kísérete, hiszen a mai napon több rendezvény van Vajdaságban, ahol fel kell lépniük. A táncosoknak a zenei anyagot CD-ről engedjük majd – mondta a fellépést megelőzően Judit.

A magyarkanizsai felsősökből és középiskolásokból álló tánccsoport szombat délután először a felvonulási menetben, majd halasi Borudvarban, azt követően pedig a központi emelvényen adta elő újra kiváló produkcióját, amelyet hosszantartó tappsal jutalmazott a nagyszámú közönség.

 

....a szenttamási Bard Táncegyesület...

A Halasi Szüreti fesztivál keretében először láthatta a kiskunhalasi közönség a szenttamási Steva Vladislav  Kaćanski-Bard Kultúregyesület táncosait, akik két helyen fergeteges táncukkal és eredeti, vidéki népviseletükkel óriási sikert arattak. Zoranka Paroški művészeti vezető elmondta, a csoport 1985-ben alakult, és még ebben az évben megalakult az egyesület szerb és vajdasági hagyományos néptáncot bemutató csoportja. A táncosok több korcsoportba tömörültek, mellettük idővel drámacsoport, népzenei együttes, férfi és női kórus is alakult. Jelen pillanatban a néptáncosok öt korcsoportban dolgoznak, mégpedig a picik, gyermekek, fiatalok, haladók és a felnőtt táncsoport. A néptáncosok jelenleg mintegy 150-en vannak, a kórusok pedig 20‒20 tagot számlálnak. A zenekaruk jelenleg öttagú.

− Fennálása óta a Bárd Táncegyüttes bejárta Európát, többször is felléptünk már Németországban, Magyarországon, Görögországban, Romániában és Lengyelországban. Egy hónappal ezelőtt többnapos bulgáriai turnén vettünk részt, az elmúlt héten pedig a Pest-megyei Újhartyánban léptünk fel a táncosokkal. Kiskunhalason még nem jártunk, de a közönség reakciójából ítélve itt is sikeresek voltak produkcióink. Repertoárunk nagyon gazdag, és főleg eredeti szerb néptáncból áll, ugyanakkor az egykori Jugoszláv tagállamok táncait is szívesen bemutatjuk. A fellépésekre jellemző, hogy minden egyes koreográfiához eredeti népviselet párosul, ami egyúttal azt jelenti, hogy a csoportoknak igen gazdag népviseletük és kelléktárunk is van – mondta a művészeti vezető.

 

....Felvidékről pedig a kéméndiek....

A szüreti napokra Felvidékről, Kéméndről is érkeztek néptáncosok. Ez a mindössze 1500, túlnyomúrészt magyar lakost számláló település Esztergomtól 13 kilométerre található. Mint azt Kéméndi Bokréta Néptáncegyüttes vezetője Jarábek Zoltán elmondta, viseletük egy különleges színfoltja a néprajznak, szemet vonzó, és nem mindennapi látvány a kurta szoknya.

− Ezt a viseletet csak jelesebb ünnepeken, illetve színpadi fellépéseken öltik magukra táncosaink, visszahozva ezzel egy rövid időre a régi szokásokat. Ilyenkor megpróbáljuk minél hitelesebben feleleveníteni a régmúlt időket. Kéménd azon hat falvak egyike, amelyben még létezik kurtaszoknyás viselet, ezért is tartjuk ebben a térségben fontosnak, hogy a kéméndi fiatalság átörökítse az utókor számára mindazokat a viseleteket, táncokat, hagyományokat és szokásokat, amelyekre a következő nemzedékek is büszkék lehetnek – magyarázta a csoportvezető. Mint mondta, az egykori Kéméndi Bokréta csapata 1994-ben újraalakult, majd 2011 januárjától néptáncegyüttesként folytatja tevékenységét. A faluban saját ének- és táncanyaggal rendelkeznek, aminek továbbadását ugyancsak szívügyüknek tekintik. Kiskunhalassal mintegy 15 éve tartanak kapcsolatot. Műsoraikat bemutatták már Budapesttől  Bécsig, és mindenhova elviszik a falu hírnevét. Budapesten 1996-ban A legszebb magyar népviselet elnevezésű versenyen a kéméndi női viselet 3. díjat kapott.

 

Natúra Gyerekjátszó a Hősök terén

Kiskunhalastól 6 kilométerre található a Natúra tanya, amit, mint Németh Tibor halasi fiatal elmondta, l5 évvel ezelőtt alapítottak, abból a megfontolásból, hogy nagyon szeretik a vidéki életet, a hagyományőrző életmódot. Sűrűn kilátogattak hozzájuk közeli barátaink, ismerőseik:

− Az állatok mellett a tanyán régi használati eszközök is találhatók, és azt vettük észre, hogy a gyerekek ezeket nagyon szeretik kipróbálni. Olyan hagyományos eszközökről van szó, amit őseink, illetve a régi háztartások folyamatosan használtak. Ahogy nőtt a tanyán az állatállomány, úgy növekedett az eszközök, régi használati tárgyak száma is. Két évvel ezelőtt mutattuk be a város egyik rendezvényén az állatokat, és ezeket a régi eszközöket, azóta pedig folyamatosak a felkérések, hogy hozzuk el, mutassuk meg gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt, mi minden volt valamikor a tanyán – mesélte Tibor.

−Az egész „mobil” tanya négy részből áll. Elsőként a régi használati eszközök kisparkját rendeztük be, itt van a mángolló, de ki lehet próbálni a valamikori mosást, kukoricadarálást és a gabona őrlését is kisebb és nagyobb kézi meghajtású malomkővel. A második részben ügyességi játékok folynak a gyerekek között, ahol a régi, főleg kézzel készített fajátékoké a főszerep. Itt van például a karika és célbadobálás, de fakardokkal és védőpajzsokkal igazi „csatákat” is vívhatnak a fiúk. A régi időkben, szegénységben is szerettek a gyerekek játszani, főleg ezeket a dolgokat idézzük fel olyan játékokkal, amelyeket akkor használtak. A harmadik és negyedik részben hintakosár, illetve régi, hagyományos módon berendezett konyhai felszerelés várta a legkisebbeket, ahol belisztezhették kezüket, dagaszthattak kedvükre, a kis falazott kemencében kipróbálták a kenyér- és kalácssütést, a faktenőkben pedig megfoghatták és játszhattak a morzsolt kukoricával, napraforgóval. Van még egy dolog, ami mindennapi, ugyanis ezt az egész területet beszórtuk szalmával, ami a valamikori tanyasi udvart igyekszik visszatükrözni. Megsimogathatják a gyerekek a nyuszikat, a kecskét, de láthatnak libákat, kacsákat és egyéb apró állatot is, ami ugyancsak hangulatfokozó. Nagyon élvezik továbbá, amikor a nagy szalmabáláról le kell ugrani a földre terített szalmára, ez is valamikor a gyerekek kedvenc időtöltése volt − magyarázta beszélgetőtársunk.

Közben, a városközpont kellős közepén létesített tanya közvetlen szomszédságában egy hatalmas tűzoltókocsi is állt (persze, elsősorban biztonsági okokból), amit az ügyeletes tűzoltók segítségével meg is mászhattak a gyerekek, külön fokozva az élmény hangulatát.

 

Paraczky László