szenttamási temető

Művelődés

Szenttamas.rs

 

Bemutatták a Jelenbe áthajló múlt című kötetet Szenttamáson

 

Az idén a magyar kultúra napjára jelent meg dr. Káich Katalin legújabb kötete, a Jelenbe áthajló múlt. A kötetet a szabadkai Életjel Kiadó 50 éves fennállásának évében, 2018. május 25-én a szenttamási Népkönyvtárban is bemutatták. A szerző mellett jelen volt Dévavári Beszédes Valéria, a kiadó vezetője és dr. Beke Ottó, a rendezvény moderátora. Mint elhangzott, a Jelenbe áthajló múlt korábban itthon és külföldön publikált tanulmányokból és új írásokból áll, a kötet írásait pedig három fejezet fűzi össze. Az első fejezet a Mérföldkövek az ezredfordulón címet viseli, a szerző az itt megjelent írásokban ma is gyakran felmerülő kérdéseket és problémákat boncolgat. Így témaként felvetődik a nemzeti kultúra és történelem, a kisebbségi és az európai lét, a tradíció és változtatás, a regionalizmus és egyetemesség problematikája. A második fejezetben, az Olvasmányok vonatkozásában rövidebb esszéket olvashatunk, míg a harmadik rész, a Varia főleg művelődéstörténeti kutatásokat tartalmaz.

A kötetet történetét és tartalmát összefoglalva Káich Katalin, aki egyébként az irodalomtudományok doktora és professzor emerita, kiemelte, hogy 2017 elején Dévavári Beszédes Valéria, a szabadkai Életjel Kiadó felelős kiadója és sorozatszerkesztője közölte vele, válogatott tanulmánykötetet szeretne kiadni: ‒ Valahogy úgy voltam vele, hogy ami már egyszer megjelent, azt nem jelentetem meg újra. Persze eddig sok kiadványban, különböző folyóiratokban, a Hungarológiai Intézet Közleményeiben, a Tanulmányokban, újságokban, irodalmi mellékletekben megjelentek a nemzetközi filológiai konferenciák anyagai, és én ezzel elégedett voltam. A kiadó továbbra is erősködött egy összefoglalón, közben pedig kifejtette, hogy azokra a tanulmányokra gondol, amelyek külföldi folyóiratokban, illetve gyűjteményes kiadványokban jelentek meg. Külön ragaszkodott a Savoyai Jenőről írt dolgozatomhoz, amelyet a zentai csata 300. évfordulója alkalmából szervezett tanácskozáson olvastam fel. Nagyon rácsodálkoztam, mert ez már egy tanulmánykötetben megjelent, sőt Debrecenben is elkérték tőlem, és ott is megjelent. Miután megválasztottak a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánjának, elég gyakran tartottam előadásokat magyarországi és felvidéki egyetemeken, ahol esszészerű tanulmányokat adtam elő, s ezek soha nem jelentek meg. Így született meg tulajdonképpen a döntés, hogy könyv formájában betekintést adok az olvasóközönségnek azokról a témákról, amelyekkel foglalkoztam. Három részre tagolódik a kötet: vannak benne tudományos témákkal foglalkozó tanulmányok, esszétanulmányok és esszék is. Nagyon örülök, hogy ilyen formában megjelenhettek a tanulmányok, mert olyan témák szerepelnek benne mint az egyetemesség és provincializmus, az összetartozás, a kisebbségiség stb. Az utóbbival kapcsolatban megjegyzem, hogy magamat nem érzem kisebbséginek. Én egy ember vagyok, aki magyar, és nemzetiségként él Szerbiában. A Monarchia keretében 1868-ban nem kisebbségi törvényt hoztak meg, hanem nemzetiségi törvényt, és tudjuk, hogy ez kikre vonatkozik. Tehát ezzel a témával is foglalkoztam. Ez mellett vannak olyan tanulmányok, amelyek gondolkodókról, írókról szólnak, és olyan értelemben foglalkoztam velük, hogy személy szerint mit tanultam tőlük az életre vonatkozóan, mit tudtam a tanításukból beépíteni az életembe és ennek szellemében élni. Mindig azt szoktam mondani, hogy a jelent csak akkor tudjuk megérteni, ha megismerjük a múltat, s a jelenben választ a miértre csak akkor tudunk adni, ha azt a múlt és a jelen összefüggéseivel próbáljuk összegezni, összefogni – magyarázta a könyv szerzője.

A péntek esti könyvbemutatót a Gion Nándor Kulturális Központ és a Szenttamási Népkönyvtár szervezte.



 

P. L.