Szedik a kukoricát, aratják a szóját Szenttamáson (is)
A tavalyi aszályos évet követően, amikor már augusztusban elkezdődött a tavaszi mezőgazdasági kultúrák betakarítása, az idén kegyesebb volt az időjárás, és csaknem egy hónappal később kezdődött a kukorica szedése és a szója aratása. Bár a határban még igazából sok a ,,zöld parcella” az idei mezőgazdasági évet elemezve a kukorica és a szója tekintetében az Újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet szakemberét, dr. Đorđe Jockovićot kérdeztük, aki elmondta, a rekordhozamoktól picit távol állunk, de a tavalyi évhez viszonyítva sokkal nagyobb termésre kell számítani.
– Sokkal több csapadékunk volt az idén, a növények az optimális időszakban elegendő nedvességhez jutottak, ami az eddig betakarított hozamokon is észrevehető. Gondbaejtő viszont, hogy a nedvesség hatására a gaz is nőtt, méghozzá nagyon, hiszen a nyáron az elázott földekre nehezebb volt rámenni, így a gyomirtás és a növényvédelem elkésett. Az első becslések alapján mire számíthanak a kukorica- és a szójatermelők?
– Az idei mezőgazdasági év minden szempontból jobb a tavalyinál. Ugyanakkor specifikus is, mert már május folyamán nagyon meleg volt, így a kukorica és a többi tavaszi kapásnövény is a megszokottnál gyorsabban haladt, pontosabban erősödött a generatív jelleg és a vegetatív fejlődés. Emiatt a korai fajtájú kukorica szedése és a szója aratása az idén 10-15 nappal előbb kezdődött. Ami a csapadékot illeti, június és július folyamán volt elegendő, sőt a megszokottnál több is, augusztus 10-e után viszont ránkszakadt az igazi nyár és a szárazság. Ennek tudatában nyugodtan elmondhatom, hogy rekordtermésre sehol sem kell számítani. Igazi rekordhozamokról ugyanis akkor beszélhetünk, ha a kukorica szedése október elején kezdődik, vagyis az ,,igazi” és teljes vegetáció végén. Pár nappal ezelőtt olyan információk érkeztek, hogy a kukoricahozam jelentősen az átlag felett van, 4,5–5,5 tonna körül mozog, legalábbis Vajdaságot illetően. Ahogy múlik az idő, intenzívebb lett a tengeri törése, egyre inkább növekszik az átlaghozam, és jelenleg 6 tonna körül van, de nem kizárt, hogy ezen felül is lesz termés. Viszont a sok eső következtében az idén nem kis gondot okozott a gyom elszaporodása és növekedése. Nem ritka az olyan parcella, ahol akkora nagy és sűrű a kóré, mint a kukoricavetés. Ez különösen a kisebb parcellákon gazdálkodóknál látható, ahol csak kis mennyiségben vagy egyáltalán nem permeteztek. Itt bizony a termés jó részét elnyeli a gaz, sokkal nehezebb a bekatarítás, ha viszont kint a földön lemorzsolnak, a tisztáltalanság is magas lesz, ami árcsökkenéssel jár. Hogy mi a megoldás? Elsősorban azt javasolom a termelőknek, hogy folyamatosan konzultáljanak a szakemberekkel, időben és megfelelő mennyiségű növényvédő szert használjanak, hogy a parcellák tiszták maradjanak. Ugyanakkor nem kevésbé fontos a vetés sűrűsége sem. A kistermelők átlagosan 45-55 ezer növényt termesztenek hektáronként. Ezt a mennyiséget folyamatosan 50 ezer felett kell(ene) tartani, akkor egy ilyen átlagos évben, mint az idei, Vajdaság területén szinte mindenütt elérhető a 7 tonnányi vagy annál magasabb hozam. Ez a probléma azonban nem oldható meg máról holnapra, hosszabb időszakra van szükség. Mindenképpen szükséges továbbá a megfelelő agrotechnikai beruházás, elsősorban jobb mezőgazdasági gépezetre, minőséges növényvédő szerekre és permetezőkre van szükség. Sokkal jobban oda kell figyelni a vetésre is, annak sűrűségére, folyamatosságára és a sortávolságra is. Nehéz olyan parcellát találni, ahol itt-ott nem hiányzik több fél vagy negyed sor kukorica, ami ugyancsak csökkenti az átlaghozamot. Olyan földeket is láttam, ahol a kukorica csak 50 százalékban kelt ki. Mindent összegezve, ha magasabb hozamokat szeretnénk – ami a mi területünkön megvalósítható ‒ sokkal többet kell beruházni. Ehhez viszont elengedhetetlen az állami támogatás, hiszen a termelők önerőből nem képesek magasabb szintre emelni az agrotechnikát. Ha viszont rendelkezünk a megfelelő gépezettel, locsolórendszerrel, növényvédelemmel, a hozamok is magasabbak lesznek, a termelés pedig nem lesz annyira kitéve az időjárásnak – magyarázta a szakember.
– Javában folyik a korai fajtájú kukorica betakarítása. Vannak-e már adatok arra vonatkozóan, hogy milyen a szem minősége?
– Ami a szem minőségét illeti, a szomszédos külföldi termelők is ragaszkodnak a standard, jól bevált fajtákhoz, amelyek proteintartalma 8-10 százalék közötti. Nálunk viszont nincs ilyesmi. Hogy miért? Azért, mert ezek a fajták alacsonyabb hozamot biztosítanak, amit nálunk senki sem fizet meg. Ugyanis nálunk nem a kukorica minőségét nézik, hanem az átadott mennyiség után fizetnek. Ennek ellenére vannak standard hibridek nálunk is, 8-10 százalékos proteintartalommal, és már most látszik, hogy a hozam itt is, ott is kielégítő. Mindent összegezve jó minőségű kukoricánk lesz. Kivételt talán azok a parcellák képeznek, ahol az optimális idő után került földbe a mag, vagyis április végén, sőt május közepén. Ismétlem, augusztus második felében már nem volt csapadék, tehát itt sokkal apróbb a szem, alacsonyabb hozamokra kell számítani. Az állattenyésztőknek viszont ez is megfelelő. Ahogy kivettem, az idén sokkal kevesebben morzsolnak a földeken, inkább górézzák a tengerit, hiszen alacsony az ára – magyarázta dr. Đorđe Jocković.
A szóját illetően beszélgetőtársunk elmondta, az aratás javában tart, bár itt is van még elég sok parcella, ahol nem teljesen érett be a mag. Szenttamáson az első hozamok eléggé jónak mondhatók, holdanként 22–27 métermázsát szednek le a termelők, ami hektáronkénti 3,7–4,5 tonnát jelent. A rekordtermés a szója esetében is 5 tonnán felüli. Csak az ára legyen megfelelő, hiszen a termelőknek ez a legfontosabb – szögezte le a szakember.
Paraczky László
