Korok és háborúk
Megjelent a Létünk 2014/2-es száma
Pintér Andrea
Két napló jelent meg – a maga nemében mindkettő a különlegesség erejével hat – a Létünk idei második számában. Az egyik szerzője egy első világháborúban részt vevő katona, Frei Antal, aki egy naptár rovataiba írta bele feljegyzéseit, többször félmondatokat, megjegyzéseket, olykor alig értelmezhető, vagy értelmezhetetlen szövegeket. A szöveget Csorba Béla gondozta. A másik napló szerzője Gulyás József költő, aki 1952-ben, tizenévesen kezdte el naplóját írni. A nagyobb terjedelmű alkotás első részét közli a Létünk, amelynek révén a múlt század ötvenes éveinek kulturális és társadalmi eseményeibe nyerünk betekintést.
Az első világháborús blokkban jelent meg Németh Ferenc írása, amely három hadifotósról emlékezik meg, név szerint Pechán Józsefről, Zádor Istvánról és Bosnyák Ernőről. Karikó Sándor ugyanebben a rovatban és tanulmányában teszi fel a kérdést: miért is vannak háborúk? A „röpke” filozófiai kitekintésnek nevezett munkájában a háborúk létrejöttének morális és történetfilozófiai alapjait értelmezi Shakespeare vonatkozó műveinek kitételeitől, Hegel és Marx filozófiáján át Krasznahorkai László Háború és háború című alkotásáig.
Az Elmélet – történet – kísérlet rovat (és egyáltalán a folyóirat) bevezető írása Györe Zoltán értekezése, amelyben a magyar politikusoknak a Vajdaság szerb autonómiájára vonatkozó véleményét elemzi az 1868-as nemzetiségi törvényvita kapcsán.
Az Emlékezet rovat tudomány- és hatástörténeti tanulmányokat közöl Kiss Ernő és Zóka Péter tollából. Kiss Ernő tanulmánya (R. J. Boscovich tanainak követői a magyarországi fizikus kortársak körében) röviden bemutatja R. J. Boscovich (1711–1787) főművének (Theoria Philosophiae naturalis) hatását a magyarországi kortárs fizikusokra. Zóka Péter Alexander Bernát történetfilozófiájának francia állambölcseleti hatásrendszeréről ír.
A Perspektíva rovatban angol nyelvű tanulmány kapott helyet. Géczi János egy kultuszkönyvet, Antoine de Saint-Exupèry A kis herceg című művét elemzi, vizsgálja annak antropológiai terét és a szereplők ikonográfiai ábrázolását.
Szilágyi Mária és Anica Tufegdžić A birtokgazdálkodási központok épületállománya a zsombolyai uradalom majorjainak példáján című, képekkel gazdagon illusztrált munkájában a művelődés-, gazdaság- és építészettörténet hármas körében vizsgálja a zsombolyai Csekonics-uradalom majorjainak épületállományát.
A folyóirat Műhely rovata ezúttal az irodalomelmélet és -történet helye. Bene Adrián narratológiával foglalkozik, itt közölt tanulmányában Ady elbeszélő technikáját értelmezi. Roginer Oszkár A jugoszláviai magyar irodalom és a geokulturális identitás viszonya az ötvenes években cím alatt megjelentetett, nagyobb arányú kutatásain alapuló tanulmányának harmadik és egyben befejező részét teszi közzé a folyóirat idei második számában.
A Szemle rovatban két könyvismertető jelent meg. Kádár Annamária Mesepszichológia című, az érzelmi intelligenciára való nevelésről szóló könyvéről Törteli Telek Márta, míg Rokvić Erzsébet a Tanitástaktika című CD-ROM kiadványt értékeli. A magyar nyelv és irodalom oktatását segítő, óravázlatokat és prezentációkat (egyetemi hallgatók munkáit) tartalmazó kézikönyvet Hózsa Éva és Horváth Futó Hargita állította össze.
A Létünk 2014/2-es számáról egészében elmondható, hogy igen gazdag képanyagot tartalmaz. Mellékletét a Németh-tanulmányhoz kapcsolt anyag alkotja. Ugyaninnen származik a fedőlapi fotó, Pechán József műtermében készült, s egy katonamundér-szerű ruhában lefényképzett kislányt ábrázol katonasapkában.
