Művelődés

Szenttamas.rs

 

A Juhászról Juhász Gáborral

A Juhász zenekar 2000 tavaszán alakult Szabadkán. Az együttmuzsikálás öröme és a magyar népzene szeretete hozta össze a tagokat, Juhász Gábor prímást, Vas Endre prímást, Juhász Gyula brácsást, Dvorácskó Szebasztián nagybőgőst és Ölveczky Tamás klarinétost. A Népkör Magyar Művelődési Központban kezdték a tevékenységüket, de együttműködtek az összes jeletősebb vajdasági néptáncos műhellyel, az utóbbi években pedig Magyarországon is egyre több táncegyüttest kísérnek, színházi produkciókban, gálaműsorokban vesznek részt. A zenekar az évek során Vajdaság egyik legismertebb, legkiemelkedőbb népzenei együttesévé vált. Számos díjat, elismerést szereztek Vajdaságban, Magyarországon és Európa más országaiban. 2015-ben három hétig Ausztráliában is muzsikáltak. Évente több mint száz fellépésük van önálló műsoraikkal vagy néptánccsoportok zenei kíséreteként. A magyar népzenei kincs népszerűsítésének érdekében népzenei fesztivált és népzenei tábort is szerveznek. Legutóbbi kimagasló eredményük, hogy a deszki Borbolya néptáncegyüttessel bejutottak a Fölszállott a páva tehetségkutató döntőjébe, ahol a Legjobb közösségnek járó különdíjat érdemelték ki.

A szabadkai zenekar négy tagja 2014. december 25-én érkezett meg Ausztráliába, ahol a magyarországi Bürkös zenekar néhány tagja kiegészítette a csapatot. A melbourne-i Göngyösbokréta néptánccsoporttal kötött szerződésük egy-egy népzenei és néptánctáborról szólt, amelyeket közvetlenül a tengerparton lévő, egykori cserkésztáborban tartottak. Az ausztráliai élményekről, a lemezkiadásról és egyébről egy évvel később, a szenttamási Őseink zenéje rendezvény előtt beszélgettünk Juhász Gáborral, a Juhász zenekar vezetőjével. Gábor elmondta, Ausztráliában nyár lévén rekkenő hőség fogadta őket, idehaza ugyanakkor kemény tél és hideg volt:

Juhász Gábor

− Nagyon érdekes volt, és külön élmény számunkra, hiszen a tengerparton, fürdőnadrágban köszöntöttük az új évet, amit mi idehaza teljesen másképpen szoktunk meg. A másik nagy élmény a zenekar számára az volt, hogy az ottaniak nagy tisztelettel tekintenek arra a kulturára, amit mi itthon őrzünk és ápolunk. Ez volt a legtávolabbi pont, ahova idáig eljutottunk, mintegy 12 ezer kilométerre van, és meg kell vallanom, szakmailag is jólesett ott lenni és átadni, továbbadni tudásunkat – fejtette ki. Mint mondta, az ötödik kontinensen is vannak olyan egyesületek, tánccsoportok, melyek magas szinten ápolják a magyar hagyományokat: − A zenekarokat illetően már szűkül a kör, viszont azt el kell mondanom, hogy akarják és tudják csinálni. Komoly zenei gyűjtéseik vannak, amelyekért eljönnek akár Erdélybe vagy Magyarországra is. Talán ebből is látszik, hogy mennyire értékes, ugyanakkor sokszínű, érdekes és szép hagyományaink vannak. Hasonlóképpen működnek odakint a tánccsoportok is. Általában a táncosok szülei, nagyszülei magyarok, ide kötik őket a gyökerek és a zene, a tánc az, ami nem engedi elszakadni a szálakat. Ugyancsak fontos kihangsúlyozni, hogy a zenekarokban és a táncosoknál is vannak más nemzetiségűek, mint például írek vagy görögök, akiknek egyszerűen tetszik a mi kulturánk, ezért csinálják.

A három hetes vendégeskedés alatt a szabadkai zenekar nemcsak a táborban, hanem az ottani magyar klubokban, éttermekben is fellépett: − Még az utcán is játszottunk, egy kávézó előtt, ahol a járókelők megnéztek és meghallgattak bennünket. Nagyon sokan vásároltak a CD lemezeinkből is – mondta Gábor. Hozzátette, a tábor után kilenc napig a Juhász család vendégszeretetét élvezhették, akik nagyon kedvesek, aranyosak voltak, rengeteget beszélgettek, és sok mindenben segítettek a fiúknak.

Juhász Gábor

A CD-kre terelve a szót, a csaknem fél Európát bejárt zenekar vezetője elmondta, a másfél évtized alatt öt önálló lemezük jelent meg, ebből három autentikus népzenei összeállításokat tartalmazó, kettő pedig elsősorban gyermekeknek szóló kiadvány.  Fontosnak tartja, hogy kitartanak az eredeti magyar népzene mellett, amelybe az autentikusság mellett saját hangzásukat is beleviszik, amit az erőteljesség és a lendületesség jellemez leginkább: − Igyekszünk ezt a kontinuitást megtartani, és legalább kétévente egy-egy hanghordozót a piacra dobni. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy egy zenekar rögzítse az éppen aktuális szintet, ahol tart, hiszen így nyomot hagy maga után, ugyanakkor visszahallgatni is érdekes. Arra biztatom az itteni zenekarokat, hogy rögzítsék a muzsikájukat, van igény rá, hiszen mindannyian tudjuk, határon innen és túl is szeretik az emberek azt, amit csinálunk. Mert az, hogy az ember csak muzsikál, nem biztos hogy elég.

A Juhász zenekar januárban sem unatkozik, de már februárra, sőt azt követően is tele van a naptáruk fellépésekkel. Gábor elmondta, január végén a Tizenhárom című táncjáték zenei anyagát rögzítik, majd Magyarkanizsa összes óvodájában szórakoztatják a legkisebbeket. Ezt követően Topolyán és Csókán tartanak gyerekkoncerteket, közben egy-egy hétvégén Magyarországon is játszanak. Kiskunhalason február 6-án a szenttamási Brasnyó Antal brácsaművésszel tartanak egy egész estet betöltő koncertet és táncházat.

Juhász zenekar

 

Paraczky László (Fotó: P. L., halasmedia.hu)