Önkormányzat

Lezajlott a szenttamási KKT 22. ülése

Mintegy másfél órát vitáztak egyetlen napirendi pontról december 18-án a szenttamási képviselők a képviselő-testület sorrendben 22. ülésén. A többi 18 napirendi pontot szinte vita nélkül és szavazattöbbséggel elfogadták. A vita ezúttal is a pénzről szólt, a téma pedig a 2015. évi községi költségvetés volt. Annak fontosabb tételeiről a jelenlévőknek a Községi Gazdasági Költségvetési és Pénzügyi Osztály vezetője, Szögi Erzsébet adott bővebb tájékoztatót. Mint mondta, a mutatók a valós helyzetet igazolják, úgy a kiadásokat, mint a bevételeket illetően.

Az ellenzéki Demokrata Párt egyik képviselője szerint a költségvetés összeállításakor az illetékesek túlságosan is elbizakodtak, hiszen csak az adóból 103 millió dináros bevételt láttak elő, ami szerinte nem reális, mert a község polgárainak betevő falatra is alig van pénzük, nem tudják mindannyian az adót fizetni. Szerinte jó lesz, ha az előlátott összeg 65 százalékban megvalósul. Ugyanakkor a kiadásokat illetően is jócskán volt kifogásolnivalója. Például azt a tételt említette, hogy a civil szervezetek részére jövőre 18 millió dinárt terveznek költeni. Szerinte ezt a pénzmennyiséget a felére kellene csökkenteni, azaz a másik felét az oktatásra fordítani. Ugyancsak kevesli a községi ösztöndíjak kifizetésére előlátott 3 millió dinárt, hiszen, mint mondta, ez az összeg 2011 óta nem változott, így jövőre legalább a kétszerese kellene, hogy legyen. Ugyanakkor a gimnázium részére előlátott pénzösszeget is növelni kellene, hogy az intézmény hatásköre bővülhessen, azaz az általános gimnázium mellett itt szakirányú képzéseket is indíthassanak, mert a különböző mesterségek iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik: – A másik oldalról nézve viszont fennáll annak a veszélye, hogy az állam takarékossági okokra hivatkozva felszámolja a kisebb településeken lévő gimnáziumokat, így ha nem lépünk időben, a bíróság elvesztése után elveszítjük majd ezt az oktatási intézményt is – magyarázta a képviselő. Kifogásolta továbbá azt is, hogy a vállalkozások fejlesztésére mindössze egymillió dinárt láttak elő, holott szerinte a kis- és középvállalatoknak kellene képezni a község gazdasági alapját.

A felvetésekre a polgármester, Zoran Mladenović reagált, aki elmondta, hogy a büdzsé 37 százalékát befektetésekre látták elő. Mint mondta, utánajárt, hogy az előző hatalom a költségvetésből 4–5 évvel ezelőtt mennyi pénzt választott le befektetésekre, de nem talál semmilyen erre vonatkozó adatot. Az elnök emlékeztetette a képviselőket, hogy amikor átvették a hatalmat a községben, 129 millió dinár bejegyzetlen adósságot „örököltek”, ezen kívül 700 ezer euró kölcsönt is, amelynek részleteit a mai napig törleszteniük kell. Ezeken kívül pedig 450 ezer dinárt kell havonta a munkásolimpia előkészületeire szánni. A jövő évi büdzsé összeállításakor ezeket a tényeket szem előtt kellett tartani – mondta a polgármester.

– Amikor a civil szervezetek pénzeléséről beszélünk, az ellenzéki képviselő felvetette, hogy sok pénzt kapnak a költségvetésből. Emlékeztetni kell a polgárokat, hogy ide tartoznak a különböző sport- és kulturális egyesületek, a nyugdíjasok szervezete és mindazon civil egyesületek és szervezetek, amelyeknek nincs saját bevételük, de a legtömegesebbek a község területén és természetesen dolgoznak, eredményeket mutatnak fel. Ami pedig az oktatást illeti, két nappal ezelőtt fizettünk ki 210 ösztöndíjat a községben. Mindazokat az eszközöket, amelyeket az oktatási intézmények vezetői igényeltek a jövő évre, teljes egészében indokoltnak tartjuk és jóváhagytuk, tehát belekerültek a 2015. évi kölségvetésbe. Nem reális kritika tehát ez azok részéről, akik annakidején szinte semmit sem tettek a községben az oktatási intézményekért. Csak emlékeztetni szeretném a jelenlévőket, hogy amikor hatalomra kerültünk, a turiai iskola beázott, a tantermekben felszakadozott a padlózat, a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola ugyancsak beázott, a Vuk Karadžić iskolában tönkrementek a vizesgócok, továbbá a nádaljai iskolába és a gimnáziumba is mintegy 25–30 millió dinárt kellett befektetni ahhoz, hogy azok újra működőképesek legyenek – mondta Zoran Mladenović. Hozzátette: – Ahelyett, hogy az akkori önkormányzat kerámiából készült pálinkásüvegeket vásárolt, a pénzt inkább az oktatási intézmények felújítására kellett volna költenie, akkor most nem lennének részükről ezek a kritikák.

