Másodízben szervezett tanulmányutat középiskolások részére az MNT
Az Újvidéki Egyetem karaira és a szakfőiskolákra látogattak szombaton a vajdasági középiskolák harmadikos tanulói. A diákokat és kísérőtanáraikat Újvidéken a Mezőgazdasági Kar amfiteátrumában fogadták, ahol Petkovics Márta és Antal Szilárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának a tagjai mellett dr. Bagi Ferenc, a Mezőgazdasági Kar dékánhelyettese köszöntötte őket.
Üdvözlő beszédében Petkovics Márta kitért arra, hogy a diákok számára nagyon fontos lépcső a harmadik osztály vége, hiszen ilyenkor dől el, hova és milyen irányba lépnek tovább az életben: ‒ Számunkra és a vajdasági magyarság számára rendkívül fontos lenne, ha az itthoni tanulás, a Szerbiában való tanulás mellett döntenétek. E célból egy komplex ösztöndíjprogramot dolgoztunk ki, aminek ti is részesei vagytok. Éppen ezért nagyon szeretnénk, ha megismerkednétek az egyetem karaival – emelte ki az MNT képviselője. Hozzátette, Vajdaság területéről összesen 22 középiskolából érkeztek diákok, akiket a demonstrátorok elvezetnek azokra a karokra, amelyek után érdeklődnek, útközben pedig elmesélik, hogyan élik meg magyarként az újvidéki egyetemista életet. A megjelent egyetemi tanároknak nagyon szépen köszönjük, hogy szabadidejüket ránk szánják, ugyanis rendkívül fontos, hogy a harmadikos középiskolás diákok lássák azt, hogy magyarként is lehet vajdaságban továbbtanulni és igen magas pozíciót elérni a tudományok és a művészetek terén. Petkovics Márta elmondta még, hogy az MNT a tavalyihoz hasonlóan az idén nyáron is szervez felzárkóztató programot, a következő évben pedig magyar nyelvű felvételi felkészítő tanfolyamot tartanak 14 tantárgyból.
Dr. Bagi Ferenc utalta arra, hogy kevés egyetemi város hasonlítható az Újvidékihez, ugyanis kevés helyen van megszervezve az oktatás úgy, hogy az összes kar szinte lépésnyi távolságra van egymástól: ‒ Az orvosi karon kívül, ami a kórház közelében van, az összes kar itt van a Duna-parton. Ez lehetősége nyújt arra, hogy ne csak a karon belül barátkozzanak, ismerkedjenek a diákok, hanem a szomszédos karok hallgatóival is – mutatott rá a szaktanár. Elmondta még, hogy külön büszkék a Vajdasági Magyar Diákköri Konferenciára, amelyet itt szerveznek, továbbá felhívta a figyelmet az Újvidéki Színházra, ahol nagyon sok magyar előadás tekinthető meg. Végül emlékeztetett az Európa Kollégiumra és az ottani kedvezményes lakhatási feltételekre, amely egy újabb motivációja és fontos állomása a többéves itthon tanulásnak.
A Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékének vezetője, dr. Csányi Erzsébet elmondta, nagyon is fel tudják venni a versenyt a szomszédos egyetemi régiókkal: ‒ A Magyar Tanszéken általában 15‒20 hallgató tanul, és ezt a létszámot folyamatosan, több éve sikerült megtartani. Ennek ellenére úgy érzem, a vajdasági magyar felsőoktatási rendszer kiépítésével, továbbépítésével a többi régióhoz képest a vajdasági lemaradt a többi határon túli intézménnyel szemben, a háború miatt kimaradt egy nagyon fontos láncszem, vagyis az, hogy egy vajdasági magyar egyetemet hozzunk létre – mutatott rá a tanszékvezető. Elmondta, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar az egyetlen olyan teljesítmény, amit sikerült 2006-ban megalakítani, viszont tovább kell lépni: ‒ Azt hiszem, hogy ha ez az intézményrendszer tovább tudna növekedni, akkor csábító erővel bírna. Nemcsak olyan értelemben, hogy egyetemistákat tartana itthon, hanem a fiatal tanársegédek és káderek itthontartásában is perspektívát mutatna.
