Rendezvények, események

Szenttamas.rs

Lezajlott Szenttamáson az Őseink zenéje

          Az Arany János Magyar Művelődési Egyesület és a Gion Nándor Kulturális Központ szervezte az idén a a sorrendben XII. Őseink zenéje rendezvényt, amely ezúttal is a magyar népzenét játszó zenekarok fesztiválja volt. Jellegzetessége, hogy az előadás végén a zenészek egy nagy zenekarrá állnak össze, és minden évben új műsorszámmal lepik meg a közönséget, célja pedig a táncházi zene ápolása, megőrzése és továbbadása az ifjú nemzedéknek, továbbá a vajdasági vonószenekarok bemutatkozása. A szervezők fő célkitűzése, hogy mindazok számára, akik nem foglalkoznak népzenével, de mégis eljönnek a koncertre, megismertessék, közelebb hozzák és megszerettessék a magyarság zenei és tánchagyományait. А rendezvénynek kilenc éven keresztül a helyi Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola adott otthont, 2012-től viszont már a sportcsarnokban tartották, ahol a szervezők elmondása szerint jobbak a körülmények.
A január 25-én megtartott rendezvényen fellépett Micsik Béla törökbecsei tekerőlantos, a bácsfeketehegyi Árvalányhaj tamburazenekar, Török Noémi népdalénekes, a budapesti Berka zenekar és a szegedi Tisza banda.

Micsik Béla tekerőlantos
A koncertet az egyetlen vajdasági tekerőlantos Micsik Béla, a Népművészet Ifjú Mestere nyitotta meg, aki 1981-ben kezdett el citerázni. A Vass Lajos díjas zenész elmondta, hogy első tekerőjét Vrábel János csókai hangszerkészítő mestertől szerezte, amit később egy budapesten készült hangszerre váltott, és azóta is ezen játszik, főleg dél-alföldi és dunántúli muzsikát. Tekinetettel arra, hogy a tekerő XIV. századbeli hangszer, természetes, hogy középkori zenét  is megszólaltat rajta. Emellett még 13 hangszeren játszik, többek között furulyán, kavalon, körtemuzsikén, okarinán, háromféle dorombon. Aránylag kis helyen elférő hangszerekről van szó, és ezért egyszerre közülük többet is magával vihet. Az iskoláskor előtti intézményektől az idősek otthonán keresztül a  különböző népzenei fesztiválokon át mindenhol visszatükrözi a népzene történelmét.
A tekerőlant nagymesterét a színapdon a szomszédos településről, Bácsfeketehegyről érkező Árvalányhaj tamburazenekar követte. A rendezvényre Király Ernő Bácsfeketehegyen gyűjtött népdalaiból hoztak két válogatást, verbunkost és szerelmi dalokat, továbbá dél-alföldi dalcsokrot és bácskai szerelmi dalokat Bodor Anikó gyűjteményéből.
– Az első ilyen zenekar 1974-ben alakult, majd ezt követően megkezdődött az iskolai zenei nevelésen belül a tambura oktatása, ahol az általános iskolások megtanulhatták a hangszer használatát, megismerhették a vajdasági népzenét – nyilatkozta Végső János prímás.
Az Árvlányhaj tamburazenekar mai formációja 1994-ben alakult, a tagjai Végső János, Szakács Zoltán, Szakács Szabolcs, Őri Zsolt, Papp Lóránt, Végső Rudolf és Farkas Rudolf. Prímtamburán, basszprímtamburákon, kontrán és bőgőn játszanak. A nagy hagyománnyal rendelkező tamburazenének és az Árvalányhaj zenekakarnak van utánpótlása. Csalogány néven fut a héttagú, fiatalokból álló csoport, akik heti rendszerességgel gyakorolnak. A tamburazenekar a népzenei táborok, a helyi és vidéki fellépések mellett rendszeresen fellép a Durindón és a Gyöngyösbokrétán, továbbá Bácsfeketehegy magyarországi testvérvárosainak Rúzsa, Kunhegyes és Szank rendezvényein.
Szalai-Gindl János a Berka együttes furulyása elmondta, hogy a zenekar 2008 őszén alakult a Berszán és Kavalkád együttesekből. Tagjai Manninger Ágota – Lencsi (ének), Komáromi Márton (hegedű), Máté Móricz (dob), Szengyel István (koboz), Endrődi Szabolcs (furulya, kaval), ő maga pedig furulyán és kavalon játszik. Az elmúlt fél évben a moldvai csángó népzenei repertoár mellett csángó költők verseinek megzenésítésével is foglalkoznak, az autentikus hangszerek mellett megszólal a bőgő és a cselló is. Rendszeresen fellépnek táncházakon a budai Fonó zeneházban, évente pedig 60–70 táncházat és koncertet tartanak Magyarországon. 2009 óta a zenekar öt alkalommal járt Moldvában, tavaly pedig Veronában, a Középkori Játékok Fesztiválján léptek fel. Decemberben koncertsorozatot tartottak Finnországban Helsinkiben, Turkuban és más városokban.
– A tagok közül szinte senki sem volt még Vajdaságban, viszont az itteni zenekarok és néptáncosok magyarországi fellépéseiből arra lehet következtetni, hogy makszimálisan professzionális, amit művelnek. Nagy megtiszteltetés a zenekar számára a bemutatkozás éppen az Őseink zenéje rendezvényen, amely immár egy igazi magasrangú nemzetközi népzenei fesztivállá nőtte ki magát – mondta Szalai-Gindl János.
A Tisza banda 2009 nyarán alakult Szegeden, Vajdaságban most léptek először közönség elé. Tagjai Nagy Albert (hegedű), Rácz Vilmos (brácsa) és Marjovszky Endre (bőgő). Szászcsávási összeállítást, szatmári csárdást és frisscsárdást, továbbá egy erdélyi összeállítást hoztak a Mezőségből, amelyben közreműködött a Berka zenekar énekesnője,  Manninger Ágota is. Nagy Albert, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója elmondta, céljuk a népzenei kultúra autentikus színpadi bemutatása mellett annak továbbéltetése a különböző rendezvényeken és táncházakon: – Népzenénk olyan ősi és természetes kultúra, ami csak a miénk. Olyan hungarikumról van szó, amit anyanyelvünkön kívül a legfontosabbak között kellene megtartanunk és továbbápolnunk úgy odahaza, mint határainkon kívül.

Az est fénypontja a közös produkció
Az Őseink zenéje rendezvényt kezdettől fogva támogatja a szenttamási önkormányzat, amelynek nevében ezúttal Zoran Mladenović polgármester üdvözölte a közönséget. A szombati kétórás koncertet az elmaradhatatlan táncház követte, amelyen mindenki bátran ropta, kortól, nemzeti és vallási hovatartozástól függetlenül a táncot.

Paraczky László, 2014. 01. 26

Támogatóink