Mezőgazdaság

Az őszi kalászosok és a műtrágya

A búza vetése, a talaj előkészítése és a téli szántás volt a témája a pénteken tartott beszélgetéssel egybekötött előadásnak, amelyet dr. Miroslav Malešević, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára tartott a szenttamási községháza nagytermében. A szakember a témák mellett az aktuális helyzetképről is beszélgetett a mezőgazdasági termelőkkel. Elmondta, a nagy szárazság sok helyen megtizedelte a termést, és ez főleg a két legnagyobb területen vetett kultúra, a szója és a kukorica esetében mutatkozott meg, de a búzát kivéve szinte mindenből kevesebb termett az idén. A másik nagy csalódást a termelőknél a felvásárlási árak stagnálása okozta, a tőzsdén ugyanis alig vagy egyáltalán nem mozognak a termények, kicsi az érdeklődés a felvásárlás iránt: ‒ A termelők lassan rájönnnek, sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni az őszi kalászosoknak, hiszen ezek az utóbbi években szinte kivétel nélkül szolid, biztos hozamot és pénzt hoztak a konyhára. A búza és árpa mellett az olajrepce is egyre népszerűbb, hiszen bebizonyosodott, hogy könnyebben átvészelik az aszályos évet. Nagyon remélem, hogy ezt a mezőgazdasági minisztérium és titkárságok is belátja, és támogatni fogják az őszi vetést és a termékek felvásárlási árát is. Azzal mindenki tisztában van, hogy az őszi vetés aratása jövőre, a 2018-as évben az első „friss pénzt” hozza a termelőknek, ezért jó lenne, elsősorban a búza és az árpa esetében, ha növelnék a vetésterületet és a felvásárlási árat is. Nem kell az itteni mezőgazdászoknak magyarázni, hogyan kell vetni és termelni, azt viszont el kell mondani, hogy mennyire jelentős a hazai fajták, többszörösen ellenőrzőtt és kipróbált hazai fajták vetése. Éppen ezért, a mai napon erre fektettük a legnagyobb hangsúlyt – magyarázta a szakember. Mint mondta, évekre visszamenőleg bebizonyosodott, hogy a hazai vetőmag igenis nagyon konkurens tud lenni a külföldről behozott vetőmaggal szemben, úgy a hozamok mint a minőség vonatkozásában: ‒ Le kell szokni a padlásról vetésről, hiszen a magbúza semmivel sem drágább, mint évekkel ezelőtt, sőt megmaradtak a régi feltételek, miszerint gabonával lehet érte fizetni. Pillanatnyilag nem tudom mindegyik fajtának az árát, de a mezőgazdászok érdeklődjenek a szövetkezeteknél vagy közvetlenül az Újvidéki Növénynemesítő Intézetnél. Biztos vagyok abban, hogy a termelők utólag mindenképpen megtalálják számadásukat.

Újságírói kérdésre válaszolva, hogy szerinte a szenttamási földeken milyen búzafajtát ajánlott, Malešević elmondta, az intézet legismertebb fajtái, a Zvezdana és a Simonida ezúttal bizonyítottak: ‒ Nagyon sok olyan termelőnk volt, aki ebben az ideálisnak nem éppen mondható termelői évben az időben történt vetés és a megfelelő agrotechinka mellett kiváló hozamot értek el. Az átlaghozam a lehullott csapadék mennyiségtől függően 7-8 tonna volt, de több helyről 10 tonna hozamot is jeleztek, ami valóban kiváló eredménynek mondható. Nem kell viszont szem elől téveszteni, hogy az intézet egyik legújabb fajtája, az Ilina is kiválóan bizonyított, hiszen a minőségvizsgálatok alapján minőségi paraméterei egyaránt megfelelnek a javító minőségű búza kategória-követelményeinek. Fontos kiemelni, hogy ez a korai kalászolású búza, jó szárazságtűrő képességének is köszönhetően egyenletes, telt, kemény szemek kifejlődését teszi lehetővé, és toleráns a fuzáriummal szemben. Visszatérve a már említett Simonida fajtához, el kell mondani, hogy főleg a nagyobb parcellán való vetéskor kiválóan bizonyított – mondta a szakember. Hozzátette, az igaz, hogy minden termelőiben év más-más fajta bizonyít, de célszerű a középutat választani. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem érdemes kísérletezni, de ha mégis, akkor azt ne nagy felületen tegyék a termelők.

‒ A mai összejövetelen szól volt még arról, hogy az aszályos évben, mint amilyen például az idei, felhasználja-e a kukorica az összes műtrágyát, amit kiszórnak a termelők. Többen is feltették a kérdést, csapadékhiány következtében mennyire használja fel a növény a tápanyagokat, miből mennyit ajánlatos a földre, illetve később a növényre szórni, szárazság esetén van-e hatása a műtrágyának, és ha igen, akkor milyen. Ugyanis, mint elhangzott, a termelők többsége rendszeresen szórja a műtrágyát, de úgy tűnik, annak egyre kevésbé van hatása. Minderre csak azt tudom válaszolni, hogy nem a műtrágya-mennyiség csökkentésén kell gondolkodni, hanem rendszeresen el kell végezni a talamintavételezést. Nem ajánlom a műtrágya csökkentését, esetleg a foszforét. A biztos és jó hozamok eléréséhez a búza vetésekor ajánlott a 60-80 kg műtrágya, és ettől nem ajánlatos elállni – fejtette ki az újvidéki szakember. Mint mondta, az őszi búza alapvetően műtrágyaigényes növény, a nitrogén-adagolással pedig a termés mennyiségét és minőségét is meghatározhatjuk, és a növekedés is befolyásolható. A talajmintavételezés kihagyásával viszont fennáll a kockázat, hogy túladagoljuk a műtrágyát, amivel viszont súlyos károkat is okozhatunk. Hozzátette, a kora tavaszi első nitrogén fejtrágyázás is nagyon fontos, hiszen a növekedést és a termés mennyiségét támogatja. A virágzáskor szükség szerint kiadott nitrogén fejtrágyázás viszont már közvetelnül a minőségre van kedvező hatással.

P. L.