Életképes tudományos utánpótlás
Bemutatták a Magyar Tanszéken a vajDasági geneRációt
Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék szervezésében csütörtökön, a Kontaktzóna rendezvénysorozat keretében bemutatták a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete vajDasági geneRáció (Ki kicsoda a fiatal magyar értelmiség körében) című kiadványát. Szerkesztői Takács Zoltán, Novák Anikó és Rózsa Rita.
A jelenlevőket dr. Novák Anikó, a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének elnöke, a kötet egyik szerkesztője és dr. Csányi Erzsébet tanszékvezető köszöntötte, a kötetről és a doktoranduszi létről Lendák Kabók Karolina, Rózsa Rita, Harmathy Norbert, Bíró Anna és Tarján László beszélt.
Dr. Csányi Erzsébet, a Magyar Tanszék vezetője évek óta tevékenykedik a tudományos utánpótlás és a fiatal tehetségek kibontakoztatása terén: ‒ Erre a kötetre nemcsak azért lehetünk nagyon büszkék, mert bizonyítja, hogy van vajdasági magyar fiatal szellemi tőke, hogy sokan vannak itt is, akik tudományos igényességgel szeretnének foglalkozni a szakmájukkal, és vállalják a tudóslétet, igénylik az értelmiségi véleményformálás szabadságát. Azért nem puszta és holt adatbázis ez, mert a kötetet a 2012 óta feléledt vajdasági doktorandusz-szervezet, tehát maguk a fiatalok hozták létre, szerkesztették és adták ki. Számomra ez az üzenet a legfontosabb: tudatosság, öntudatra ébredés, az élethez való jog ereje sugárzik ebből a kötetből.
Dr. Novák Anikó hírportálunknak nyilatkozva elmondta, hogy a vajDasági geneRációt egy hiánypótló könyvnek érzik, amely megmutatja, milyen sokrétű és élénk a vajdasági magyar tudományos utánpótlás: ‒ A kiadványban 127 doktorandusz és már fokozattal rendelkező fiatal kutató bemutatkozója olvasható a PhD-hallgatók helyzetét boncolgató, megvilágító tanulmányok után. A bemutatkozók rövid önéletrajzból, a kutatási téma felvázolásából, öttételes publikációs jegyzékből és a fiatalok vajdasági magyar tudományos utánpótlásról vallott véleményéből állnak. Emellett nagyon fontos kiemelni, hogy a kötetben szerepel a kutatók elérhetősége is. Szerettük volna, hogy a fiatal kutatók megismerjék egymást, valamint megismerje őket az akadémiai elit, szerettük volna helyzetbe hozni őket, s a közösség számára komoly értékként feltüntetni a külföldön tanulókat, dolgozókat. Úgy gondoljuk, hogy a határo(ko)n átívelő tudományosság kínál olyan jövőre szolgáló lehetőséget, ahol a vajDasági geneRáció megtalálhatja helyét hosszú távú és versenyképességet biztosítva, gyarapítva és erősítve a közösség tudását. A kötet borítóján egy pitypang látható. Ezzel azt szerettük volna érzékeltetni, hogy a kötetben bemutatott gazdagság nagyon törékeny kincs, kérdéses, mi lesz vele intézményi támogatás és a vajdasági magyar akadémiai közösség határozott támogatása nélkül. A nehézségek ellenére a tudományos utánpótlás mégis életképes, a jég hátán is megél, kénytelen volt felvértezni magát, s szeretném azt hinni, hogy a kötetünk lehet egy új vajdasági felsőoktatási intézmény egyik alapköve, első téglája.