A vita után a 2015. évi költségvetést szavazattöbbséggel elfogadták. Az ülés folytatásában szinte vita nélkül került elfogadásra  a kommunális illetékekről szóló határozat módosítása, a községi közigazgatási illetékekről szóló határozat módosítása, az idegenforgalmi adóról szóló határozat második módosítása, a szolgálati lakásokról és lakóházakról szóló alap működésének megszűnéséről szóló határozat, a Graditelj Közvállalat alapító okiratának módosítása, a Graditelj Közvállalat 2015. évre vonatkozó munkatervezete, Szenttamás Község Településrendezési és Építési Igazgatósága Közvállalatának 2015. évre vonatkozó munkatervezete, Szenttamás 2015. évre szóló, szociális védelemre vonatkozó tervezete, a Népkönyvtár 2015. évre vonatkozó munkaprogramja, a Kultúrotthon jövő évre vonatkozó munkaterve, a szenttamási Sport és Üdültetési Központ jövő évre vonatkozó munkaterve, valamint a szenttamási és turiai Helyi Közösségek 2015. évi munkatervei. Határozat született továbbá a községi jogvédő kinevezéséről, a Népkönyvtár új felügyelőbizottságának kinevezéséről, és elfogadták a 2014. évi jégvédelmi rendszer működéséről szóló beszámolót. Az ülés végén képviselői kérdések is elhangzottak. Zoran Janković (DP) az illetékesektől arra kereste a választ, hogy mennyibe került a községnek az utcai világítás egyes részeinek ki- és bekapcsolása, és mennyi pénzt sikerült megspórolni azzal, hogy csak minden második égő világított az utcákon. A kérdésre Zoran Mladenović, polgármester válaszolt, aki elmondta, hogy a ki- és bekapcsolási költségek levonásával a községnek 860-870 ezer dinárt sikerült ilyen módon megtakarítani. Aleksandar Jojkić, képviselő, mint mondta, nem kapott kielégítő választ az előző ülésen feltett kérdéseire, ezért újra kérdezni: Mire költötték el 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben az állami földek bérbeadásából származó bevételt, továbbá mely kataszteri egységekben épültek ki a vízlecsapolási árkok, ki volt a kivitelező, és ki a felelős az elvégzett munkálatokért? A képviselő elmondta, hogy Szenttamás Község Településrendezési és Építési Igazgatósága  Közvállalatától azt a választ kapta, nincsenek arra vonatkozó hivatalos adatok, hogy a határban 2012 közepéig  dűlőutakat és árkokat építettek volna.

Aleksandar Jojkić elmondta, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint erre a célra 2010-ben több, mint 65 millió dinárt láttak elő, ami akkoriban 632 ezer eurót tett ki. A vízlecsapolási árkokat akkoriban 5 kilométer hosszúságban tervezték megépíteni, erre 7,5 millió dinárt, azaz 72 ezer eurót, a dűlőutak rendezésére és a sárrázó utak kiépítésére mintegy 35 kilométer hosszúságban pedig 288 ezer eurót láttak elő. A mezőőrszolgálat felszerelésére 9,5 millió dinárt, az „egyéb” költségekre pedig 10 millió dinárt láttak elő, ami akkor 99 ezer eurónak felelt meg. A képviselő feltette a kérdést, hogy 2010-ben mire költötték az említett eszközöket.

A szenttamási KKT csütörtöki ülése valamivel több, mint két órát tartott.

Paraczky László