Kisebbségek a szomszédságban- riportsorozat

Szenttamas.rs

 

„Beleszülettem a kisebbségi sorsba”

Hogyan élnek a magyar kisebbségek a szomszédságban?

Riportsorozat Szlovéniából

3. rész:

Bemutatkozik a ljubljanai József Attila Kulturális Egyesület

(1. rész)

A ljubljanai Balassi Intézetben hétköznaponként egész nap zajlik az élet. Fiatalok jönnek, mennek, csörögnek a telefonok, az alkalmazottak fogadják az érdeklődőket, útbaigazítások, tanácsok követik egymást. Balogh Zsuzsával, a helyi József Attila Kulturális Egyesület elnökasszonyával korábban már sikerült néhány percet beszélgetni az egyesület magalakulásáról és munkájáról, de a hosszabb interjút inkább egy későbbi időpontra, az esti órákra beszéltük meg, amikor már minden elcsitul az intézetben. S valóban, a nyugodtabb légkörben tea és kávé mellett összeállnak a mozaikkockák a szlovén fővárosban tevékenykedő magyar egyesületről.

− A József Attila Egyesület a Ljubljanában és tágabb környékén élő olyan magyar, magyar ajkú és magyar származású embereket tömöríti, akiknek fontos a magyar nyelv és a kultúra ápolása, valamint a nemzettársakkal való élő kapcsolat gondozása. Az egyesület célja a tagok nemzeti identitástudatának megőrzése. Lévén, hogy Ljubljanában nem élt és nem él őshonos magyar kisebbség, diaszpóra egyesületként tartjuk magunkat számon. Az egyesület 2008-ban alakult és három alapító tagja volt.

A szlovén fővárosban Petőfi Sándor néven már korábban, 1964-től működött egy hasonló egyesület, melynek tagjai elsősorban a Vajdaságból munkavállalás vagy egyetemi tanulmányok végett ide települt emberek voltak. Tömörítette ugyanakkor a hasonló célból a fővárosba költözött muravidéki magyarokat is. Az egyesület tagjai között jelen vannak az itt élő vajdasági és muravidéki magyarok, illetve azok leszármazottai. A határok megnyílásának és az Európai Unión belüli migrációnak köszönve az utóbbi években ugyanakkor jelentősen megnőtt a Magyarországról ide költözött, itt dolgozó vagy ide házasodott magyarok száma. Ezt örömmel vesszük, mert ez úgymond „feldúsította” az egyesületet. Pozitív dolognak számít, hogy elsősorban az ifjabb vagy középkorú gyermekes családokról van szó, a régebbi „petőfis” egyesületi tagokkal szemben. Jelenleg 53 tagunk van, ehhez hozzá kell számítani a tagok családtagjait, továbbá az egyesület barátait, akik kapják a meghívóinkat, de nem mindig járnak el a rendezvényeinkre. A tagsági státusz az éves tagsági díj befizetésével jár, valamint szavazati és választhatósági joggal az egyesület vezetőségének megválasztásakor. Az egyesületnek hét vezetőségi tagja, ezen belül egy elnöke, egy alelnöke és egy titkára van. Felügyelő bizottsága háromtagú. A választó közgyűléseket évente tartjuk. Saját helyiségeink nincsenek, rendezvényeink túlnyomó többségének a ljubljanai Balassi Intézet ad otthont. Tárgyainkat, irattárunkat is itt tartjuk. Egyesületünk működtet egy délutáni magyar iskolát, ahova az egyesület tagjainak gyermekei és unokái heti két iskolaóra keretében magyar- és zeneórára járhatnak.

