HRVOJE POLAN FOTÓKIÁLLÍTÁSA ÚJVIDÉKEN
Az apa, aki lehajtott fejjel magához szorítja könnyes szemű gyermekét, a katonai hordágyon fekvő két-három éves kisfiú és a körülötte véres papucsban, cipőben álló felnőttek, a bomba becsapódástól porosodó, üres tekintetű arcok, talpig feketébe öltözött iraki nő, aki hóna alatt egy fehér plüssmacit visz a szögesdrót mellett, fehér lepedővel letakart holttestek egy kiégett hullaházban, csak néhány olyan fotó a döbbenetes és megrázó kiállításról, amely az elmúlt hétfőn nyílt az Újvidéki Rádió M Stúdiójában.
Az értelmetlen mesék elnevezésű fotókiállításon 44 db 50×70 cm-es fekete-fehér technikával készült fénykép látható. A kiállítás négy részből áll, a fotók pedig az iraki háború, a Gázai-övezet, a nyugati partvidék és a tovarniki határátkelőn kialakult helyzet egy-egy apszurd pillanatát örökítik meg különböző időszakokban.
A kiállítás szerzője Hrvoje Polan, hadifotós a megnyitón elmondta, a képek megrázóak éppúgy, mint a körülöttünk lévő valóság, és ez volt a célja: − A valóság, hogy a gyerekek és civilek kegyetlen áldozatai minden háborúnak, megrázó és szörnyű. A látogatók maguk döntsék el, hogy mi a fotók üzenete. Szerintem ezt át kell élni – mondta.
A megnyitón Želimir Žilnik filmrendező kiemelte, a berlini fal leomlása után mindenki azt gondolta, egy szebb jövő köszönt ránk, negyed évszázad után viszont látjuk, hogy az egyre dramatikusabb és veszélyesebb. A fotókon szereplők a megsemmisítés és a düh ötvözetének egy-egy pillanatát tárják elénk: − Erről kell elgondolkodniuk azoknak, akik a politikát és a hadsereget vezetik. Sajnos, saját példáinkon át volt szerencsénk megismerni az egészet. Ez az elit a legrosszabb a saját etnikai közösségében, és ez a mi szerencsétlenségünk – mutatott rá a rendező.
A kiállítás részeit a fotók mellett rövid felvezető szöveg kíséri, amelyből megtudható, hol és melyik konfliktus idején készültek.
Az első rész a gázai háborús övezetben élő gyerekek szenvedéseit tárja elénk. Gáza az egyik legsűrűbben lakott, ugyanakkor legszegényebb övezet a világon. Az itt lakók 60 százaléka 19 évtől fiatalabb. Az Egyesült Nemzetek Szervezete statisztikai adatai szerint az itt élő gyerekek 80 százalékának valamilyen rendellenessége van, ugyanis a kialakult „élmények” később sem tudnak összekapcsolódni, hanem befagyott emléktöredékek alakulnak ki, amelyek aztán poszttraumás stressz zavarhoz vezetnek.
A második rész az Irak elleni amerikai megszállásról szól, amelynek kiváltó oka az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverek előállítása. Erről soha semmilyen bizonyíték nem került elő, és mint Kofi Annan, egykori ENSZ főtitkár többször is kiemelte, Amerika egyszerűen illegális inváziót hajtott végre Irak ellen. Irakban egyébként a háború halálos áldozatainak száma elérte az 1,4 milliót, és több, mint 4 millió ember kényszerült elhagyni otthonát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elemzésből kiderül, hogy az iraki háború súlyos, életre szóló nyomokat hagyott az ott élő gyerekek mintegy 70 százalékánál.
A kiállítás harmadik része a nyugati partvidéken lévő ciszjordániai fal történetét és szerepét tárja elénk. A „Medecins du Monde“, a „Red Crescent“ ésa „Physicians for Human Rights“ szervezetek felmérései alapján mintegy 150 ezer palesztin gyermek él embertelen körülmények, egészségügyi és oktatási intézmények, továbbá víz nélkül.
A negyedik rész az aktuális, humanitárius probléma, a balkáni menekültek útiránya, a felnőttek és gyerekek szenvedései a több ezer kilométeres, ismeretlen vidéken át történő, háború elől való menekülés, amely főleg a gyerekeken hagy mély nyomot. 2015-ben megközelítőleg egymillió menekült érkezett Európába, több mint 4000 megfulladt útközben. Minden negyedik menekült gyermek fiatalabb 12 évnél.
Az újvidéki kiállítást a Vajdasági Rádió és Televízió és a Vajdasági Polgári Központ szervezte.
Hrvoje Polan
Több mint 25 éve foglalkozik hír, dokumentum és hadifotózással. Olyan kiadóházaknak dolgozott, mint a Slobodna Dalmacija, a Reuters és az Agence France Presse. Fotói a világ vezető lapjainak oldalain jelentek meg (IHT, The Guardian, Newsweek, Time, Der Spiegel, Le Monde, BBC, India Times). Hadifotósként megörökítette az egykori Jugoszláviában, továbbá Irakban, a Gázai övezetben stb. folyó háborúk és azok következményeinek egy-egy mozzanatát. Több csoportos és egyéni kiállításon láthatták alkotásait. Egy általa készített fotó bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumában az első 100 legjobb alkotás közé.
P. L.