A 127 fiatal kutató életrajza között megtalálható Zélity Attila szenttamási doktoranduszé is, aki jelen volt a könyv újvidéki bemutatóján: ‒ A vajDasági geneRáció értékes és tartalmas kiadvány, amelynek megszerkesztése jó ötlet volt, időt és jól megszervezett munkát igényelt. E mű megálmodói az érintett doktoranduszok közreműködésével olyan kötetet tudtak az olvasóközönség elé tenni, amely nem hánykolódhat porlepte polcokon. Nélkülözhetetlen kézikönyvként kell, hogy használják elsősorban kutatóintézetekben, iskolákban (amelyekben sokszor a káderhiány problémákat nem megfelelően képzett oktatók alkalmazásával próbálják orvosolni), cégeknél, különböző intézményekben, médiában. A vajDasági geneRációt fellapozva mindenki rövid, könnyen áttekinthető információkat kaphat a tudóskollégákról, kutatásaikról és fontosabb referenciáikról. A tömegtájékoztatás sűrűn foglalkozik azzal, hogy a fiatal értelmiség elvándorlási lázban ég. Az emberek valahogy megpróbálják feltalálni magukat idegen környezetben is. Sokaknak sikerül, de egyre több külföldről visszatért fiatal keserű szájízzel mesél tapasztalatairól. A vajDasági geneRáció talán a legjobbkor látott napvilágot, mert rámutat arra, hogy ha sokszor nehéz is, de egy kis ügyességgel, kitartással, szorgalmas munkával, önmagunk képzésével, itthon is érhetünk el figyelemre méltó sikereket a tudományban, amelyek később jó nemzetközi reputációt is biztosíthatnak. Több hasonló kiadványra lenne szükség, hogy felhívják a fiatalok figyelmét arra, hogyan válhatnak egyenrangú kollégákká a hazai és nemzetközi szakemberek, kutatók körében. A témával foglalkozó cikkeknek, könyveknek felhasználható információkat kell tartalmazniuk az olvasók számára. Fontos, hogy ne alkossunk hamis képet valós helyzetünkről. Csak azok érvényesülhetnek igazán, akik felvállalják a kemény munkát, hajlandóak időt áldozni szakmai továbbképzésre, a többségi nyelv és a világnyelvek elsajátítására. Az út rögös, de járható... – összegezte az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának doktorandusza, tanársegédje.
A könyvbemutató teltház előtt zajlott, nagyon sokan voltak kíváncsiak a fiatal kutatók mondanivalójára, világlátására, terveire.
Paraczky László
Részlet a kötetből:
ZÉLITY ATTILA ‒ 1985-ben született Verbászon, jelenleg Szenttamáson él. 2011-től az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karán dolgozik, a Gépszerkezetek, Anyagmozgató Rendszerek és Logisztika Tanszék tanársegédje. Gépészmérnöki diplomát ugyanitt szerzett 2010-ben, majd a doktori képzés hallgatója lett. Főbb kutatási területei: emelőgépek tervezése, méretezése és üzemtana, szakaszos működésű anyagmozgató gépek biztonságtechnikája és az elektromechanikus hajtástechnika. Kutatási témája: A síneken futó emelőgépek mozgása közben fellépő erőhatások vizsgálata, valamint az emelőgépek állapotfelügyelete. Az egyetemi oktatás mellett aktív résztvevője a szerbiai Oktatási, Tudomány- és Technológiaügyi Minisztérium által támogatott nemzetközi jelentőségű TR 35 036 projektumnak - Primena informacionih tehnologija u lukama Srbije - od monitoringa mašina do umreženog sistema sa EU okruženjem (Application of IT in harbours of Serbia - from machines monitoring to the network system of EU environment). A Tanszék több munkatársával képzéseket tart vállalatok felkérésére darukezelőknek, illetve az anyagmozgató gépek karbantartásával foglalkozó szakembereknek.
