Nem kell sietni a kukorica szedésével
A verbászi mezőgazdasági szakszolgálat adatai szerint a Verbász‒Becse‒Szenttamás határban tavaly az ősz folyamán 29 ezer hektárt tett ki a kalászos növényekkel bevetett terület, szóját 32.500 hektáron termesztettek, a napraforgót 7860 hektárról takarították be. A szakszolgálat tanácsadási részlegének vezetője, Katarina Radonjić elmondta, idén nagyobb volt az érdeklődés a napraforgó iránt, a hozamok is kielégítőnek mondhatók, főleg a Verbásztól nyugat felé eső, ún. felső részen, ahol a hozamok hektáronként 3-4 tonna körül alakultak. A termés teljes egészében a raktárakban van. A nem éppen megfelelő időjárási feltételek ellenére jól termett a szója, ebből az ipari növényből a birtokok és a gazdák átlagosan 3,5-4,5 tonnát takarítottak be: − A négy község területén kukoricából vetettek a legtöbbet, mintegy 56 ezer hektárt, ami az össz megművelhető terület 1/3-a. Az eső előtt a termés mintegy 80 százalékát sikerült betakarítani, a hozamok az elvárások felett vannak, azaz a tengeri 8-tól 13 tonnát termett hektáronként. A mi közép-bácskai területünk egyébként is ismert a magas kukoricatermésről, és szerintem a gazdák az idén elégedettek.
A kérdésre, hogy mennyire tolódik illetve történik előbb egyes kultúrák betakarítási ideje a szakember elmondta, az igazság az, hogy az időjárás, pontosabban az évszakok fokozatosan tolódnak, rövidülnek és hosszabbodnak, de tulajdonképpen nem ez, hanem a vetési, a vegetációs és az érési időszak az, ami meghatározza a kultúra betakarítási idejét: − Idén például azt vettük észre, hogy a termelők a magas nedvességtartalom ellenére is siettek leszedni a kukoricát. Ha vártak volna még 10-15 napot, akkor a kukorica természetes úton, vagyis „talpon“ megszárad, és nem kellene a szárítóba vinni, vagy emiatt olcsóbban eladni. Mi valamikor ezidőtájt kezdtük törni a kukoricát és a munka néha november végéig is elhúzódott, most pedig október közepéig csaknem teljesen befejeződött a betakarítás. Majd jön a termelő, és panaszkodik, hogy sokat lefaragnak az árból a nedvesség miatt. A másik igen fontos dolog: a kukorica az idén egészséges, és várni lehetett/kellett volna a betakarítással. Emiatt, és persze a magasabb felvásárlási árban bízva idén sokkal több tengeri került a górékba, mint az előző években. Valójában kétélű kard az egész, hiszen az előző években a gazdák tanultak a magasabb nedvességtartalmú kukorica górézásából, ugyanis az őszi köd és hideg miatt a csöves kukorica több alkalommal megromlott, megpenészedett, így nem tudták eladni. Télen sokan azzal fűtöttek, mert egyszerűen nem tudtak vele mit kezdeni. Emiatt ajánlott, hogy folyamatosan figyeljék a góréban tárolt kukoricát, és amennyiben romlásnak indul, azonnal le kell morzsolni.
Katarina Radonjić az idei mag minőségéről elmondta, a kukoricánál a nyár folyamán néhány helyen megjelent a fuzáriózis. A Fusarium-fajok kiválóan alkalmazkodnak a környezeti körülményekhez, és szinte mindenhol jelen vannak. Akadnak közöttük olyanok is, melyek olyan élő növényi részeket támadnak meg, melyek elpusztítják az élő növények szöveteit, majd ott szaporodnak tovább. Csökkentik a terméshozamot, és minőségbeli problémát is okoznak: − A betegség főleg olyan fajtáknál jelentkezett, ahol a kukoricacső buroklevele nem teljesen zárt. Ugyanis ilyen helyen a bagolylepke és a kukoricamoly szinte azonnal megjelenik, a csőben megáll a víz, és megjelenik a fuzáriózis, vagy valamilyen más gombabetegség. Szerencsére idén kevés volt a beteg mag, és mint már említettem, a termés minősége kiváló – mondta végezetül a verbászi agronómus.
Paraczky László
