,,Benépesült” a szenttamási határ (is)
Nyakunkon a meteorológiai tavasz, és nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez nem csak a naptár mutatja, hanem a levegő melegedéséből is érezhető. Ezzel párhuzamosan megindultak a határban is a munkálatok, jönnek, mennek a traktorok, folyik a talaj előkészítése a vetésre, a cukorrépamag már csaknem mindenütt a földbe került. Arról, hogy tulajdonképpen március végén, illetve április elején mi minden folyik a szenttamási határban, Pajdl Zsuzsától, a Pionir Mezőgazdasági Vállalat agronómusától érdeklődtünk, aki elmondta, a határ ,,benépesült”, és teljes gőzzel folyik a munka: ‒ A munkálatok igazából 2-3 héttel ezelőtt kezdődtek, de ha pontosítani szeretnénk, el kell mondani, hogy már február végén, március elején alkalom adódott arra, hogy az emberek elvégezzék az első műveletet, mégpedig ahogy errefelé mondjuk, a barázda becsukását. Nálunk a birtok földjein ezt a munkát általában ősszel szoktuk elvégezni, viszont az elmúlt ősszel nagy volt a szárazság, túl kemény volt a föld, vagyis nem volt értelme csinálni, ezért tavaszra hagytuk. A jelenlegi, kora tavaszi időben, ahogy láttam, mindenki elvégezte ezt a munkát. Aki répát számított vetni, előkészítette a talajt, sőt már sokan el is vetették az édesgyökeret. Most március vége felé javában folyik a talaj előkészítése, és lassan készülődünk a vetéshez.
‒ A szója, illetve a kukorica optimális vetési időszaka a szakemberek szerint április 15-ig tart. Jelen pillanatban nagy a szárazság a határban. Mit mond a szakember?
‒ Ez kétéltű kard, mármint hogy most mi a teendő. Amennyiben nem lesz eső, és folytatódik a szárazság, jobb minél előbb a földbe tenni a magot, azért, hogy kihasználja azt a nedvességet, ami még a téli időszakból visszamaradt, hogy elkezdjen csírázni, és kikeljen. Mert a vetés előkészítéssel, illetve a második talaj előkészítéssel tulajdonképpen mi szárítjuk a földet, és az napról napra jobban fog száradni. A lényeg az, hogy nedves talajba tegyük a magot, ezért minél mélyebbre kell menni a vetőgépnek, ami szintén nem jó. A föld hőmérséklete még elég hideg, mindössze 7-8 fok körül alakul, amennyiben azonban valaki többet vet, érdemes hamarabb elkezdeni a vetést, nem kell várni az optimális időt. Személy szerint inkább az utóbbinak a híve vagyok. Mivel már nincsen annyira hideg, és az időjósok is azt mondják, hogy melegszenek a nappalok, 20 fok körüli átlaghőmérséklettel nyugodtan el lehet kezdeni a vetést.
‒ Amikor a csapadék mennyiségről beszélünk, ki kell emelni, hogy a Pionir Mezőgazdasági Vállalat hivatalosan is méri a lehullott csapadék mennyiségét, és erről évtizedek óta pontos kimutatást vezet. Mennyi csapadékunk volt az első három hónapban?
‒ A szenttamási határban az idei év első három hónapjában 140 liter csapadékot mértünk, tavaly október, november és december folyamán pedig 90 litert. Elmondhatjuk, hogy ez nem is annyira kevés, viszont több alkalommal erős szél fújt, ami nagyon kiszárította a földet. Ha visszaemlékezünk, tavaly tavasszal és a nyárelőben sok csapadékot kaptunk, ezért jók voltak a hozamok. A bőséges esőzés márciustól kb. július végéig tartott, akkor elkezdett csökkeni, őszre viszont, mire eljött a búza vetésének ideje és a szántás, már újra száraz volt a föld. Nagyon sokan decemberben végezték el a mélyszántást, ugyanis október végén és november végén is esett valamennyi csapadék, így kicsit könnyebben mozogtak a traktorok és az ekék. Jelenleg viszont úgy tűnik, hogy a víztartalékok elfogytak, ugyanis az utóbbi években néhány alkalommal több és hosszabb száraz időszakunk volt. Emlékezzünk csak vissza pl. 2017-re. Ilyen időjárás mellett a talaj nem képes feltöltődni vízzel, és amennyiben az elkövetkező időszakban megfelelő csapadékmennyiséget kapnánk, már az is kevésnek bizonyulna.
‒ A szenttamási határban egyelőre csak a repce és a búza zöldellik. Milyen a kenyérgabona állapota?
‒ Egy mondatban: a búza kinézésre nagyon változó. Vannak szép táblák, viszont olyanok is, melyeken még gondolkodnak, hogy kiszántsák. A gond az, hogy az emberek elfelejtenek valamit: nem csak tavasszal kell fejtrágyát alkalmazni a búzánál, hanem vetés előtt is, és főleg nitrogént szükséges küldeni a talajba, hogy a búza tél beálltáig megerősödjön, bokrosodjon. Láttam olyan búzát is, amely még március végén sem kezdett el bokrosodni, és nem tudni, mi lesz belőle. Ahhoz, hogy kapjunk valamennyi hozamot, be kell tartani bizonyos szabályokat, hiszen az időjáráson kívül ez döntő tényező (lehet). Ősszel, a talaj előkészítésekor az emberek a szántás helyett már csak tárcsáznak, de a búzának ez is elég. Igen, szükséges műtrágyát juttatni a földbe, tavasszal pedig, amint rá lehet menni a földre, fejtrágyázni kell. Nem mellékes dolog elvégezni/elvégeztetni a talaj-analízist, hogy a szakemberek megmondják, pontosan mekkora mennyiségű műtrágyát kell kiszórni. Az emberek általában találomra szórnak, vagy sokat, vagy keveset, ami nem jó, hiszen nem szabad fejből dolgozni. Ezért tehát sokkal jobb, ha aránylag olcsó pénzért elvégeztetik a talajminta vételét és elemzését. Korai még bármilyen hozamokról beszélni, hiszen az nagyon sok mindentől függ. Ahol viszont már most gyenge a búza, ott rekord termést nem várhatunk. Szeretném felhívni a termelők figyelmét, hogy a határban újra elszaporodtak a rágcsálók, ellenőrizni kell a parcellákat és kezelni az egérlyukakat. Ahogy az idő melegszik, a gyomok és a betegségek megjelenésével szükség lesz a búza vegyi kezelésére is. Ezeket ugyanis jobb megelőzni, mert nagyon megtizedelik a hozamot – mutatott rá a szenttamási agronómus.
Paraczky László
