Művelődés

Szenttamas.rs

 

Hímző tanfolyamot tartottak Szenttamáson

A szenttamási Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola adott otthont 2016. május 14-én annak az egész napos műhelymunkának, amelyen a vajdasági kézimunkázó asszonyok elsajátíthatták az úri hímzés egyik ágának, a gömöri hímzésnek az első lépéseit, megismerkedhettek az ehhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudnivalókkal. A tanfolyammal egybekötött stúdiófoglalkozás támogatója a Magyar Nemzeti Tanács, szervezője pedig a Vajdasági Magyar Folklórközpont és szenttamási Arany János Magyar Művelődési Egyesület Ibolya kézimunkacsoportja volt. Kolenák Ibolya főszervező elmondta, Vajdaság több településéről 36 kézimunkázó jelentkezett, akiket érdekel a gömöri hímzés egyedi, sok türelmet és odafigyelést igénylő folyamata.

− Ez olyan szakmai tanácskozás, ahol nemcsak az oktatóval, hanem egymás között is kicseréljük véleményünket a munkákról és a többi anyagról meg a dolgokról, amivel foglalkozunk egész évben – hallottuk a főszervezőtől.

Eperjesi Lászlóné

Az egy napos tanfolyamon Eperjesi Lászlóné Paranai Mónika, a Gömöri csomós hímzés című könyv szerzője a résztvevőkkel először elméletileg, majd gyarorlatilag ismertette a Bükk-hegység és a Gömör-Szepesi-Érchegység között elterülő hatalmas hegyi medence egyik jellegzetességét, a gömöri hímzést. Mint mondta, közel 30 éve foglalkozik ezzel  a különleges technikával készült alkotásokkal.

− Egy kiállításon ismerkedtem meg vele, még 18 éves koromban, és már akkor elvarázsolt ez a techika. Ezt így megtanultam, beletanultam. Végeztem egy hímzői, díszítőművészeti szakkörvezető képzésen, ahol tulajdonképpen a Kárpát-medence összes tájegységével megsimerkedtünk, megtanultuk azoknak az alapjait. Úgy érzem, hogy egy olyan látásmódot kaptam, olyan szemléletmódot, ami nagyban segített a későbbiekben a gömöri csomós irányában, vagy bármelyik más tájegység megismerésében, kutatásában.

A háromgyermekes anya elmondta, a gyermekek nevelése szinte minden idejét lekötötte, ezért soha nem tudott főállása mellett mással foglalkozni, viszont úgy érezte, szüksége van valamire, ami egy kicsit más, mint a gyereknevelés, az ezzel járó mindennapok és a háztatrtás vezetése. Ekkor vette elő újra a hímzést, és olyan darabokat, garnitúrákat készített, amelyekért 2000-ben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere elismerést, 2001-ben pedig a Népi Iparművész címet.

− Ami darabot elkészítettem, mind saját tervezésű munkám volt. Ez egy olyan tervezett anyagot eredményezett, ami  iránt éreztem, hogy nagy az érdeklődés. Ha elmentünk egy szakmai bemutatóra, vagy csak egy programra meghívtak, és valami érdekességet kellett mutatni, a gömöri csomós hímzés felkeltette az emberek érdeklődését: megálltak, csodákoztak, nem akarták elhinni, hogy ezek cérnacsomók, ezért darabokban egyenként készülnek. Annyira megragadta az embereket, hogy elhatároztam, az elkészült mintákat, amik már zsűri által elfogadott minták, meg fogom jelentetni egy kiadványban, hogy legyen az embereknek a kezében valami, amihez nyúlni tudnak.

A mintagyűjteményeket tartalmazó könyv 2005-ben jelent meg, és szinte azonnal el is fogyott. Fellendült a benne lévő hímzéstartalmak készítése, és mint a szakember elmondta, többen személyesen elhozták megmutatni neki, amit elkészítettek. Szerinte a művésznek ennél nem kell nagyobb elismerés.

A hímzés egyediségéről beszélgetőtársunk elmondta, az úri hímzések közé tartozik, ami nem földrajzi egységhez kapcsolódó hímzésfajta, mint a kalocsai vagy a natúr hímzés, hanem egy néprétegnek vagy népcsoportnak a jellegzetes hímzése.

