Madárinfluenza: Szenttamás veszélyeztetett övezet!
Szerbiában tavaly december elején újra megjelent a madárinfluenza. Az első megbetegedéseket Koviljban észlelték, majd Belgrád perifériáján, ezt követően január második felében Nagybecskereken, majd a közép-bánáti körzetben. A vízimadarak, elsősorban hattyúk esetében kimutatott H5N8-as madárinfluenzáról van szó. Az illetékes minisztérium 2017. január 26-án Szenttamásnál a Duna‒Tisza‒Duna-csatorna környékét, a nagybecskereki Jezero 3 térséget, valamint Bótos településnél a Temes folyó környékét fertőzött és veszélyes övezetté nyilvánította ‒ olvasható az Állat-egészségügyi igazgatóság honlapján.
A hivatalos információ szerint a DTD csatona Szenttamáson áthaladó szakaszán egyik polgártársunk egy elpusztult hattyút talált, elvitte analízisre, és ott megállapították, hogy a hattyú H5N8-as vírussal fertőzött, és emiatt pusztult el.
Az Állategészségügyi Válságközpont vezetője, Saša Ostojić a minisztériumi határozattal kapcsolatban részletes tájékoztatót adott, továbbá azt is elmondta, hogy az előállt helyzet mennyire lesz kihatással a normális életre: ‒ Amennyiben bebizonyosodik, hogy egy adott területen fertőző betegség jelentkezett, a minisztérium meghozza a határozatot a fertőzött, illetve veszélyeztetett területté nyilvánításról. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a helyszíntől 3 kilométeres körzetet fertőzött, 10 kilométeres körzetet pedig veszélyeztetett területnek minősítenek. Ezt követően megteszik a törvényben előlátott intézkedéseket. A madárinfluenza esetében egy könnyen terjedő, és átvihető fertőző betegségről van szó, és itt is a legfontosabb hangsúly a megelőzésen van, azaz elkerülni a fertőzött madarakkal való akár közvetett, akár közvetlen érintkezést. A vírussal fertőzött házi szárnyasokra ugyanez vonatkozik. Ilyenkor be kell zárni az objektumokat, amelyekben vannak, klinikailag át kell vizsgálni minden egyes állatot stb. A veszélyeztetett területen pedig szigorúan tilos bármilyen baromfi szabadon tartása, tilos a vadászat stb. Ezek azok az elsődleges intézkedések, amelyeket ilyen esetekben foganatosítanak. Az intézkedéseknek azonban nem kellene közvetlenül kihatással lenniük a polgárok mindennapi életére. A minisztérium bizonyos esetekben engedélyezheti ezeken a területeken a szárnyasok forgalmazását, amennyiben betartják a higiéniai előírásokat, és ha ez kockázat nélkül végrehajtható. A lényeg az, hogy mindenképpen meg kell akadályozni a vírus bevitelét a szárnyasok tenyésztésével foglalkozó területre, hiszen ez óriási gazdasági veszteséggel járna. Másodsorban pedig, ha a vírus egyszer bejut egy ilyen területre, pl. csirkefarmra, később nagyon nehéz hatástalanítani – mutatott rá a az állategészségügyi szakember. A kérdésre, hogy legkevesebb mennyi ideig tarthat a veszélyeztetett övezetté nyilvánítás, elmondta, hogy az minimum 30 nap, de ez szorosan összefonódik az előállt helyzettel, a fertőzés nagyságával és a körülményekkel ott, ahol megjelent a vírus.
Időközben a szenttamási önkormányzatban kedden összeült a községi válságtörzs. Az ülésen, amelyen felmérték az előállt helyzetet, részt vet a dél-bácskai körzet vezetője is. Határozat született többek között a vízpartok rendbeszedéséről, megtisztításáról, a nád kivágásáról, a vízimadarak állomáshelyeinek fertőtlenítéséről, továbbá az egykori Elan hotel teljes megtisztításáról, ugyanis, mint ismeretes, az épület az elmúlt évtizedek alatt egy hatalmas galambház lett.
A témával kapcsolatban a Graditelj Közvállalat megbízott igazgatóját is megkerestük, aki elmondta, hogy a minisztérium határozata a vállalatba is megérkezett, és ennek értelmében azonnal megtették a kellő intézkedéseket, a munkaegységeknek pedig kiosztották a feladatokat: ‒ Mivel vállalatunk van megbízva az állati tetemek begyűjtésével a község területén, minden elhullott madarat, szárnyast kötelező bejelenteni nálunk. A bejelentést követően dolgozóink kimennek a terepre, és biztonságos feltételek közepette eltávolítják az elpusztult állatot, egészen pontosan az erre előlátott konténerbe teszik. Ezek után értesítjük az állategészségügyi felügyelőséget, ők a madár tetemét az intézetbe viszik, ahol megállapítják, hogy az fertőzött-e a vírussal. Éppen ezért szeretném felhívni a polgárok figyelmét, hogy amennyiben elpusztult madarat vagy háziszárnyast találnak, semmiképpen se bántsák, ennek eltávolítása dolgozóink feladata. A telefonszám, amelyen a polgárok megtehetik a bejelentést: 730‒158 – mondta Darko Nenezić.
Mindent összegezve, pánikra egyelőre nincs ok, ugyanis a madárinfluenza az emberre nézve nem veszélyes. Oltással azonban (egyenlőre) nem lehet ellene védekezni.
P. L.
