Szenttamás.rs

Bemutatkozott szombaton a Kultúrotthon színészcsoportja

A szenttamási Kultúrotthon amatőr színjátszó csoportja szombaton a Zsebszínházban bemutatta a Šuma koja hoda című előadást.

A három hónappal ezelőtt alakult színtársulat hat lelkes fiatallal indult, közben néhányan elmentek, de helyükbe újak érkeztek. Teodora Momčilović, Teodora Jojkic, Uglješa Surdučki, Milana Bajzer, Vladanka Milankov, Mihajlo Šhain, Biljana Jacić és Samuel Janković amatőrökkel az újvidéki Szerb Nemzeti Színház kiemelkedő színésze, Lidija Stevanović dolgozott.

A színésznő Ljubivoj Ršumović népszerű könyvét, ám színpadon keveset látott történetét vette elő, és dolgozta fel a fiatalokkal. Bár a darab nem klasszikus dráma, nincs közvetlen története, és korszakhoz sem köthető, az elejétől a végéig különös és érdekes. Az emberi tulajdonságok sokszerűségének egy helyre való tömörítése, a megoldáskeresés, az állásfoglalások, az aforizmákkal teli szövegrészek és a tanulságos versidézetek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a közönség jól szórakozzon, és megértse a darab üzenetét. Az egyszerű, ám nagyszerűen megtervezett díszlet pedig hűen visszatükrözte az erdőt, s a benne élő furcsa madarakat, az élő zongorakíséret pedig a darab dinamikáját egyensúlyozta. Az előadást vastapssal jutalmazta a teltházas közönség.

A bemutatót követően a Kultúrotthon igazgatója, Milica Zarić elmondta, nagyon büszke a színjátszó csoportra, hiszen a fiatalok mindössze három hónap alatt „bevágták” az előadást: − Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk a közönségtől. Többen is azt mondták, ezek a fiatalok nem amatőrként, hanem profiként is megállják a helyüket a színpadon, csak dolgozni kell velük. Nagyon büszke vagyok, hogy kitartottak, és magas szinten mutatták be az előadást. Már most elmondhatom, hogy jövőre tovább folytatódik a munka. Jövőre a terv szerint tájolni indulnak, mert szerintem minél több gyereknek látnia kell az előadást.

A sajtó képviselőinek nyilatkozva, Lidija Stevanović többek között elmondta, soha nem dolgozott még ennyire fiatal csapattal: − Nagyon örülök a gyerekeknek, a legfiatalabb 8, a legidősebb mindössze 15 éves. Nagyszerű élmény volt számomra a közös munka, és biztos vagyok benne, hogy nekik is sokat jelentett, hogy csapatként játszhattak, közösen, segítve, buzdítva egymást. Hatalmas sikert arattak, úgy a színpadon, mint a szöveg interpretálását illetően, ez azonban még csak a kezdet. Az elmúlt három hónapban a próbák mellett sokat beszélgettünk a könyvekről, a művészet, ezen belül is a színészet iránti érdeklődésükről, terveikről, és persze próbáltam színészileg is kihozni mindenkiből a maximumot. Sok időt töltöttünk ismerkedéssel, társalgással. Mindent összegezve elégedett vagyok, és egyetértek az igazgatónővel, hogy itt most nem szabad leállni, hanem csinálni kell tovább – mondta az Újvidéki Szerb Nemzeti Színház színésze.