Hírek

Szenttamas.rs

 

Aktuális és továbbgondolásra érdemes kérdések

 

Az újvidéki Magyar Tanszék Kontaktzóna rendezvénysorozata keretében tartották meg 2018. május 8-án az Egyetemista esszépályázat eredményhirdetését a Bölcsészettudományi Kar első emeleti kék termében.

 

A közönséget Novák Anikó, a Magyar Tanszék tanára köszöntötte, s elmondta a legfontosabb tudnivalókat a pályázattal kapcsolatban. Őt követően Katona Edit, a Magyar Tanszék tanára az esszé tartalmi-szerkezeti jellegzetességeiről szólva hangsúlyozta, hogy noha minden esszé újrafogalmazza az esszé műfaji követelményeit, s éppen újdonságánál, formabontó jellegénél fogva teremt értéket, bizonyos elvárásoknak eleget kell tennie. Elengedhetetlen például a cím és a témahálózat összefüggéseiben gondolkodni a szöveg megszerkesztésekor, megtervezni, hogyan osztjuk fel a mondanivalónkat, hogy gondolati íve legyen alkotásunknak, mert különben könnyen a circulus vitiosus csapdájába esünk. Kiemelte, hogy a szakirodalom felhasználása a magunk felfedezéseinek is mozgatórugója lehet, korszerű szempontokat érvényesíthetünk általa, fontos azonban elsajátítani a szakirodalmi utalások beépítésének technikáját, mert a szabatosság, a nyelvi igényesség minden írás alapfeltétele, különösképp az esszéé, amely átmeneti kategória lévén a tudományos eredmények művészi igényű kivitelezésének igényével él. A tanárnő azt is elmondta, hogy noha nem tekinthető mindegyik pályamunka esszének, a mottót nagyon változatosan értelmezték a hallgatók, mindenkinek érdemes tovább munkálkodnia, mindenkiben van tehetség, mindenkinek van írói vénája, közlésre érdemes mondanivalója.

A zsűritag értékelését követően kiosztották az okleveleket és az értékes könyvcsomagokat a díjazottaknak és a többi pályázónak.

A pályázatra idén 17 esszé érkezett a Magyar Tanszék és a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatóitól. A bírálóbizottság (Katona Edit, Novák Anikó és Samu János Vilmos) Gandis Csongor (ÚE MTTK) Sir Arthur Conan Doyle szakrális mivolta, és Sherlock Holmes fiktív valóságának megtörése című írását ítélte legjobbnak, a második helyezést Zsoldos Búzás Brigitta (ÚE MTTK) Tükrök és tükörképek című esszéje, a harmadik helyezést pedig Szabó Emilia (ÚE MTTK) Az ember, aki semmibe veszi a pénzt című munkája érdemelte ki, Józó Andrea (ÚE BTK) Csapás a múltból? című esszéjéért pedig a zsűri különdíját nyerte el.

Miután a díjazottak részleteket olvastak fel pályamunkáikból, Samu János, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanára mondta el a zárszót. Hangsúlyozta, számára idén is nagyon nagy kihívás volt olvasni a beérkezett szövegeket: ‒ Mind a négy díjazott szöveg rendkívül aktuális problémákat tárgyal, olyanokat, amelyeknek a továbbgondolása egyrészt természetes, másrészt pedig igen fontos mindannyiunk számára. Az oktatás korszerű kihívásai azt hiszem mindenki számára egyformán fontosak a jelenlévő leendő tanároknak, de a praktizáló tanároknak is, és remélem, ebben egyetérthetünk. Azt gondolom, hogy olyan rendszerelméleti krízishelyzetben vagyunk, amelyben valami jó és új is előfordulhat, vagyis a tanárnak a saját oktatási módszertanára való reflexió gyakorlatilag kötelező feladat – fejtette ki Samu János. Mint mondta, szerinte az ún. turbókapitalizmus kritikája, amit egy fura figura életművének bemutatásával végzett Szabó Emilia, szintén rettenetesen aktuális: ‒ Láttam itt egy hatalmas feliratot, hogy álljunk ellen a pénznek, ami igen utópisztikus és nehéz gondolatnak tűnik, de másrészt rengeteg a valóságalapja. Brigitta dolgozatában a társadalmi nemként felfogott nőiség és annak paraméterei, illetve azok átalakulása szintén napi probléma, úgy gondolom, nemcsak a nők, hanem a férfiak számára is, hiszen a társadalmi, nemi identitások átrendeződése a férfiakat ugyanúgy érinti. Amennyire talajvesztett egy nő ebben az átalakulásban, ugyanannyira talajvesztett egy férfi is. Csongor témája e tekintetben optimistább volt, hiszen ő játszadozott, ami nagyon izgalmas volt számomra, mégpedig azért, mert klasszikus irodalomelméleti tanulmányokat vett alapul, és azokat szabadon és jól értelmezve olyan populáris műfajokhoz nyúlt, mint amilyen az effektív egyénből kifejlődő sorozat, illetve a klasszikus detektívregény. Ez is abszolút továbbgondolható sőt, továbbgondolandó, ugyanis további szövegek jutnak az ember eszébe. Csongor a transztextualitással, kodifikációval és tulajdonképpen a strukturalizmus válságával foglalkozik egy műfajon belül – emelte ki a szabadkai zsűritag.









szenttamas.rs (Fotó: P. L.)