A támogatásokat illetően elmondta, munkájukat egyelőre három forrásból támogatják: − A legfontosabb a magyarországi Bethlen Gábor Alapítványtól kapott támogatás, amelyre évente pályázunk. A szülők csekélyebb összeggel hozzájárulnak az iskola működéséhez, a harmadik forrásunk a tagsági díjakból befolyó pénz. Egyesületünkben érdekes programok kínálatával és rendezvények, összejövetelek szervezésével igyekszünk nyelvünket és kultúránkat ápolni. Összejöveteleinkre a kisgyermekektől a nyugdíjasokig mindenkit szeretettel várunk. Szívesen látjuk a meghívottak családtagjait is, nemzeti hovatartozásuktól függetlenül – mondta Balogh Zsuzsa, akivel rövid kávé és teaszünetet követően úgy döntöttünk, hogy a rendezvények felvázolását megelőzően az egyesület által működtetett délutáni magyar iskola részleteiről beszélgetünk.

Az egyesület elnöke elmondta, a délutáni magyar iskolában a tagok gyermekei és unokái hetente egyszer két tanóra keretében tanulhatják a magyar nyelvet, ismerkedhetnek a magyar kultúrával, illetve a főbb történelmi évfordulókkal. Az iskolában énekórát és zenei foglalkozást is szerveznek. A tanítás helyileg egy ljubljanai általános iskolában (Livada Általános Iskolában) van csütörtöki napokon 17.00 és 18.30 óra között. Négy, szakmailag jól felkészült oktató foglalkozik a gyerekekkel. Fizetésükre a szlovén oktatási minisztérium biztosítja az eszközöket. Az iskolát rendszeresen látogató gyermekek számára igazoljuk az iskolába járást, így szüleik igényelhetik a Szülőföldön magyarul alapból járó anyaországi támogatást:

− A 2018‒19-es tanévben 28 tanuló látogatta az iskolát. Oktatóink az általános iskolás korosztályt életkoruk és magyar nyelvtudásuk szintje szerint három csoportra osztották. Ezentúl havonta kétszer önkéntesen a középiskolás korosztállyal is foglakozik egy oktató. A csoportot mindössze 4-5 diák látogatja, de lelkesedésük az órák iránt igen nagy. Igény mutatkozott arra, hogy az óvodás korúakat is valamilyen szinten egybefogjuk. Velük a tanórák ideje, illetve azalatt, amíg a nagyobb testvérek az órákon vannak, a szülők foglalkoznak. A foglalkozásokon mondókák, kiolvasók, mesék hangzanak el, a gyermekek ezek segítségével ismerkedhetnek a magyar nyelvvel, fejleszthetik az otthon szerzett magyar tudásukat. A tinik korosztályának egyesületünk egyik pedagógus tagja, Herman László, aki egyben az egyesület alelnöke is, egy-két úgyszintén lelkes szülő segítségével a Muravidéken év végi nyári tábort szervez. A táborok az utóbbi években diákcserévé nőtték ki magukat, melyeknek keretében évente cserélkezve gyermekeink ellátogatnak a szlovákiai Marcellházára, vagy pedig az ottani gyermekek egy kisebb csoportját fogadják Ljubljanában és a Muravidéken. Szem előtt kell tartani, hogy a gyermekek esetében főként a második itt élő generáció tagjairól, ez mellett több esetben vegyesházasságban született gyermekekről van szó, akik csak otthon, esetenként ott is csak az egyik szülőtől hallanak magyar szót. Erre való tekintettel egyeseknek már az is sokat jelent, hogy időnként magyar közösségben lehetnek, egymás közt magyarul társaloghatnak. Ezzel jár kéz a kézben az is, hogy a fent említett ünnepekre és rendezvényekre való készülés iskolánkban elősegíti a közösségi élmény megteremtését, ez pedig erősíti a hovatartozás tudatát, és a nemzeti identitástudat megőrzését – mutatott rá a József Attila Kulturális Egyesület elnökasszonya.







 

(Folytatjuk)

 

Paraczky László

 

A projektum a Vajdasági Autonóm Tartomány, Tartományi Kulturális, Tájékoztatási és Vallásügyi Titkárság támogatásával valósul meg