− Ezeket a darabokat az 1600-as évektől készítették az 1900-as évekig. Jellemzőjük az, hogy miután ez egy úrihímzés, nem tudnánk megvenni az igényesebb, drágább alapanyagot, a drágább hímzőfonalat. Használtak arany hímzőfonalat is benne. Másik jellegzetessége, hogy a nyugati reneszánsz hatást, a formavilágot és egy-egy jellemzőit is megtaláljuk benne, akár egy virágporos motívummal, amikor egy ún. olasz korsóból indul ki, a virágcsokroknak a szimetrikus ábrázolása, de megtaláljuk a keleti hatást is, például a motívumvilágban a tulipánnak az elterjedése, vagy az aszimetrikus szerkesztésmód is, ugyanis az úri hímzésről beszélünk. Ebbe a csoportba illeszkedik bele a gömöri csomós hímzés.

A további tudnivalókhoz tartozik, hogy az úri hímzés egyik válfaja, a csomós hímzés  nem a hagyományos sima, lapos öltésekkel tölti ki a teret, hanem apró csomókkal, amelyek optikailag apró felfűzött vagy egymás mellé rakosgatott gyöngysorokká állnak össze. Bár a vegyes hímzéstechnikák között gyakran találkozhatunk a csomós hímzéssel is (például a vagdalásos vagy a vert csipke mellett), tiszta előfordulása meglehetősen ritka. Persze az sem mindegy, milyen motívumot akarunk a csomós hímzéssel kivarrni. A néha több száz órát is igénybe vevő alkotások elkészítésénél a leggyakrabban szegfű, gránátalma vagy a már említett tulipán jelenik meg. Aki viszont igazán hű akar lenni a mintakincs tisztaságához, annak ügyelnie kell arra is, hogy melyik motívumot tölti ki az apró „gyöngyökkel”. Ezért nyújtanak nagy segítséget a Gömöri csomós hímzés című könyv mellékletében található rajzok, hogy eredeti vagy a kutató által szakszerűen megtervezett mintát hímezhessünk.

Eperjesi Lászlóné hozzátette, az, hogy pontosan ki és mikor készítette az első gömöri hímzést, már kinyomozhatatlan, ugyanis az eredeti darabok, amelyek most forrásként szolgálnak a Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum tulajdonában vannak, és már ide is egy magángyűjteményből kerültek be.

− Nagy öröm az, hogy tulajdonképpen a gyökereinkből, hagyományainkból merítkezik. Megpróbáltam most is, amikor előadást tartottam a környékből összegyűlt nagyon ügyes hímzőknek, hogy értékeljük azt a kincset, amink van, vigyük tovább és építkezzünk belőle.

Szabó Gizella

Szabó Gizella, a topolyai Orhidea kézimunka egyesület elnöke ötödmagával érkezett a szombati hímzőtanfolyamra, és mint mondta, mindannyian nagyon elégedettek a látottakkal, hallottakkal. Személy szerint már kipróbálta a csomós hímzést, de teljesen más formában: − Hallottunk már róla, van, aki csinálja is nálunk, de mindig jó új tapasztalatokat szerezni, mindig vannak új ötletek. Mintákat is kaphatunk, és átadhatjuk a többieknek, akik meg szeretnék tanulni.

A topolyai csoport vezetője hozzátette, az elméleti részben a gömöri hímzés eredetéről hallgattak beszámolót, és arról, hogy mivel lehet párosítani ezt a gyönyörű kézimunkát, a gyakorlati részben pedig a csomók kialakításáról, egybekötéséről volt szó.

A kérdésre, hogy mennyire nehéz megtanulni ezt a fajta hímzést, elmondta, nem túl nehéz, ugyanis ezúttal is gyakorlott, ügyes kézimunkázó asszonyok jöttek össze, akik mögött sok évtizedes tapasztalat áll, tudják, mit és hogyan kell elsajátítani.

Major Márta

A bácsfeketehegyi Hestia Nők Egyesületének elnöke, Major Márta elmondta, nem klasszikus műhelymunkáról van szó, hanem egy olyan összejövetelről, amelyen az elmélet és a gyakorlati rész szorosan összefőződik.

− Szerintem nagyon érdekes a mai nap, különleges is, mert nemcsak egy sima műhelymunka, hogy most leülök és hímezek, hanem egy kicsit belátást kaptunk a történelmi részébe is az egész hímzésnek, és nagyon is tetszik, hogy más módon próbálják megmutatni, vagy bevezetni bennünket egy-egy adott tájegységnek a hímzésébe.

A látogatók a tanfolyammal egybekötött műhelymunka, továbbá a délután folyamán az iskolában tartott Aranycitera kísérőrendezvényeként a Vajdasági Magyar Foklórközpont 2014/2015-ös évben végzett szövők és gölöncsérek vizsgamunkáiból láthattak egy nem mindennapi kiállítást.

Kiállított szőttesek

Kézimunka műhelymunka 2016. május 14. képek

Kézimunka műhelymunka 2016. május 14. képek

Kézimunka műhelymunka 2016. május 14. képek

 

Paraczky László