Tudományterület: Műszaki tudományok (gépészet)
Doktori értekezés témája
Európai viszonylatban a vízi áruszállítás jelentős helyet foglal el a logisztikai hálózatokban. A legforgalmasabb folyami kikötőkben, általában ömlesztett áruval vagy nagyméretű egységrakománnyal teli hajók veszteglése a gépi kirakodás szünetelése miatt jelentős anyagi vesztességeket okoz. A fennakadást legtöbb esetben a kikötőkben működő daruk és más anyagmozgató gépek meghibásodásai okozzák, ezért a szakembereknek érdemes elgondolkodniuk olyan rendszerek kialakításáról, melyek segítségével állandóan kísérni lehet az említett gépek állapotát. A nehezebb üzemi viszonyok, intenzív teherváltakozás és működés közben fellépő dinamikus hatások sokszor a daruk egyes elemeinek kifáradásához vezetnek, így a szerkezeti károsodás korai felismerésének több előnye is van. Az emelőgépek folyamatos állapot-felügyelete és az időszakos vizsgálatok közben begyűjtött mérésadatok fontos információkat nyújthatnak a darugépgyártóknak (a szerkezet „gyenge pontjainak” felismerése), tervezőmérnököknek (tervezési hibák kiküszöbölése, új konstrukciós megoldások alkalmazása), szabványügyi hivataloknak (az alkalmazott szabványok, számítási modellek tökéletesítése, illetve újak bevezetése), biztonsági felülvizsgálatot végző cégeknek (hatékonyabb és teljesebb állapot-felmérés) és karbantartással foglalkozó mérnököknek. A disszertációm szerkezeti egységekbe implementálható monitoring-rendszer kifejlesztését és lehetőségeit tárgyalja, amellyel folyamatosan követni és naplózni lehet a daruk ferdén futásából származó befeszülési erők intenzitását és a létrejött feszültségi állapotokat a daruk acélszerkezeteiben. Ez főleg a nagyobb teherbírású és fesztávú híddaruknál, bakdaruknál és kikötői portáldaruknál jelentős. Több szemszögből megközelítem a befeszülési erők meghatározásához használt számítási modellek főbb pontjait, és röviden kitérek a daruk mozgásdinamikájának bizonyos kérdéseire. Mivel az EN szabványok szerint a daruk egyes szerkezeti részeit méretezéskor fáradás szempontjából is meg kell vizsgálni, méréseket végeztem egy rendelkezésemre álló híddarun. A ferdén futás közben fellépő sztochasztikus karakterű erőkről begyűjtött vizsgálati adatokat az nCode szoftvercsomagban elemzem. Az értekezésem problémaköréhez kapcsolódó kutatások legnagyobb részét a TR 35036 projektum kereteiben végzem.
Publikációs lista
Šostakov R., Zelić A. 2012: Lateral skewing loads of crane supporting structures in the light of replacement of previous national regulations with new EN Standards, The Seventh International Symposium Machine and Industrial Design in Mechanical Engineering (KOD 2012), Balatonfüred, 133‒138. o.
Šostakov R., Zelić A., Ličen H. 2012: Bridge crane skewing loads calculation - Today’s state and near improvements, XX International Conference on Material Handling, Constructions and Logistics, Belgrade, 83‒88. o.
Poznić A., Zelić A., Szabó L. 2013: Magnetorheological fluid brake - Basic performances testing with magnetic field efficiency improvement proposal (megjelenés alatt)
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Napjainkban, amikor a fiatalok zöme a külföldi munkavállalásban látja az egyedüli kiutat a bennünket érintő problémákból, igen nehéz beszélni a vajdasági magyar tudományos élet fejlődéséről és megmaradásáról. Sok esetben örökre elhagyják Vajdaságot, és így más országok tudósaiként válnak ismertté. Véleményem szerint csak a szülőföldön maradt értelmiség tudja hosszabb távon megőrizni a vajdasági magyar tudományosságban az életet és a folyamatos haladást. Az itt élő magyar fiataloknak mindenekelőtt ki kell törniük a szűk látókörű, zárkózott közösségekből, le kell küzdeniük a nyelvi akadályokat és élniük kell a több évtizede működő, külföldön is jó hírnevet szerzett hazai felsőoktatási intézmények által nyújtott lehetőségekkel. Ha az így szerzett tudást sikerül kibővíteni külföldi képzéseken vagy kutatóközpontokban szerzett tapasztalatokkal, akkor jó esély van arra, hogy olyan fiatal szakemberekkel leszünk gazdagabbak, akik, ha nehezen is, de előbb-utóbb sikeres tagjaivá válhatnak a hazai, vagy a nemzetközi tudományos köröknek. Nagyon fontos szoros együttműködést kialakítani a szerbiai és külföldi kollégákkal, így elsősorban egy olyan utat tudunk mutatni a fiatalabb utánpótlásnak, amelyen ők is továbbhaladva értékes részei maradhatnak a társadalmunknak, segíthetik a Szerbiában élő magyar közösség érvényesülését, és hozzájárulhatnak a tudomány, valamint a gazdaság fejlődéséhez.
