A zene az álmokig repítheti az embert
Zenével az álmokig elnevezéssel első alkalommal tartottak nemzetközi kórustalálkozót Szenttamáson. A rendezvény a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) által kiírt Együtt a közösségért elnevezésű pályázatának egyik nyertes projektumaként, szombaton, március 25-én a helyi Zsebszínházban került megrendezésre. A szervező a helyi Zora Városi Kórus, támogatója pedig a szenttamási önkormányzat.
A kórus vezetője, egyúttal a rendezvény főszervezője, Jasmina Stolić a több mint kétórás rendezvényt követően nem titkolta elégedettségét, hiszen a zenei rendezvény olyannyira elnyerte a közönség tetszését, hogy a jelenlévők az utolsó két dalt már talpon állva, nagy ovációval, hangosan tapsolták végig: ‒ Az ezt követő vastaps pedig már önmagáért beszélt. A közönség soraiból az idősebbek azt mondták, ehhez hasonlót még soha nem láttak Szenttamáson. A zene egy olyan művészet, amit az ember szívvel, lélekkel csinál, mindent belevisz, amit csak lehet. A kutatások azt mutatják, hogy a kórusban énekléskor az énekesek szívdobogása szinkronban van, és egy ritmusban ver. Nem tudom, hogy ez mennyire igaz, de szerintem mind a 200 résztvevő a színpadon ezt megtapasztalta, mert az utolsó két dal refrénjét szinte egyként, mintegy összeolvadva adtuk elő, és ezt a közönség is átérezte – mutatott rá a főszervező.
A szenttamási kórus mellett fellépett az orosházi Szokolay Bálint Madrigál Kórus Mosolygó Miklós vezetésével, továbbá a verseci Mihailo Pavlov Óvónőképző Főiskola és a belgrádi tanítóképző kar verseci kihelyezett karának énekkara és az újvidéki La Banda női tamburazenekar Julijana Jovanović vezetésével. A szólóénekesek Firuca Čina, Dragan Vučković, Tijana Debeljački és Kovács Blanka voltak.
Az est folyamán fellépett még Nikola Krivokapić (harmonika), Tóth Attila (dobok), Ivica Šajin (gitár), Danijel Stanojević (basszusgitár), Nevena Radović, zongora- és Dušica Nikolić flautaművészek és Aleksandar Aleksandrović, aki tarabukán játszott.
A rendezvény repertoárja igencsak tarka, ugyanakkor jól összeválogatott dalokból állt, ugyanis a fesztivál célja a különböző zenei irányzatok és zenei kultúra bemutatása és ápolása volt. Az estet a Zora kórus nyitotta meg szerb, magyar, orosz, bolgár, angol és latin dalokkal. A folytatásban a Szokolay Bálint Madrigál Kórus, majd a verseci kórusok népes csoportjai léptek fel. Magasfokú professzionális előadást mutatott be a La Banda női tamburazenekar, amely immár hagyományosan a Zora kórussal közösen is fellépett. Repertoárjukon közismert slágerek és filmzene is szerepelt. A rendezvény utolsó részében közös rock-pop produkcióra került sor, majd az össz kórus közösen adta elő a Hair című film egyik betétdalát, a Let the Sunshine in-t, továbbá a We are the Champions című slágert. Az utóbbiakat már állva tapsolta végig a közönség.
A szenttamási Zora városi kórus Jasmina Stolić, zenetanár és karmester kezdeményezésére alakult 2012-ben. A kórus elsődleges célja a zenekultúra, a kórusművészet megismertetése, népszerűsítése, a kórusművészeti tevékenységének támogatása, közösségének építése, hagyományainak ápolása, továbbá segítségnyújtás jótékonysági és karitatív rendezvények szervezése és azokon való közreműködés révén. Első bemutatkozásuk éppen egy humanitárius jellegű koncerten volt, ami egyúttal rámutatott az ilyen jellegű zenei felállás szükségességére. Az alapításuktól a mai napig közel 30 hangversenyt adtak hazai és külföldi közönségnek, több, egész estet betöltő önálló koncertjük is volt.
