MEGJELENT A TANULMÁNYOK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT 2017. ÉVI ÉVFOLYAMA
A folyóirat első száma a magyar nyelvészet, tantárgymetodika, irodalomtudomány, kultúrtörténet és történelem problematikáival foglalkozó tanulmányoknak ad teret. A szerbiai, szlovéniai és magyarországi szerzők az interdiszciplinaritás, a multikulturalitás nézőpontja felől közelítik meg témáikat, kutatásuk tárgyát. A nyelvészeti közlemények az élő nyelv változásait, aktuális jelenségeit kutatják. Cs. Nagy Lajos a magyar helyesírási rendszer alakulásával és a legújabb változásokkal foglalkozik. Császi Nagy Ildikó a retorika és az érvelő esszé tanítása során alkalmazható módszereket mutatja be gazdag példaanyaggal. Pásztor Kicsi Mária az információtechnológiai (szak)nyelv magyarításának főbb kérdéseit és eredményeit vizsgálja, összegzi. Balla Mónika az antropológiai nyelvészet, a biográfia és a női élettörténetek felől közelíti meg a dél-bánáti bukovinai magyarok nyelvi megnyilatkozásait, kultúráját. A folyóiratban megjelenő irodalomtörténeti írások az esszé és a tanulmány eszközeivel a művészettörténet, a szocialista ideológia, a sajtótörténet, az irodalmi élet, a digitális kultúra irodalomformáló hatásai felől közelítik meg a 20. század magyar irodalmi szövegeit. Bence Erika alkalmi tanulmánya Arany János születésének 200. évfordulója előtt tisztelegve a Toldi-trilógia műfaji újraértelmezésére vállalkozik. A Beke Ottó, Samu János szerzőpáros a digitális ismeretszerzés és felejtés irodalmi előképeit kutatja. Máté Zsuzsanna Kass János Dilemma című animációs filmjét elemzi a forrás, a madáchi Tragédia kontextusában. Máté Petrik Emese a Tűzkút hermetikus versbeszédének weöresi sajátosságát járja körül. Támba Renátó a Koszta József festményein, leánygyermek-ábrázolásain megmutatkozó gyermek- és fiatalságszemléletet értelmezi. A folyóiratban olvasható történettudományi munkák egyike, Györe Zoltán és Pfeiffer Attila közös tanulmánya a mohácsi csata máig ható következményeit tárja elénk, a másik írás, Tamás Ágnes dolgozata a jugoszláviai és magyarországi karikatúrák demokrata- és nyugat-ábrázolásait veti egybe. A folyóirat kritikai rovata egy egyháztörténeti és egy néprajzi munka bemutatásával, értékelésével foglalkozik.
A folyóirat második számát Beke Ottó és Törteli Telek Márta tanulmányai nyitják meg. Az előbbi a kortárs másodlagos szóbeliség jelenségéhez közelít elméleti szempontból, az utóbbi a többnyelvű (kevert nyelvű) képvers kérdéséhez szól hozzá. Katona Editnek a 2017. októberében, a tanszék napján elhangzott székfoglaló előadásán alapuló dolgozata a testhez kapcsolódó kognitív metaforák kérdéskörével foglalkozik. Arany János születésének 200. évfordulóját Utasi Csillának a Toldi estéje szerb fordítását vizsgáló tanulmányával, Szabó Magda születésének 100. évfordulóját pedig Kosztrabszky Rékának, a Danaidát értelmező dolgozatával jelöltük meg. Alapszám következő tematikus részében változatos tárgyú tanulmányok kaptak helyet: Tolnai Varga Piroska Szegedy-Maszák Mihály Kosztolányi-monográfiája kapcsán az irodalmi monográfia lehetőségeit taglalja, Tóth Tibor dolgozata a Buda 1686-os ostromában részt vevő angol önkéntesek listáját új adatokkal, Kulcsár Sarolta a koldus szóhoz fűződő frazémáinkat a történeti frazeológia módszerével tekinti át, Kocsisné Bognár Judit pedig a tehetséggondozás kérdését járja körül. A lapszám utolsó előtti fejezetében két mesterdolgozat részletét közöljük: Rizsányi Attila Bethlen Miklós kapcsán az idegenségtapasztalatról értekezik, Szalma Judit pedig Ladik Katalin önéletírását a művész teljes életművének kontextusában értelmezi. A lapszám utolsó fejezetében két könyvkritika kapott helyet: Rajsli Ilona A magyar nyelv Horvátországban című, a horvátországi magyar nyelvváltozatot áttekintő szociolingvisztikai kiadványt tekinti át, Roginer Oszkár pedig a szenttamási rock and roll történetét bemutató kötetről mond bírálatot.
A folyóirat mindkét száma az újvidéki Bölcsészettudományi Kar könyvesboltjában vásárolható meg.
Szenttamas.rs
