A Családi Kör lapszemléje
Telekomot vegyenek! Biztatja a befektetőket Bajtai Kornél e heti jegyzetében, amely vállalat az egyik utolsó megmaradt fejőstehene a szerb államnak. És a mostani kormányfő is rájátszik erre a fejőstehénre.
Jó volt magyarnak lenni... Végel László naplójegyzetében Göncz Árpád halálhíre kapcsán fogalmazta meg ezt a gondolatot. Szerinte a volt államelnök elvesztése jelképesen is lezárt egy korszakot, amely 1989-ben kezdődött.
A közszféra ésszerűsítéséről és a fociról cikkez e heti kommentárjában Beretka Ferenc, a lap pedagógus munkatársa. Természetesen az albán–szerb focimeccsről van szó.
Szíria tragédiája. Új mozzanatok egy négyéves háborúban, újabb államok avatkoznak be a harcokba. Bálint István külpolitikus foglalkozik a szomorú témával.
Fegyverekről, vagyis fegyvercsempészekről ír Bálint József szegedi munkatárs is, aki megjegyzi, hogy az ember sohasem tudhatja, ki mikor ránthat elő egy kalasnyikovot a sporttáskájából.
Két, irodalmi vonatkozású írás is megjelent a héten a Családi Körben, az egyik Ladik Katalin egykori újvidéki színésznőről, költőnőről, a másik pedig a holokausztot idéző Debreceni József Hideg krematórium című regényének kétnyelvű, magyar és szerb kiadásáról ad számot.
Ha nem is csurran, legalább csöppenne. Egy hétköznapi csókai történetet mesél el Habram Mária.
A héten olvashatunk még, illetve képes beszámolókat találunk martonosi, kishegyesi, óbecsei, adai, nemesmilitityi, bácskossuthfalvi, nagybecskereki eseményekről, megmozdulásokról.
