Véget ért a XIX. Kulturális hagyományok napja Szenttamáson
Hagyományos kézimunka kiállítás, egész estet betöltő történelmi óra, valamint a helyi kulturális és hagyományos értékekről szóló előadás várta a látogatókat a szenttamási, sorrendben XIX. Kulturális hagyományok napja rendezvénysorozaton.
A Ruka spasa Egyesület szervezésében a Kultúrotthon galériájában október 28-án megnyílt a Bácskai kézimunkák elnevezésű kézimunka kiállítás, melynek keretében az egyesület ügyeskezű asszonyai bemutatták eddigi hagyományőrző tevékenységüket: az egy-egy korszakot ábrázoló kézimunkákat, a vidékünkre jellemző népviseleteket, továbbá a régi hagyományos receptek alapján készült finomságokat. A rendezvénysorozat megnyitóján a vendégeket az intézmény igazgatója, Sonja Stojnović köszöntötte, aki többek között elmondta, az elmúlt közel két évtized alatt a szervezők teljes egészében bemutatták Szenttamás népviseleti értékeit, továbbá az itt élők gasztronómiai különlegességeit: − A célunk az, hogy megvigyázzuk és továbbadjuk az itt élő szerb és más nemzetiségek hagyományait, szokásait, ez mellett pedig bemutatásra kerül néhány régi mesterség és őseink étkezési különlegességei. Ma este a Ruka spasa egyesület kézimunkáit láthatják, amelyeket egykor a bácskai, vagyis az itt élő nép ugyanígy készített. A Kulturális hagyományok napja rendezvénysorozatnak ugyanakkor interaktív jellege is van, hiszen a látogatók közvetlenül is bekapcsolódhatnak a programba – mondta Sonja Stojnović.
A második rendezvényen, október 29-én a Zsebszínházban Szenttamás a cári Oroszországban valamint A 18. századi szerb népvándorlások témakörben dr.Milan Micić író és történész tart történelmi összefoglalót. A hasonló témakörök a szenttamási szerbség, ezen belül is a hadseregben szolgáló szenttamási katonatisztek életét, a vándorlásokban betöltött szerepét dolgozta fel, eredeti dokumentumok, térképek bemutatásával. A történész elmondta, a szerb identitás és az egyház már akkor is szorosan összefonódott: − A főpapságnak az a félelme, hogy Magyarországon elveszik a szerbek identitása, a 18. században megnyitotta kapuit a szerb-orosz kapcsolatok előtt. Az itteni szerb kultúra így kettős: közép-európai és orosz hatás alá került. Ennek egyik következménye, hogy 1724-ben 400 ábécéskönyv és 100 nyelvtankönyv érkezett Karlócára, ami később az ún. népnyelv mellett megalapozta az ún. ruskoslovenski nyelvet, ami nem más, mint a szerb irodalmi nyelv. A szerbes egyházi szláv nyelv a 18. század folyamán a polgárság nyelve lett, és bizonyos átmenetet képezett az orosz (egyházi szláv) nyelv és a népnyelv között.
A kulturális rendezvénysorozat csütörtökön a Kultúrotthon galériájában folytatódott, ahol Múzeumi történet elnevezéssel Ljiljana Trifunović, a Vajdasági Múzeum néprajzkutatója tartott előadást. Az est folyamán bemutatásra kerültek azok a tágyak, használati eszközök és népviseletek, amelyeket Szenttamás, Turia és Nádalja területéről adományoztak a múzeumnak.
− A Múzeumi történet elnevezésű projektum 2015-ben jött létre, fől célja pedig az, hogy a kiállítást egy-egy darabját elvigyük azokra a helyekre, ahonnan származnak, vagyis ahonnan a Vajdasági Múzeum kapta őket. Több ilyen tárgy állandó jelleggel megtekinthető a múzeum termeiben, azonban közülük sok egyszerűen a raktárban áll. Utóbbiak nagy részét már digitalizálták, ugyanis így sokkal könnyebb beutatni őket a nagyközönségnek. Szenttamásra hoztunk az egyik és a másik „kincsekből“ is, mert számunkra és az utókor számára mindez annak tekinthető. Egyúttal az ilyen vetítéssel egybekötött bemutatók sokkal jobban felkeltik az érdeklődést a múzeumok látogatása iránt – magyarázta Ljiljana Trifunović.
Kiemelhető, hogy a rendezvénysorozat ideje alatt a szervezők külön hangsúlyt fektettek a koronavírus-járvány elleni védekezésre: a szájmaszk viselete és a kézfertőtlenítés mindenki számára kötelező volt, továbbá egyszerre csak meghatározott számú látogatót engedtek a terembe.
Paraczky László
