Fontos látni a csodát
Dr. Pénzes János szabadkai megyéspüspök húsvéti üzenete
Keresztény Testvéreim!
Ma sok ember élete romokban hever. A zavartság és a panaszkodás bezárt világában élnek. Az Úr azonban közel áll hozzánk, csak jelenlétét olykor nehéz felismerni. Szól hozzánk, ha nem is halljuk, velünk lépked, ha ezt nem is tapasztaljuk.
Ferenc pápa szüntelen arra figyelmeztet, hogy hitünknek és az evangéliumnak lényege az Isten irgalmassága, mert az irgalmasság olyan erő, mely mindent képes leküzdeni.
Ami igazán jó hírnek számítana, azt nehéz eladni a média világában. Ezért mint folyam, zúdulnak ránk a szomorú hírek, a háborúk borzalmairól, szerencsétlenségekről, szegénységről és menekültekről. Ezek hatása beköltözik otthonainkba, szíveinkbe. Az emberek nagy része érzéketlen marad a hírek hallatára, s igyekeznek gyorsan témát váltani. A tömegtájékoztatási eszközök felelőssége igen nagy. Sajnos, nem csak a földet, levegőt és vizet lehet beszennyezni, hanem a gondolkodást is.
A húsvét megtöri az egyhangúságot, a fekete-fehér szemléletet. Nekünk szükségünk van arra, hogy más színét is lássuk a világnak, s ami sötét, ne legyen még sötétebb.
A mai ember számára éppen ezért roppant fontos látni a csodát. A feltámadás csodáját. Megtapasztalni a kezeket, mely meg tudnak mosdatni, melyek le tudják törölni a könnyeket, megtanítanak a napos oldalon járni. Nagy változásra van szükségünk. Egész lényünkkel sóvárgunk az újjászületés után. Minden holt és élettelen arra vágyakozik, hogy a szent örökkévalóság részesévé lehessen. Jézus feltámadott! Ez a legjobb hír az ember számára. A húsvét a legtökéletesebb üzenet. Ezekről a magasztos dolgokról csak kifinomult érzésekkel lehet beszélni. Krisztus feltámadásának ünnepe a legkiválóbb alkalom arra, hogy az ember már földi életében megtapasztalja a halálból az életre való átmenetet, a rabságból a szabadságra, a sötétségből a világosságra. Kezet kell nyújtatnunk testvéreinknek, akik saját sírjaikba vannak zárva, hogy gyertyát gyújtsunk és örüljünk a húsvétnak. Alleluja! Azt jelenti: „Dicsérd az Urat!” Ez az úton lévők zarándok éneke. Ez az ének a bátorítás éneke.
A húsvéttal nem ér minden véget, az Egyház figyelmünket az ég felé irányítja, az Úr mennybemenetelére, s a pünkösd várására.
Újíts meg bennünket Urunk, hogy mi is feltámadhassunk! Embertestvéreinkkel és az egész teremtett világgal együtt.
Adja meg az Úr azt a kegyelmet, hogy mindannyian elmondhassuk: „Láttam az Urat!” Nem azért, mert látomásom volt. Láttam. Magam sem tudom hogyan, de a szívemben rátaláltam. S mivel ez történt, jobb akarok lenni. Meg akarom engedni, hogy a húsvéti misztérium egészen áttüzesítsen. Ebből az érzésből pedig megszületik a hála érzete, hogy ilyen nagyszerű Megváltónk van.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek boldog húsvéti ünnepeket a Feltámadott áldásával!
Dr. Pénzes János
szabadkai megyéspüspök
