Határszemle ősz elején
Szakmai mezőgazdasági napot tartott a verbászi mezőgazdasági szakszolgálat szeptember 1-jén a vállalat ókéri mintaparcellái közelében. A határnézővel egybekötött összejövetelre, amelynek fő hangsúlya a mezőgazdasági szaktanácsadáson volt, a környező települések termelői mellett a növényvédőszerek és magtermelők képviselőit is meghívták.
Katarina Radonjić, a vállalat tanácsadó osztályának vezetője elmondta, az őszi betakarítás kezdetére időzített, hagyományos szakmai napnak már évek óta nagy visszhangja van a termelők körében, annál is inkább, mivel e vidéken a legnépszerűbb a kukorica, szója, cukorrépa és napraforgó termesztése.
− Tekintettel arra, hogy már folyik a szója aratása és a napraforgó betakarítása, az idén is sokan eljöttek, mert kiváló szakemberek állnak rendelkezésükre, akik a termeléssel kapcsolatosan mindent elmagyaráznak. A mag kiválasztásától a legbonyolultabb agrotechnikai eljárásig minden kérdésükre igyekszünk választ adni, emellett pedig egymás között is megoszthatják saját tapasztalataikat, hiszen más-más településről érkeznek. Az összejövetelen itt van hazánk szinte összes vetőmag és növényvédőszer forgalmazója, akik ugyancsak szaktanácsokkal látják el a termelőket. A mintaparcellák melletti tanácsadás pedig azért jó, mert a helyszínen győződhetnek meg arról, hogy az adott kultúra milyen vetőmagról kelt, milyen agrotechnikát kapott és hogyan fejlődött – magyarázta a tanácsadó osztály vezetője.
Vladimr Rankov, a verbászi szakszolgálat agronómusa többek között elmondta, hogy a szakszolgálat Verbász, Kúla, Óbecse és Szenttamás községek területén összesen 148 ezer hektár földterület felügyeletét végzi. Mint mondta, a kukorica mellett ezen a vidéken a legnépszerűbb a szója, a cukorrépa és a napraforgó, de felkapott az olajrepce és a különböző takarmánynövények is. A kultúrák állapotát elemezve a szakember elmondta, a lehető legjobb agrotechnika mellett sem várható kielégítő hozam, hiszen a rekkenő hőség, az egymásutáni forró, de csapadék nélküli napok felgyorsították a beérési folyamatot és több helyen óriási károkat okoztak a növényeknél.
A szójánál és a kukoricánál már most észrevehető a terméskiesés, a hozamok korántsem a vártnak megfelelően alakulnak. Különösen érvényes ez a korai fajtájú szójára, amelynek aratása immár tíz napja folyik, és ahol jelentős csökkenés észlelhető. Itt az ókéri határban eddig mindössze 400 ml csapadék volt, és ez az adat már eleve önmagáért beszél. Kiskéren már jobb a helyzet, a korai szójafajtáknál 22‒23 métermázsa termett holdanként, ami például az eddig learatott bácsföldvári és szenttamási termésekhez viszonyítva nagyon jónak mondható – mondta a szakember. A kérdésre, hogy melyik kultúrák sínylették meg a legjobban a nyári szárazságot és a kánikulát, Vladimir Rankov elmondta, legfőképpen a szója, hiszen a generatív fázis első szakaszában virágzáskor még volt csapadék, a kánikula viszont a virág idő előtti elhullását hozta magával, a hüvelyképződés és az érés fázisában pedig már egyáltalán nem volt eső.
A korábban vetett kukoricák esetében erősebbek, egységesebbek a táblák, de a később vetettek kevésbé termékenyültek, jelentős termésveszteséget szenvedhetnek, ugyanis a szárazság miatt a virágzás ideje is lerövidült. Az augusztusi forróság egyszerűen megszárította a szár alsó leveleit, nedvesség hiányában a cső és a szem nem tudott kellőképpen kifejlődni. A késebbi kukoricafajták esetében ez a jelenség nem annyira észlelhető, de az érés folyamata itt is felgyorsult – magyarázta az agronómus. Mint mondta, a kultúrák közül talán a napraforgó bírta a legjobban a szárazságot, de a tartós csapadékhiány miatt a tányérok előbb érnek be és apróbbak lettek a kaszatok.
A cukorrépa állományokon ugyancsak látszanak a hosszantartó hőség nyomai, hiszen az édesgyökér az egyik legvízigényesebb növényfajta. A táblák többsége a nyár folyamán erősen gyomosodott, emellett a termelők a cerkosspórás fertőzéssel is szembetalálták magukat. A betakarítás ennél a kultúránál is előbb kezdődik az idén, a hozamokról még korai beszélni – hallottuk a szakembertől.
Laza Gajinović turiai termelő kilenc hold szóját és hét hold kukoricát vetett tavasszal, és mint mondja, minden lehető agrotechnikát megadott a földnek.
− Kistermelőnek vallom magam, nem nagyban gazdálkodom. Mind a két kultúrát időben elvetettem, nem spóroltam a műtrágyát, növényvédő szert is használtam, és szépen is fejlődtek a növények. Viszont, amikor megjöttek a magas hőmérsékletek, a szója alulról egyszerűen „megégett”. Éppen tegnap arattam le egy korai vetésű területet, 10 tonna termett holdanként. Ez a tavalyi 25 tonnás hozamhoz viszonyítva bizony siralmasnak mondható. Egyedül annyi a haszon rajta, hogy a szalmát összepréselem, és azzal fűtök télen. A kukoricaföldeket is jól átdolgoztam, minden nap kimegyek megnézni, és egyelőre úgy tűnik, a kukorica „tartja magát”. A tengerit góréba rakom, mert a télen ezzel etetem a jószágot, ugyanis sertéseket nevelek – mondta a turiai termelő.
Paraczky László