Jelena Đorđević, a belgrádi tanítóképző kar verseci kihelyezett karának végzős hallgatója elmondta, az egyetemi tanumányok megkezdésétől énekel a kórusban: ‒ 2014-től Jasmina Stolić a kórus karnagya, és nagyon jó az együttműködésünk a szenttamási kórussal. Tavaly a bijelinai Májusi Zenei Napok rendezvényen első díjat kaptunk, amire nagyon büszkék vagyunk, hiszen a kórus még csak néhány éve létezik ilyen formában. Az eddigi fellépéseink közül kiemelhető a verseci Nemzetközi Kerekasztal Találkozó, a szenttamási és verseci A zene mint ispiráció rendezvény, a verseci Találkozási Pont ünnepség, a főiskola újévi ünnepségsorozata stb. A kórusnak jelenleg mintegy 70‒80 tagja van, csaknem mindannyian 19‒25 év közötti fiatalok, és kivétel nélkül mindannyian szeretünk énekelni – mondta a verseci kórus egyik „legidősebb” tagja.
Mosolygó Miklós, a Szokolay Bálint Madrigál Kórus karnagya portálunknak elmondta, bár a zenekar állandóan maga választja meg karnagyát, őt annakidején Szokolay Bálint választotta, habár közben a kórust egy jó ideig más is vezette: ‒ A lényeg az, hogy ez egy olyan közösség, aminek a tagjai nagyon szeretnek énekelni. Vannak köztük pedagógusok, óvónők, nyugdíjasok. A közös az, hogy akiket a színpadon láttunk, minimum 20, de van, aki már 50 éve tagja a kórusnak. Mindebből pedig az vonható le, hogy tagjaink kitartóak, szorgalmasan dolgoznak, aminek meg is van az értéke. Minden évben fellépünk valahol külföldön is, van egy közös táborunk, ahol felkészülünk az éneklésekre, ugyanis az éves szereplésünk 13‒14 körül van, vagyis legalább egy havonta. Ebben van egy kórustalálkozónk, ahol már találkoztunk egyszer a szenttamási kórussal 2013-ban, illetve a környező városokból, településekről kisebb létszámú vendégkórust hívunk, ugyanis mi magunk is kicsik vagyunk. Hajdanán volt ez a kórus sokkal nagyobb is, akkor 40‒60 tagot számlált, de a kultúra a rendszerváltás után már nem dívik annyira, és nem is igazán finanszírozzák. Szokolay Sándor a 25 éves jubileumra írt egy szöveget, Ne hagyjátok az éneket! címmel, és mi nem hagyjuk. Két év múlva hatvanévesek leszünk. Az ötvenedik évfordulónkon egy csodálatos estet rendeztünk, akkor még élt Szokolay Sándor zeneszerző, általában egyházi műveket írt. Tőle ma nem hoztunk semmit, de hoztunk Petrovics Emiltől, aki nagybecskereki születésű volt, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc Díjas zeneszerző volt – magyarázta az orosházi zenekar karnagya. Hozzátette, Szokolay Sándor édesapja Szokolay Bálint alapította meg a Madrigál kórust, és nevét a mai napig is viseli az együttes, mely több Szokolay művet is műsoron tart.
Összegezve a kiváló hangulatú, pop, rock, örökzölt, egyházi és népzenenei produkkciókat, illetve azok ötvözetét, Jasmina Stolić elmondta, nagy kihívást jelentett a szervezés, továbbá a különféle zenei irányzatok egy rendezvény keretében történő bemutatása, s nem utolsósorban hangzása: ‒ Nagy bátorság kellett a fellépőknek ahhoz, hogy bebizonyítsák: a zene ihletet ad, felemel és biztosítja a jó közérzetet. Tele van a szívem örömmel, ami elegendő motivációt és erőt ad a folytatáshoz, hogy még jobban, többet gyakoroljunk, bemutassuk és megszerettessük az emberekkel a kórusének minden szépségét. Nagyon remélem, hogy a mostani fesztivált sikerül hagyományossá tenni, amihez újra támogatókra lesz szükség – mondta a főszervező. Jasmina Stolić egyúttal minden felépőnek megköszönte a részvételt, a kőolajipari vállalatnak és a községnek pedig a támogatást.
A fesztivált követően a színház túloldalán lévő gimnázium ünnepi termében a fellépők közösen ünnepeltek.
Paraczky László
