Lapszemle

Szenttamas.rs

 

Lapszemle

Jó Pajtás,

2019. február 14.

 

* Nem voltak mindig piros szívek az üzletek kirakatában Bálint- vagy Valentin-nap közeledtével, nem küldözgették a szerelmesek SMS-eiket a nagy „Ő”-nek, legfeljebb verseket írtak egymásnak. Akkor honnan ered a nap megünneplésének szokása? Mikor vált február 14-e a nagy érzelmek, a szerelmesek, az ajándékozás, vagy a romantika napjává? – utánanéztünk mindezeknek a kérdéseknek, miközben csokorba gyűjtöttük azoknak a múzsáknak a nevét, akik a legszebb műveket ihlették a magyar irodalomban.

* Ezenkívül ellátogattunk a szabadkai Jovan Mikić iskola 3. c osztályába, Agárdi Hajnalka növendékeihez, akik örömmel lapozgatják a Jó Pajtást, az óbecsei Sever Đurkić iskola felsőseit pedig a Bálint-napi titkaikról faggattuk. Nem hagytuk szó nélkül a hatvannégy éves, ugyancsak óbecsei Petőfi Sándor iskola küzdelmét sem, melyet a megcsappant tanulói létszám miatt saját fennmaradásáért folytat. Attól tartunk, hogy az iskola sorsa előrevetíti sok más vajdasági tanintézmény jövőjét. Egyéb témáink közül kiemeljük:

* Vajon képesek-e a méhek kommunkálni a robotokkal? És fordítva, a robotok megtanulhatják-e azt, hogyan lépjenek kapcsolatba a méhekkel? Európai kutatók egész sora keresi a választ a kérdésre, céljuk pedig új környezevédelmi technológiák kifejlesztése.

* Peppernek hívják, valószínű hamarosan Bors névre fog hallgatni az a 121 centiméter magas, 29 kilós gépezet – valójában egy szeretnivalóan kedves robotocska –, akinek/aminek saját kamerája, 3D-szenzora, mikrofonja, wifi-kapcsolata és érintő kijelzője van, és már magyarul is megszólalt. A robotfejlesztők szerint még bénán működik, de fejlődik, és egy-két éven belül alkalmazásba is kerülhet Magyarországon.

* A török időktől az Osztrák–Magyar Monarchián át az egykori Jugoszláviáig óvóhelyeket, repülőtereket építettek a föld alá. Jugoszlávia idejében 26 objektumot hoztak létre a néphadseregnek és Titónak, mint főparancsnoknak és államfőnek. A hadsereg föld alatti építményei közül Szerbiában hetet építettek. Múltidéző oldalunkon utánanéztünk, milyen sorsra jutottak ezek a valamikor szupertitkos építmények.

* Sokszor tapasztaljuk, hogy más nyelvekben is megvannak a mi közmondásaink, vagyis más népek is eljutottak ugyanarra a következtetésre, mint a mi elődeink. Ám nem mindig azonosak a bölcsességek, épp ezért érdemes kitekinteni más nemzetek szólásvilágába. Eheti számunkban az észak-európai nemzetek magvas gondolatai közül válogattunk.

 

Nagy Magdolna szerkesztő