A 44/45-ös atrocitások áldozataira emlékeztek Nádalján, Verbászon és Szenttamáson
A szenttamási, nádaljai és verbászi magyarság november 2-án újra megemlékezett az 1944/45-ben meggyilkolt ártatlan magyar áldozatokról.
Nádalján, az ottani ártatlan áldozatok temetőben elhelyezett keresztjénél délelőtt 10 órakor koszorúztak. A kegyelet virágait először Vékony Beáta, polgármester-helyettes, Brasnyó Nándor, VMSZ szenttamási szervezetének elnöke, Paroški Krisztián, a VMSZ helyi szervezetének elnökségi tagja és Szokola Lajos, a szenttamási VMSZ Nyugdíjas Fórumának elnöke helyezte el. Őket követően az ártatlan áldozatok keresztkénél a szenttamási civil szervezetek képviselői, valamint a nádaljai és szenttamási polgárok rótták le kegyeletüket.
A verbászi megemlékezés délelőtt 11 órakor a Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templomban gyászmisével kezdődött. A szentmisét követően megkoszorúzták a verbászi tömegsírok közelében álló keresztet, végül gyertyagyújtással rótták le kegyeletüket az emlékezők. A kegyelet virágait először mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke helyezte el. Őt követően a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, Valka Károly, Kúla község alpolgármestere, majd Sinko Gabrijela, a verbászi községi tanács tagja, és Bógáncs Andrijašević Lívia a VMSZ helyi szervezetének elnöke koszorúzott. A fémből készült magas keresztnél kegyelettel adóztak még a helyi Szirmai Károly ME képviselői, továbbá az ártatlan áldozatok hozzátartozói.
A szenttamási római katolikus temetőben a megemlékezés 14 órakor a bejáratnál lévő keresztnél egyházi szertartással kezdődött, ahol 1996-ban emléktáblát helyeztek el az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett több száz magyar polgári áldozat emlékére. A Himnuszt az egyházi szertartás követte, amely keretében Zsúnyi Tibor atya kifejtette, a szomorú eseményekről és a kivégzettekről az egyháznak semmilyen hivatalos nyilvántartása sincs, ugyanis a szenttamásiak 1944 végén plébános nélkül maradtak: − Az akkori plébános német származású volt, és amikor bejöttek az oroszok, jobbnak látta, ha elhagyja a „süllyedő hajót”, és Kalocsára menekült. Egyszerűbben fogalmazva nem maradt az egyházban senki, aki anyakönyvezte volna a kivégzetteket, elhunytakat, eltűnteket, vagy legalább bármilyen nyilvántartást vezetett volna. Így a mai napig nincs hivatalos nyivántartásunk azokról, akik itt, a tömegsírokban nyugszanak – mondta a szenttamási plébános.
Az alkalmi műsor és a gyászszertartás után a tömegsíroknál a kegyelet virágait először dr. Csige Gábor, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja helyezte el. Őt követően a Magyar Nemzeti Tanács nevében Sárközi István koszorúzott. A szenttamási önkormányzat képviseletében a kegyelet virágait Dr. Ilija Gazepov és Szabados Fodor Beáta, a községi tanács tagjai helyezték el. A Vajdasági Magyar Szövetség nevében Brasnyó Nándor a párt községi szervezetének elnöke koszorúzott. A Vajdasági Magyar Szövetség Női-, Ifjúsági- és Nyugdíjas Fórum koszorúját Csúzdi Valéria, Vékony Beáta és Szokola Lajos helyezte el, a kishegyesi önkormányzat nevében pedig Kerekes Zoltán tanácstag rótta le kegyeletét.
Ezt követően a jelenlévők a második világháborúban Szenttamáson elesett és itt eltemetett, főleg bácskai településekről toborzott honvédek sírjánál emlékeztek, ahol az ártatlan áldozatok hozzátartozói és rokonai mellett jelen voltak a szenttamási civil és kulturális szervezetek képviselői is. A kegyelet virágait a VMSZ községi szervezete nevében Brasnyó Kornélia és Kovács Edina helyezte el.
Paraczky László
