Szenttamás.rs

Népművészeti kiállítás a szenttamási Népkönyvtárban

Az Őseink Zenéje népzenei rendezvény egyik kísérőrendezvényeként

szombaton, január 19-én a szenttamási Népkönyvtárban kiállítás nyílt a népi iparművészeti alkotások első vajdasági zsűrizésének minősített tárgyaiból

2018. október 26-a és 27-e között a Hagyományok Háza vajdasági hálózata megszervezte az első Magyarországon kívüli minősítést, amelyre 34 vajdasági alkotó jelentkezett 120 alkotással.

A népművészeti zsűri tagjai: Mónus Béla, Hadikfalvi Andrea, V. Szathmári Ibolya, Nagy Gyöngyi és Jókainé Gombosi Beatrix voltak. Hagymányos Mesterremek kategóriában 12 alkotás kapott zsűriszámot, Hagyományos Míves Tárgy kategóriában 32, Modern Mesterremek kategóriában 9, míg Modern Míves Tárgy 20 alkotás lett. A zsűri döntése alapján 9 tárgy minősült ajándéktárgynak.

A nem mindennapi kiállítást a Népkönyvtár igazgatója, Kiss Éva nyitotta meg, a kiállítás jelentőségéről és a kiállított tárgyakról pedig a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa, Vázsonyi Csilla szólt bővebben, akivel az interjú is készült.

Miért van jelentősége a zsűrizésnek?

Tulajdonképpen azért, mert ez volt az első zsűriztetés Magyarországon kívül. Vajdaságban több kézműves van, aki eddig is zsűriztetett, és részt vett az ottani minősítéseken. Viszont sokszor nagy hátrányból indultak, hiszen ezeket a tárgyakat el kell vinni Magyarországra, ami sok időbe, pénzbe kerül, nagy a kockázat, hogy épségben eljutnak-e a termékek, és persze a határokon is át kell jutni, várakozni stb.

Mi a minősítés célja?

A cél az, hogy az alkotók képbe kerüljenek, hogy hol tartanak, mi az erősségük a szakterületükön, mit kell javítaniuk. A további cél pedig az, hogy bekerüljenek a szakmai körökbe, megismerkedjenek a szakértőkkel és az alkotótársaikkal, pályázatokat ismerjenek meg, egyszóval bekerüljenek a szakmai vérkeringésbe. Éppen ezért örömünkre szolgál, hogy nagy érdeklődés volt a vajdasági alkotók körében, és 34 alkotótól 120 pályamű érkezett be. Ebből 82-t elfogadott a zsűri és csupán 38-at utasított vissza, ami nagyon jó eredmény.

Milyen munkákról van szó, milyen alkotások dominálnak?

Amennyiben a műfaji megoszlást vesszük alapul, elég tarka a kép, és főleg a szőttesek dominálnak, amelyek a kiállításon igazán látványosak. Szép számban vannak még hímzések, nemezmunkák és csipkék. Igazi különlegesség is van, amely csak a mi területünkre jellemző, ez pedig a fonott csipke. Nagyon kevesen tudnak készíteni ilyesmit. Ezen kívül vannak vesszőből és fából készült munkák, gyermekjátékok, sőt hangszerkészítést is zsűriztek.

Amikor népi iparművészetről beszélünk, milyen véleményen vannak a szakemberek, mennyire tartjuk magunkat a hagyományos úton történő elkészítéséhez? Hogy még pontosabban fogalmazzak, mennyire tudjuk ezeket betartani, a kihalófélben lévőket pedig visszahozni?

Az igazán jó kézművesek úgy dolgoznak, hogy semmiben sem térjenek el a hagyományos munkától, motívumoktól, amelyek a mai, mindennapi életben is használhatóak. A zsűrizéseken is ezeket a szempontokat tartják szem előtt. Nagyon fontos a természetes alapanyagok használata, a termék jellegzetességeknek pedig felismerhetőnek kell lenni. Úgy a motívum, mint a különböző technikák használatában. Ugyanakkor az alkotóknak újításokat is kell alkalmazniuk, így például újabb tárgytípusok alkothatók hagyományos technikákkal.

Milyen az utánpótlás, elsősorban a fiatalok érdeklődése a hagyományos iparművészeti termékek előállítását illetően?

Ha a mostani zsűrizést vesszük alapul, és végignézzük a kiállítókat, nem lehet nem észrevenni, hogy a fiatalok ,,mezőnye” nagyon erős. Igazából nagyon törekednek arra, hogy eredetiek legyenek, és kövessék a hagyományokat. Viszont nagyon örülünk annak, hogy az idősek közül is fontosnak tartották, hogy részt vegyenek ezeken a megmérettetéseken, hiszen nagyon szépen, magas technikai szinten dolgoznak. Bízunk abban, hogy az idei évben újra jönnek, részt vesznek, ugyanis szeretnénk hagyományossá tenni Vajdaságban a zsűriztetést.

A szombati kiállításmegnyitón az alkalmi műsorban közreműködött Kovács Blanka, Molnár Zsolt és Salamon Ákos, akik vajdasági farsangi dalokat adtak elő.

A népi iparművészeti alkotások első vajdasági zsűrizésének minősített tárgyaiból álló kiállítás február 6-ig látogatható.