Önkormányzat

Lezajlott a szenttamási községi képviselő-testület 17. ülése

 

A szenttamási községi képviselő-testület sorrendben 17. rendes ülését 2014. június 5-én 6 napirendi ponttal 14 órai kezdettel tartották. A képviselők a csütörtöki ülés elején megvitatták és elfogadták az előző ülés jegyzőkönyvét, határozatot hoztak a 2013. évi községi költségvetésről, valamint a Graditelj Közvállalat szintén 2013. évi pénzügyi beszámolójáról, továbbá a vállalat keretén belül a megvalósított nyereség elosztásáról. Ugyancsak határozat született a Graditelj Közvállalat idei pénzügyi tervének első módosításáról.

 

A 2013. évi községi költségvetés zárszámadásáról, a jelenlévőknek a Községi Gazdasági Költségvetési és Pénzügyi osztály vezetője, Szögi Erzsébet adott bővebb tájékoztatót. Mint mondta, tavaly december 31-vel bezárlólag a bevételek és kiadások közötti különbség 5 millió 29 ezer dinárt tett ki. Ami a  tervezett bevételeket illeti, a tervezett 547 millió dinárból mintegy 530 milliót sikerült megvalósítani, ami csaknem 97%, a tervezett kiadások 547 millió dinár helyett 540 millió dinárt tettek ki, ami csaknem 99%: – Az egyik legjobb zárszámadási költségvetés van mögöttünk az elmúlt 11 közül – tette hozzá a pénzügyi osztály vezetője. Külön kihangúlyozta, hogy a község az elmúlt időszakban nem keveredett adósságokba, ami ugyancsak hozzásegített a pozitív pénzügyi mérleghez. Mint mondta, négy olyan bevételi forrása van a községnek, amelyből az eszközök kizárólag célezközként használhatók fel. Az első az állami földek bérbeadásából származó bevétel, amelyet a Mezőgazdasági Minisztérum törvénnyel szabályoz. A második a község területén található kőolaj kiaknázása után kapott pénz, amelyet a tartományi illetékes titkárság programjával összhangban szabad elkölteni. A harmadik bevételi forrás az úgynevezett öko-adó, amely bevétel a környezetvédelmi tervezetben előlátott konkrét programokra fordítunk, és erről is kötelesek vagyunk értesíteni az illetékes minisztériumot. Ugyanez a helyzet a negyedik bevételi forrással is, ami a közlekedési kihágások megfizettetéséből ered, és ami ugyancsak célezközként használható fel. A költségvetést egyébként átellenőrizte egy belgrádi független pénzügyi ellenőr is, aki objektív értékelést adott az egész dokumentációról, a véleményét pedig a küldöttek is megkapták.

Radivoje Paroški, az ellenzékben lévő Szerb Haladó Párt egyik képviselője felszólalásában kitért arra, hogy a tavalyi költségvetés nem eléggé részletes. Szerinte sok olyan tézis van, amely az egyszerű polgár számára nem érthető, azaz túlságosan zsúfolt, nem látszik pontosan, avagy tételenként, hogy mire költötték az adófizetők  pénzét.

– A községi költségvetést illetően több olyan dolog is van, amelyen mindegyikünk elgondolkodhat, amikor  a községi kassza feltöltéséről, illetve a pénzek elköltéséről van szó. Gondba ejtők az olyan tények, hogy az ingatlanok utáni csak 76 százalékban, a gépjárművek utáni kommunális illeték 55 százalékban, az ökológiai illeték 79 százalékban, az építkezési telkek után járulék 59 százalékban, a községi adminisztrációs illetékek 21 százalékban stb. lettek befizetve. Egyértelműen feltevődik a kérdés, hogy az említett illetéket magasságáról, vagy valami másról van e szó. Ugyanis, ha valaki nem fizeti be a gépjármű vagy éppen a mezőgazdasági gép bejegyzésekor az adót, ez azt jelenti, hogy lejár a forgalmi engedélye, ha pedig ez bekövetkezik, nem tudja tovább a járművét, illetve traktorát használni. Magyarán, nem tud termelni, csökkennek a lehetőségei az újratermelésre, és automatikusan csökken az életszínvonala is – mondta a haladók képviselője. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségvetésből az derül ki, hogy kultúrára és az oktatásra szánt eszközök is jelentősen csökkentek, ez pedig megengedhetetlen. Milena Alargić (SZHP) képviselő szerint a költségvetés szűkös, nem áttekinthető és hiányoznak belőle a konkrét részletek. Példaként felhozta, hogy csak egy tételben szerepelnek és együtt a civil szervezeteknek nyújtott támogatások, pedig jó lenne pontosan tudni, hogy melyik szervezet mennyi pénzt kapott a büdzséből és mire.

– Mi csak képviselők vagyunk, nem pedig közgazdászok, akik egyből felismerik az ilyen bonyolult és összetett elszámolási rendszert, mint ez a mostani költségvetés – mondta az ellenzéki képviselő.

Az ülés folytatásában az ellenzék magyarázatot kért arra, hogy a községi képviselő-testület ülését miért nem közvetíti élőben a helyi rádió. A kérdésre a polgármester válaszolt, aki kiemelte, hogy a médiaház egyetlen számlát sem nyújtott be a tavalyi évre a községnek, viszont tudomása van arról, hogy a község a közvetítésekért és a községi hirdetésekért adósa ennek a vállalatnak. Arról, hogy az ülést nem közvetítik a rádió igazgatója döntött.

– Az elmúlt időszakban csak előszámlákat kaptunk, ami alapján nem tudunk fizetni és pénzt utalni, csakúgy, mint különböző megbeszélések, megegyezések alapján sem. Nekünk tisztán kell látni, hogy mire költjük a pénzt, és ezzel az adófizetők felé el kell számolnunk. Ehhez viszont nélkülözhetetlen az, hogy a rádió konkrét számlákat nyútson be a községnek az elvégzett szolgáltatásaiért – mondta felszólalásában Zoran Mladenović polgármester. Hozzátette: – Az, hogy a magánkézen lévő médiumnak egy adósság miatt zárolva van a számlája, már nem a községre tartozik, mint ahogyan az sem, hogy a számlák után adóznia kell, hiszen ez természetes és törvényes dolog. Nem arról van tehát szó, hogy mi nem akarunk fizetni, hanem arról, hogy az összegek átutalásához számla kell. Amíg nem kapunk számlát az elvégzett közvetítésekről, hirdetésekről és egyéb szolgáltatásról, addig a rádiónak nem tudunk fizetni. Ami pedig a községi képviselő-testület üléseinek élő közvetítését illeti az elkövetkező időszakban, erre hamarosan egy pályázatot jelentetünk meg, amelyre várjuk a környező községek médiaházainak jelentkezését is, hiszen sehol sincs előírva az, hogy a közvetítést kizárólag a helyi rádiónak kell végeznie – magyarázta a polgármester.

A csütörtöki községi képviselő-testületi ülés valamivel több mind másfél óra után a képviselői kérdésekkel zárult.

 

Paraczky László