Vallási terminológia a magyar–szerb szótárakban
A 2018/2019-es tanév első Kontaktzónáját tartották október 17-én, szerdán 11 órai kezdettel Újvidéken a Bölcsészettudományi Kar első emeleti 114-es (kék) termében. A rendezvénysorozat keretében ezúttal dr. Urkom Aleksander, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Szláv Filológiai Tanszékének adjunktusa Vallási terminológia a magyar–szerb szótárakban címmel tartott előadást. A magyar nyelvű előadásra a nemzetközi Erasmus+ csereprogram keretében került sor.
A jelenlévőket először dr. Toldi Éva tanszékvezető köszöntötte, és elmondta, a Kontaktzóna műsorok a felsőoktatási intézmény akkreditált programjaira épülnek, ugyanakkor a (nemzetközi) szakmai és művészeti kapcsolatok fontosságát, a felsőoktatási intézmény nyitottabbá válását prezentálják. A rendezvénysorozat keretében (a tavalyi év folyamán 14 alkalommal szerveztek műsort) rendhagyó órákra, vendégtanárok/írók/költők/művészek előadásaira, tudományos és irodalmi találkozókra, könyv- és folyóirat-bemutatókra, formabontó/multimediális művészeti műhelyekre kerül sor a hallgatók és a szélesebb körű közönség részére.
Dr. Urkom Aleksander többek között elmondta, Budapesten jelenleg egy magyar‒szerb nyelvű nagy szótáron dolgoznak, hiszen az utolsó ilyen nagyszótár 50 évvel ezelőtt készült: ‒ Nincsenek szótárkészítőink, azaz túl kevesen vannak, így nekünk is bele kell tanulnunk a szakmába. Ezt pedig legjobban akkor tehetjük, ha különböző szempontok alapján megvizsgáljuk a korábbi szótárakat. A vizsgálat különböző aspektusok szerint történik, amiből hármat ma és holnap szeretnék bemutatni a Magyar Tanszéken. Egyik ilyen a vallási, a másik a gazdasági terminológia, holnap pedig a készülő szótár struktúrájáról beszélek. Ezeket különböző vizsgálati szempontok alapján közelítem meg, elemezem, és ez alapján kapjuk meg a választ arra a kérdésre, hogy a szótárkészítésénél jó irányba haladunk-e vagy sem. Természetesen a korábbi szótárak megvannak, azonban elkészítésük óta sok minden megváltozott. Kezdve onnan, hogy régebben nyomtatott formában készültek, ma viszont már elektronikus változatban érhetők el, teljesen más struktúrával kerülnek látótérbe, másként szeretnék a szerzők a szóanyagot átadni a felhasználónak. Nagyon fontos tehát tudni, hogy mivel állunk szemben, és folyamatosan ellenőrizni kell a mai, modern szótárakat. Nekünk ebben az ELTE nagy segítséget nyújt, és az Akadémiai Kiadó is sokat segít. Közös együttműködésben készül tehát az említett nagyszótár, és ha minden jól megy, 3,5-4 év múlva elkészül, persze elektronikus formában. Így elérhető lesz a korszerű telefonokon, számítógépen, és bárhol használni, alkalmazni lehet – magyarázta a budapesti szakember. Mint mondta, a mai világban a vallási témájú szakkifejezések mindenütt jelen vannak, használjuk őket. Viszont meg kell vizsgálni, mit használunk (még mindig) a régi kifejezések közül, és mi az, amit már nem, hiszen más világ volt 100, és más 50 évvel ezelőtt: ‒ A vallási témakörben négy szótárt fogok elemezni, mert ezen a téren szépen látszik a fejlődés, illetve a romlás. Próbálunk rávilágítani, hogy a szocialista rendszerben mennyire volt teher ezzel foglalkozni, milyen kifejezések hiányoztak, és persze próbáljuk visszacsempészni ezeket a fő terminusokat, kifejezéseket. A gazdasági szótári témakör is nagyban változott, hiszen jött a rendszerváltás, az EU-s csatlakozás, s ezek a folyamatok más terminológiát hoztak magukkal, olyanokat, amelyek a régi szótárakban nem szerepelnek. Erre nekünk, akik ezzel foglalkozunk, oda kell figyelnünk ‒ mutatott rá dr. Urkom Aleksander.
P. L.