Ezt követően a diákok külön csoportokban, demonstrátorok kíséretében meglátogatták azt a kart, amelyik külön érdekelte őket. A diákokat, akiket demonstrátorok kísértek, minden karon egyetemi tanárok és tanársegédek várták.
A Magyar Tanszék zsúfolásig megtelt könyvtárban dr Csányi Erzsébet tanszékvezető köszöntötte a diákokat, dr. Bíró Anna képes beszámolójából megismerkedhettek a Magyar Tanszéken folyó tanításon kívüli tevékenységekkel, dr. Novák Anikó a tanszéki folyóiratokról, műhelyekről, dr. Horváth Futó Hargita pedig a cserediák-programokról beszélt. Dr. Dušanka Zvekić Dušanović, a Szerb Tanszék tanára a szerb mint környezetnyelv szakot mutatta be, a Német Tanszéken folyó oktatásról pedig két hallgató számolt be.
A több autóbusszal érkező diák a kora délutáni órákban ellátogattak az Európa Kollégiumba is, ahol megismerkedtek a bentlakásos élettel, a tanulási feltételekkel és a szabadidő eltöltésének módjaival. Itt rögzítettünk néhány véleményt:
Bencsik Bettina, a topolyai Dositej Obradovic Gimnázium és Közgazdasági Középiskola diákja még nem döntötte el, hol szeretne továbbtanuli, de elképzelhető, hogy Szabadkán vagy Újvidéken a Közgazdasági Karon: ‒ Nagyon tetszett a kampusz és az Újvidéki Egyetem különböző karjai. Hasznosnak találom az MNT kezdeményezését, egyedül az hiányzott, hogy még több konkrét információt kapjak a szakokról. Az Európa Kollégiumot is meglátogattuk, ahova azért is szívesen beköltöznék, mert kétszemélyesek a szobák, ami egyébként a kollégiumokban nagyon kevés helyen fordul elő.
Turi Orsolya ugyancsak Topolyáról, a Dositej Obradovic Gimnázium és Közgazdasági Középiskolából érkezett: ‒ Az a jó a kampuszban, hogy egy helyen van minden, lehet ismerkedni a többi kar hallgatójával is. Én Újvidéken, a Bölcsészettudományi Karon tervezem beírni az újságírást. Örülök, hogy részt vehettem a demonstráláson, és hogy az Európa Kollégiumba is ellátogattunk, ahol szívesen laknék a tanulmányaim alatt, hiszen nagyon szép és rendezett. Sajnáltam, hogy nem hallottam elég tudnivalót az újságírói szakról.
A szabadkai Korhecz Dalma az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karának és a Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékének hallgatója demonstrátorként vezette a középiskolásokat az egyetemi városban. Szerinte is nagyon fontos az MNT által Újvidékre szervezett tanulmányút: ‒ Ma azt tapasztaltam, hogy a harmadikos és negyedikes középiskolások borzasztóan keveset tudnak az Újvidék nyújtotta tanulmányi lehetőségekről és a tartományi székvárosban való élet előnyeiről. Pár óra leforgása alatt az egyes karok képviselőivel körbejártuk a kampuszt, igyekeztünk hasznos tanácsokkal ellátni a diákokat, és biztatni őket, hogy ne tekintsék a szerb nyelven való tanulást leküzdhetetlen akadálynak. Persze igyekeztünk a feltett kérdésekre is válaszolni – mondta Dalma.
Szabados Zsófi, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium harmadikos tanulója: ‒ Itthon szeretném folytatni tanulmányaimat, de még nem döntöttem el, hogy pontosan melyik szakon. Több irányban is gondolkodom, érdekel többek között a web desing, az illusztrátor és a formatervező szak, ezért is örültem meg az MNT által felkínált lehetőségnek, hogy meglátogathatjuk az Újvidék területén müködő karokat. Ma a tanács demonstrátorai prezentációkkal mutatták be saját karaikat, és ezzel is segítenek bennünket a pályaválasztásban.
Paraczky László
