Felavatták az újvidéki Magyar Nyelvi Központ termét
Az újvidéki Bölcsészettudományi Karon csütörtökön megnyitották a Magyar Nyelvi Központ termét. Az ünnepségen a központ diákjai mellett a kar tanárai és a média képviselői vettek részt.
A piros szalag átvágása előtt dr. Csányi Erzsébet, a Magyar Tanszék vezetője köszöntő beszédében elmondta, a hungarológiai tanszaknak több szervezeti egysége van: a szemináriumi könyvtár, a Magyar Nyelvi Központ és a Hungarológiai Kutatóközpont, az utóbbi kettőt az elmúlt évben hozták létre.
‒ Maga az igény ösztökélt bennünket, hogy életet leheljünk a törvény adta lehetőségekbe, és életre keltsük őket. A Magyar Nyelvi Központ iránt is óriási érdeklődés nyilvánult meg a karon belül, de tágabb körben is, így beindult a magyar mint idegen nyelv tanfolyam. Az érdeklődésnek köszönhetően avattuk fel ma azt a termet, amelyet a karon kapott a nyelvi központ. Tekintettel arra, hogy adottak a szakkáder lehetőségek, a nyelvi központ más szolgáltatásokat is végez: lektori, terminológiai és anyanyelvi tanácsadó munkát, ugyanakkor a magyar nyelvi szakvizsgákat is itt tehetik le a más szakos tanárok. Folyamatos igény van az iskolarendszerből érkező szolgáltatások kielégítésére, szolgáltatások nyújtására. Mindezek mellett az idei évben sikerült a Balassi Intézettől egy ingázó lektort kapnunk, aki hetente jön Magyarországról, és az anyaországi kultúrát és nyelvi kincset adja tovább – mondta a tanszékvezető.
Andrić Edit, a Magyar Nyelvi Központ koordinátora elmondta, hogy 2013 májusában hozták meg a működéshez szükséges ügyrendi szabályzatot és munkatervet: ‒ A központ több céllal alakult. Elsődleges rendeltetése a magyar mint idegen nyelv oktatása, a magyar‒szerb és szerb‒magyar nagyszótár szempontjából is fontos elképzeléseink vannak, a központban ezenkívül fordítási tevékenység is folyik, és terminológiai tanácsadó munkával is szeretnénk a továbbiakban foglalkozni. Kidolgoztuk a magyar mint idegen nyelv oktatásának a tantervét az A1-től a C2 szintig, továbbá részt vettünk a tankönyv és a munkafüzet kidolgozásán, amelyek a kezdő tanfolyamokat szolgálják. Az első generációt a kezdő tanfolyamra 2013 októberében írtuk be, néhány nap múlva pedig az ötödik generáció fejezi a kettes tanfolyamot. Ezidáig 59-en szereztek bizonylatot arról, hogy befejezték a tanfolyamot, jelen pillanatban pedig 30 diákunk van, és hamarosan 89-re nő a számuk – mondta Andrić Edit. Hozzátette, a gond abban volt, hogy a tanítás megkezdésekor azonnal teremproblémákba ütköztek, hiszen a kar 18 tanszéknek ad otthont, és közben más nyelvi központok is alakultak. Ekkor támadt a vezetőségnek az az ötlete, hogy egy tanári szobát alakítsanak át a központ termévé, és így lett a könnyen megközelíthető 265-ös szobából tanterem, ugyanakkor itt került elhelyezésre a szótár-, lexikon- és enciklopédia-állomány is.
A szalag átvágását követően bizonylatokat osztottak ki azoknak, akik a négy hónapos tanfolyamok elvégzése után A1, A2 és B1-es szintű magyar nyelvvizsgát tettek.
A japán Kanama Okano 28 éves doktorandusz, aki szerb nyelvet tanul a karon. Tökéletes szerb nyelven elmondta, a magyar nyelv érdekesnek tűnt számára, ezért iratkozott a tanfolyamra. Kérdésünkre, hogy ha párhuzamot kellene vonnia a magyar és a japán nyelv között, melyikre mondaná, hogy nehezebb, Kanama elmondta, a magyar sokkal nehezebb nyelv a japánnál, a magyar nyelvtan sokkal bonyolultabb. A három hónap alatt, amióta komolyabban is foglalkozik a magyar nyelvvel, rájött, hogy semmi közös nincs a két nyelvben, sőt nagyon eltérőek egymástól, ennek ellenére nagyon szeretne megtanulni magyarul. Odahaza orosz nyelvből szerzett diplomát, ezt követően jött Újvidékre tanulni a szerb nyelvet, de folyékonyan beszél angolul is.
Svetlana Rackov Nagybecskerekről jár a Magyar Nyelvi Központ óráira. Elmondta, hogy februárban iratkozott a tanfolyamra, a szerb nyelv mellett pedig németet, franciát és angolt is tanult már. A magyar nyelvet még nem volt alkalma elsajátítani, és számára egy igazi kihívást jelent a tanfolyam befejezése, annál is inkább, mivel a magyar nyelv nehéz és sokban különbözik a többi nyelvtől: ‒ Ennek ellenére tetszik, és szeretném tovább tanulni – mondta.
Stjepanović Gabrijela újvidéki, és a munkahelyi kötelezettségei mellett tavaly nyár óta folyamatosan jár a Magyar Nyelvi Központ előadásaira. Mint mondta, tavaly júliusban az A1-es fokozatú intenzív nyelvtanulással kezdte, jelenleg a B1-es fokozatnál tart, és nem tervez megállni.
‒ A legelején heti négy alkalommal jártam az órákra, most heti két alkalommal jövök, 90 percet. Nagyon nehéz a magyar nyelv, sokkal nehezebb, mint az anyanyelvem, a szerb, sőt az angolnál is. Nem tudtam egy mukkot sem magyarul, a környezetemben sincs senki, aki magyarul beszélne, így kezdetben tényleg nehéz volt. Úgy érzem, már kicsit könnyebb, de szerintem egyik fokozat sem lesz elég a tökéletes kiejtéshez, helyesíráshoz. Másrészt meg vagyok elégedve, mert a tudást magas színvonalon kapjuk, és ez számomra fontos ‒ mondta Gabrijela.
Vladica Rakić angol szakos tanárnő, aki oroszul és franciául is kiválóan beszél, akkor döntött úgy, hogy megtanul magyarul, amikor nyugdíjba vonult. Mint mondta, a magyar nyelv különleges hangzású, dallamos: ‒ Mivel jómagam is pedagógus voltam, azonnal ráérzem, hogy itt kiváló szakemberek tartják az órákat. Úgy érzem, hogy az itteni előadók Magyarországon bárhol megállnák a helyüket, de átadhatnák tapasztalataikat is, hogyan kell más anyanyelvű személyeket magyarul tanítani. Ami az angol és a magyar nyelv hasonlóságait illeti, mindkettőnél közös az, hogy az alsó szint nem túl nehéz, könnyen leküzdhető, viszont ahogy haladunk felfelé, egyre nehezebb és bonyolultabbnak tűnik. Azonkívül a magyar nyelvben sokkal erősebb a logika, de a csengése is szebb, mint a többi nyelvé, amit ismerek. Talán ezek azok a csábító dolgok, amelyek miatt úgy döntöttem, megpróbálom elsajátítani – mondta a nyugdíjas pedagógus.
Az ünnepségen hungaricummá lett édességekkel és italokkal vendégelték meg a jelenlévőket.
Paraczky László
